Vajon mihez kezdenek a szennyvíztelepek az évről évre egyre nagyobb mennyiségben hátramaradó szennyvíziszappal? Hogyan csökkenthető ez a mennyiség a természet „bevetésével”?
A vízben élő állatok segíthetnek megtisztítani szennyvizeinket – legalábbis egy kutatócsoport azt vizsgálta, hogy a patakok és árkok fenekén élő olyan gerinctelen állatok, mint például a férgek, a szúnyoglárvák egy fajtája, és a kagylók, mennyiben segíthetik a szennyvíztisztító telepek munkáját. Az eredmények pedig azt mutatták, hogy ezek az élőlények képesek az iszap lebontására, eltávolíthatják a felesleges tápanyagokat a vízből és elősegíthetik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését.
A háztartásokból származó szennyvizet a szennyvíztisztító telepeken tisztítják meg, majd visszajuttatják a felszíni vizekbe és a folyókba. A tisztítás során azonban jelentős mennyiségű felesleges (szennyvíz)iszap keletkezik, ami – a magas feldolgozási költségek miatt – komoly kihívást jelent a szennyvíztisztító telepeknek.
Az iszap azonban nagyrészt szerves anyagokból áll, épp olyanokból, amelyekkel a vízben élő gerinctelen állatok táplálkoznak.
Az Aquafarm projekt keretében végzett kutatásának részeként Tom van der Meer, aki a Wageningen Environmental Research kutatója és egyben az Aquafarm projekt egyik partnere, egy új szennyvíztisztítási módszer kifejlesztésén dolgozik:
„Azt vizsgáltuk, hogy a különböző vízi élőlények milyen gyorsan képesek feldolgozni a felesleges iszapot – magyarázta. – A »nem csípő« szúnyoglárvák bizonyultak a legjobbnak az »iszapevő versenyben«. Az ezeket a lárvákat tartalmazó iszap akár ötször gyorsabban bomlott le, mint a többi. Ez az eredmény tovább javult, amikor a meglévő iszaphoz más, különböző fajokat adtunk hozzá. A szúnyoglárvák jelenlétének köszönhetően megnőtt az iszap oxigénszintje is, ami megakadályozta az erősen üvegházhatású metángáz képződését.”
A vízminőséget 2027-ig az EU valamennyi tagállamában javítani kell, hogy megfeleljen a vízügyi célkitűzéseknek, amely előírja, hogy csökkenteni kell a felszíni vizekben lévő tápanyagok, például a nitrogén és a foszfor szintjét, mivel ezek a tápanyagok negatívan hatnak az érzékeny állat- és növényfajokra.
A tápanyagok magas szintje emellett a cianobaktériumok szaporodását is serkentheti, ami mind az emberre, mind a környezetre káros hatással lehet. Ezek az anyagok azonban sokszor még a tisztítás után is a vízben maradnak és a folyókba kerülnek.
Van der Meer szerint azonban a növény- és állatvilág itt is megoldást kínálhat. Az algák és különféle folyami kagylók szinte minden tápanyagot képesek eltávolítani a vízből, de az Azolla (vízi páfrány) tesztelése is kitűnő eredményeket hozott. A szakember szerint egy évtized múlva az összes szennyvíztisztító telep ezt a természetes megoldást fogja választani.
Az Aquafarm a hollandiai vízügyi és természettudományi társszervezetek közös projektje. Ennek keretében egy ökológusokból, biokémikusokból és víztisztítási technológiával foglalkozó szakemberekből álló csapat 2014 óta végez olyan új módszerrel végzett gyakorlati kutatómunkát, amely a szennyvíz tisztítására szolgál a növény- és állatvilág együttes alkalmazásával.
Az Aquafarm fő célja, hogy a vizet a vízügyi keretirányelv előírásainak megfelelően, természetes folyamatok segítségével, ellenőrzött körülmények között tisztítsa meg. Ehhez járul még a biomassza betakarítása, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának és a szennyvízszennyezés csökkentése.
