Számtalan élelmiszer, teafű, kozmetikum és gyógyszer köszönheti aromáját ennek a közkedvelt gyógynövénynek, amely nem csak a konyhában, de a háztartásban és a gyógyászatban is felhasználható. De vajon miért érdemes cserépbe ültetni, ha a kertben is lenne helye?
A fodormenta vagy zöldmenta (Mentha spicata) az Ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe, az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozik. Népies neve: köményes menta vagy kerti menta. Alfajai a Mentha spicata subsp. condensata (Briq.) Greuter & Burdet és a Mentha spicata subsp. spicata.
Előfordulása
Európa nagy részén, valamint Ázsia déli térségeiben őshonos növényfaj. A nyirkos, nedves réteket, vízpartokat és a félárnyékos helyeket kedveli, de a tűző napot is elviseli.
Termesztése
Nedves, tápanyag-dús talajban érzi jól magát, áttelel, és ha kertbe ültetjük, hamar elterjed. Amennyiben korlátozni akarjuk a nevelését (mivel agresszíven elnyomhatja a környezetében lévő többi növényt), érdemes cserépedényekbe ültetni, így megakadályozhatjuk a növény túlságosan dús növekedését. A mentát ebben az esetben évente egyszer, a növekedési szakaszt elkerülve át kell ültetni. Ezzel szemben a dinamikusan terjeszkedő kerti mentát ősszel vagy tavasszal tőosztással kell szaporítani, az elhalt szárakat pedig ősszel érdemes eltávolítani.
Mit tartalmaz?
Noha legalább ötven fajtája ismert, a hazai kertekben leggyakrabban kétféle mentát (fodormentát vagy borsmentát) termesztenek. A növények leveléből nagy mennyiségű illóolaj (karvon, karveol), cseranyagok és flavonoidok vonhatók ki, de a karakteres illatot az illóolajban lévő mentol adja. Ezt a legjobban akkor érezhetjük, ha a menta leveleit az ujjaink között finoman összemorzsoljuk.
Megjelenése
A fodormenta magassága 30-100 cm. Szára karcsú, egyenes, szögletes keresztmetszettel, levelei hosszúkásak, lándzsaformájúak, világoszöldek. Virágai fehérek, kétajkúak, a levélhónaljban örvökben helyezkednek el. Kellemes, könnyen felismerhető, jellegzetes illatot áraszt. Levelei mély erezetűek, finoman fogazott szélűek, a levélnyél rövid vagy hiányzik. Jellemző betegsége a mentarozsda, kártevője a levéltetű és a takácsatka.
Felhasználása
A fodormenta nem csak értékes gyógynövény, de igen kedvelt fűszernövény is, amelyet világszerte előszeretettel fogyasztanak. Remekül illik a báránysülthöz, de burgonyába keverve, süteményeket, szószokat, fagylaltokat ízesítve is kitűnő íz-élményt nyújt. Díszítőelemként is használható levesek, hideg desszertek, saláták dekorálásához.
A háztartásban a mentakivonatú gyertyákat elsősorban élénkítő hatásuk miatt kedvelik, de bio mosószerekbe és tisztítószerekbe is szívesen cseppentik, mivel friss, kellemes illattal tölti meg a lakást. Gyógyhatását népgyógyászati tapasztalatok igazolják, eszerint a mentatea görcsoldó, emésztésjavító hatású, de megfázás esetén is sokat segíthet. Káros mellékhatása nem ismert.
Érdekesség
A menta már az ókorban is ismert és közkedvelt gyógynövény volt. Számos egyiptomi sírhelyen bukkantak elszáradt mentalevelekre a régészek, de az írásos emlékek arra utalnak, a perzsák, a rómaiak és a görögök is szívesen fogyasztottak étkezések után mentaleveleket, akárcsak a skandináv népek, akik (helyesen) úgy vélték, a friss illatú levelektől jobb lesz az emésztésük és kellemesebb a leheletük.
Egy kis mitológia
A görög mitológia szerint Minthé, az alvilági nimfa a Hádész iránt érzett tiltott szerelme miatt került bajba. Perszephóné, az alvilág urának féltékeny felesége ugyanis megneszelte a kialakulóban lévő románcot, ezért növénnyé változtatta a gyönyörű nimfát. Hádész nem tudta visszafordítani a varázslatot, így csak annyit tehetett, hogy nevet és isteni illatot adott a szépséges növénynek, amely eztán egycsapásra az emberek kedvencévé vált. A szárított menta füstjét évszázadokon keresztül vallási szertartások alatt használták, mivel úgy vélték, a tiszta illat távol tartja az ártó lelkeket és a démonokat – ám nem mellesleg a kellemetlen rovarokat is.
Forrás:
Atlasz Kiadó: Gyógynövény- és fűszernövény kalauz
Wikipedia
