A kerecsensólyom nagy testű ragadozó madár, mely fokozottan védett természetvédelmi státusza szerint. Az idén megalakulásának 50. évfordulóját ünneplő Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) mindig is kiemelt figyelmet fordított a faj védelmére, és erre a jeles évfordulóra sem véletlenül választották őt.
Az Egyesület szóvivője kiemelte, hogy a kerecsensólyom védelmében létfontosságú a magyar természetvédelem jelentősége, mert kiemelkedő természeti értékünk. Ennek az az oka, hogy a kerecsensólyom Európai Unió területén élő állományának több mint 60 százaléka Magyarországon fészkel, világszinten pedig a kárpát-medencei populáció a faj egyetlen bizonyítottan stabil, enyhén növekvő egyedszámú állománya.
Az 1970-es években a faj magyarországi állománya olyan szintre csökkent, hogy csupán néhány egyed maradt az ország területén, így a fajt a kihalás veszélye fenyegette (az ismert költőpárok száma ekkor 10 volt). A hazai állomány megmentésében és létszámuk stabilizálásában nagy szerepet játszott az Egyesület kitartó és áldozatos munkája, amit ezúton is szívből köszönünk!
Mit kell tudni a kerecsensólyomról?
A kerecsensólyom az eurázsiai kontinensen él, elterjedésének nyugati határa a csehországi Morva-medence, északon Észak-Kína és a tajga övezet déli határa, délen pedig Kis-Ázsia és Észak-India – mondta el Dobronoki Dalma biológus.
Legfőbb elterjedési területe Kína, Mongólia és Kazahsztán területe. A faj életmódja a nyílt, síkvidéki területekhez kötődik, mivel elsődleges táplálékai a mezőkön és réteken fellelhető, közepes termetű rágcsálófajok (pl. földimókus, hörcsög), közülük is a legfontosabb az ürge. Ha kevés rágcsálót talál, akkor seregély- és galambméretű madarakat zsákmányol. Zsákmányait a domb- és hegyvidéki, rövid füvű gyepterületeken is keresi. A fák és a sziklafalak költőhelyként nélkülözhetetlenek számára. Évente egyszer költ, általában 3-4 tojást rak. Az európai állomány fészkelése március végén, április elején kezdődik.
A kerecsensólyom nem épít saját fészket, hanem elfoglalja más madárfajok (pl. varjúfélék vagy más nagy testű ragadozó madarak) elhagyott fészkeit. A szakemberek megfigyelései szerint sikerrel fedezték fel a magaslatokra számukra kihelyezett költőládákat, amelyeket sem ember, sem nyest nem tud háborítani, így azokat is előszeretettel használják költésre és fiókanevelésre. Ez biztosította a lehetőséget a zavartalan utódnevelésre, így a kerecsensólyom száma lassan, de növekedésnek indult.
Emellett meg kell azonban jegyezni, hogy nem véletlenül maradt meg a fokozottan védett természetvédelmi státusza. Ez azt jelenti, hogy a faj egyedszáma a régióban és a világban is még mindig kevés, ezért természetvédelmi értéke is magas (1 millió Ft).
Miről ismerjük fel?
A kerecsensólyom (Falco cherrug) nagy termetű, széles szárnyú sólyomfaj, amely az egerészölyvhöz hasonló méretű és színezetű. Eurázsiában a második legnagyobb sólyomféle, a kontinensen csak az északi sólyom nagyobb nála. Testhossza 47-55 cm, szárnyfesztávolsága 105-129 cm. A hím és a tojó hasonló megjelenésű. A hát és szárnyak középbarnák, tollaik szegélye rozsdabarna színű, az alsótest fehér alapon csepp alakú barna foltokkal mintázott. A lábán nincsenek tollak, a csüd és a lábujjak sárga színűek, a faroktollak szürkésbarnák, nagyobb, tojás alakú rozsdaszínű foltokkal. A homlok piszkosfehér, a fejtető és tarkó rozsdás-sárga, keskeny fekete hosszanti sávokkal. A torka hófehér. A fiatalok alsótestén a foltok elmosódottak, a lábuk hamvaskék.
Mi sodorhat egy fajt a kihalás szélére?
Minden esetben összetett az előzménye annak, ha egy őshonos faj egyedszáma szélsőségesen lecsökken egy adott területen, és nem egyik napról a másikra következik be, azonban a megfigyeléseknek és populáció-nyilvántartásoknak köszönhetően a baj felismerése gyors, viszont a megoldáson évtizedeket kellett dolgozniuk a szakembereknek.
A kerecsensólyom esetében is az egyik leggyakoribb indok áll a háttérben, mégpedig az emberi önzés és meggondolatlanság. Az első legfontosabb oka a kerecsensólyom vadon élő, természetes állományának csökkenésének az volt, hogy kiváló solymászmadárként nagy igény volt erre a fajra, és ezért kirabolták a sólyomfészkeket és befogták a felnőtt madarakat. A másik nagy probléma a magasfeszültségű elektromos vezetékek okozta áramütések – foglalta össze Dobronoki Dalma. A lopások esetében megoldást jelentett a sólyomfészkek őrzése és folyamatos figyelése, illetve a vezetékek megfelelő szigetelése orvosolta a másik jelentős problémát.
Érdekességek a kerecsensólyomról
Bár biztosat soha nem fogunk tudni arról, hogy pontosan milyen madárfaj a magyar mondáink turulmadara, de a legvalószínűbb, hogy a kerecsensólyom lehetett. Jusson eszünkbe, amikor Tatabánya mellett a Gerecse Tájvédelmi Körzetben kirándulunk, és meglátogatjuk Európa egyik legnagyobb madárszobrát, a Turul-emlékművet! A szobor magassága 8 méter, és a Kő-hegy meredek sziklaletörésének szélén, kőből rakott talapzaton áll. A bronzmadár szárnyainak fesztávolsága körülbelül 15 méter, karmai között a kőtalapzaton Árpád fejedelem kardját tartja, fején pedig aranyozott, stilizált magyar koronát visel.
Ha a kezünk ügyében van egy ötven forintos érme, fordítsuk „fejre”: az írás hátoldalán köszön vissza ránk egy repülő kerecsensólyom.
2024-ben tehát a kerecsensólyom lesz a magyar természetvédelem és fenntartható mezőgazdaság madár-nagykövete. Használjuk ki az utunkba kerülő alkalmakat és programokat idén, amikor közelebbről is megismerkedhetünk ezzel a sólyomfajjal!
Kapcsolódó cikkek:
