Ideális esetben egy balkonládában hömpölyögve folyik le a csodaszép virágtenger. De létezik ideális eset? Vagy csak szomorkodva nézzük a szomszéd erkélyét, ahol bizony létezik? Netán tudjuk az ő titkát?
Kitettség avagy milyen fekvésű az erkély?
Egy déli fekvésű balkonnal teljesen máshogy kell bánni növényültetési szempontból, mint egy északi fekvésűvel. Itt nemcsak a napsütéses órák száma miatt van eltérés, hanem akár az átlaghőmérséklet, szélirány kérdését is körbe érdemes járni.
Egy déli fekvésű erkényen az állandó napsütés és a nagy légköri szárazság szokott a leggyakoribb probléma lenni, amit úgy oldhatunk meg, hogy nagy, terebélyes növényekkel lakatjuk be, hogy párásabb mikrokörnyezetet alakítsunk ki és se a dézsa vagy láda, se a talaj felülete ne legyen kitéve a napsütésnek. Egy ilyen balkonon a falról, burkolatról visszaverődő magas hőmennyiség is probléma lehet, így növényválasztásnál érdemes a „sivatagibb” körülményeknek ellenálló fajokkal kísérletezni. Egy pazar pozsgáskertet is ugyanúgy létre lehet hozni, mintha klasszikus egynyáriakkal dolgoznánk, de ha mégis ehhez hús a szívünk, akkor a húsosabb levelű növények lesznek az ideálisak.
Északi, hidegebb fekvésű erkélyekre ne akarjunk feltétlen pálmafát. Nem ennyire kisarkítva, de az tény, hogy a hideget és a félárnyékot, netán árnyékot kedvelő növényeket érdemes használni egy ilyen erkélyre. Itt a lemenő nap sugarai melegítik csak többnyire a teraszt, emellett probléma szokott lenni a hidegebb, szelesebb klíma is. Itt a házfal is csak némileg ad ki forró levegőt az éjszakák során. Jó választás lehet a lobélia, mézvirág és más közvetlen napsütést kevésbé bíró faj. Ugyanígy a pistikék is szépen tudnak fejlődni egy nyugati-északnyugati oldalon, míg a délin senyvednek általában.
Szeles erkélyek megoldásai
A szeles erkélyek, ablakpárkányok nagy gondja az, hogy a nagyon lelógó növények lombtömegébe a szelek könnyebben kárt tehetnek, mint a párnásabb vagy kompaktabb növekedésű virágzók esetében. Így a szeles erkélyeken a petúniák helyett a minipetúniákat javasoljuk, míg a muskátlik esetében is ne a Pelargonium peltatumok közül válogassunk, hanem a klasszikusabb P. zonale fajták között. Minél kisebb lombtömeg és masszívabb növényszerkezet kell az ellenállósághoz.
Tápanyagozási kérdések
Biztos mindenki látott már kifejezetten muskálitápokat, netán ültető földkeverékeket. ez nem véletlen. A talajigény és tápanyagozási igény is eltér balkonnövényenként, vagyis inkább balkonnövény csoportonként. Bár kárt nem teszünk bennük, ha más tápoldatot vagy keveréket használunk hozzájuk, de azt az igazi átütő sikert is nehezebb lesz elérni amire vágyunk.
A muskátlik kifejezetten magas vasigényűek, így a nekik szánt tápoldatok is magasabb dózisban tartalmaznak felvehető vasat.
A levéldísznövények (díszcsalánok, szúnyogűzők…) is némileg más tápanyagokat kívánnak a virágjaikkal díszítő balkonnövényekhez képest. A dús virágzáshoz bórra, kalciumra és foszforra is szükség van.
Ha egy balkonládát nem tudunk megfelelően öntözni, akkor az is okozhat relatív tápanyaghiányt, ráadásul ilyenkor sokan hajlamosan rögtön a kiszáradt, cserepesedett földet is tápanyaggal kevert vízzel öntözni, ami nagy hiba. Az ilyen csontra szárad közeget először tiszta vízzel kell öntözni (mely nem hideg és nem is meleg (szobahőmérskéletű)) és csak másnap adjunk kevés tápanyagos vizet a növényeknek. A kiszáradt növénynek először hidratálódnia kell és „újraéledni” gyökérszinten, hogy elinduljon aktívan újra a turgornyomás. Ehhez a legfinomabb, legkönnyebben felvehető tiszta vízre van szükség. Majd utána már bátran tápanyagozhatunk, mert nem égetjük el a gyökereket.
Este vagy reggel öntözünk?
Erre nincs egyértelmű válasz. Ha tudjuk, hogy aznap igazán nyári kánikula lesz, akkor a reggeli öntözést ne hagyjuk ki semmiképp, de akár reggel és este is öntözhetünk. Főleg a déli, dél-keleti és dél-nyugati oldalakra eső erkélyeken. Északi oldalon az esti vagy reggeli öntözés elég szokott lenni, de ha nagyon hűvös nyári este elé nézünk, akkor itt is a reggeli öntözés lehet az ideális.
A legjobbat akkor tesszük, ha kicsit az önöntözős, víztározós balkonládák felé vesszük az érdeklődésünket, mert nagyban megkönnyíti mindennapjainkat.
Az elmúlt években is már sokat változott az időjárás, így igazán jó recept nincs is. Viszont ha kellő figyelemmel kísérjük növényeink mindennapjait, akkor elérkezünk ahhoz az intuitív helyzethez, amikor érteni kezdjük működésüket, reakciójukat a tápanyagozásra, az öntözésre, netán komolyabb szinten akár hiánybetegségeiket is hamarabb észrevesszük. Természetesen tanulni mindig kell és rendkívül fontos, de a sok hasznos tudást a gyakorlatba átültetni mindig idő és türelem és rendkívül sok odafigyelés. Ne felejtsük el: A gazda szeme hizlalja a jószágot! Ez növények esetében is ugyanígy igaz.
