Korábbi cikkben írtam a nagyvárosi terjeszkedéshez kapcsolódó problémák kezelésének egy lehetséges eszközéről, a zöldövről. Nemzetközi szinten is kiemelkedően fontos példaként említettük a Londoni zöldövet, ebben a cikkben a Londoni zöldöv kialakulásáról szeretnék írni, röviden a legfontosabb mérföldkövekre fókuszálva.
A Londoni zöldöv komoly múltra tekint vissza, már a 16. században is felmerült az építés korlátozása, ekkor természetesen még nem tájvédelmi céllal, hanem egészségügyi szempontból. 1580-ban I. Erzsébet a város körül 3 mérföldes zónában meg akarta tiltani az építkezést a pestis terjeszkedésének megakadályozása érdekében.
- ábra A 16. századi London (http://www.landscapearchitecture.org.uk/green-belts-the-history-and-landscape-architecture-of-a-vital-planning-idea/)
A következő mérföldkő a zöldöv történetében a 19. századra tehető. Az ipari forradalom hatására romló városi környezetminőség következtében ekkor erősödnek fel a városi terjeszkedés kontrollját, szabályozását hirdető tervek. John Claudius Loudon 1829-es terve nagy hatással volt a később világhírűvé vált Ebenezer Howard féle kertvárosi-ideálmodellre. Már Loudon is a város körül koncentrikusan elhelyezkedő „vidéki zónákat”, „lélegző zónákat” képzelt el. De a zöldöv mozgalomra legjelentősebb hatással Howard kertvárosi koncepciója volt.
- ábra John Claudius Loudon 1829-es terve és Ebenezer Howard kertvárosi ideálmodellje http://www.landscapearchitecture.org.uk/green-belts-the-history-and-landscape-architecture-of-a-vital-planning-idea/
A Howard által elképzelt Kertváros mintegy 1000 holdon terült el, tervei szerint 30 000 embernek adott otthont, és koncentrikus körök szerint épült fel, 6 egyenlő részre osztva a 6 fő Körút mentén. A központot jelentő kert körül helyezkedtek el a közintézmények (Városháza, könyvtár), amelyeket a “Central park” vesz körül, ami átmegy a ‘Crystal Palace’ (Kristálypalota) fedett üzletsorába. Ezután körutakkal elválasztva helyezkedik el a lakóházak körgyűrűje és a “Grand Avenue” az iskolákkal és templomokkal. A városmodell szélére települnek az ipari területek, amelyeket vasút kapcsol össze a szomszédos területekkel. A várost egy mezőgazdasági öv veszi körül.
A következő javaslatot 1910-ben Dame Henrietta Barnett dolgozta ki, 5 mérföld széles Zöldöv létesítését javasolta London körül. A koncepció támogatás hiányában nem valósulhatott meg.
Ebenezer Howard kertváros modellje ihlette a London Society szervezet által kidolgozott fejlesztési koncepciót 1919-ben.
A következő komoly terv Raymond Unwin: Green Girdle koncepciója volt, amelyben a beépített terület fejlesztését policentrikusan, zöld gyűrűbe ágyazva képzelte el.
- ábra, Raymond Unwin: Green Girdle koncepciója, ahol az alap a zöldgyűrű és benne policentrikus rendszerben fejlődnek a városi területek http://www.landscapearchitecture.org.uk/the-metropolitan-green-belt-and-londons-landscape-planning/unwin_green_girdle_jan1536dd/
A jogszabályi alapot az 1938-as Green Belt Act (Zöldöv törvény) biztosította és lehetővé tette a Londoni Városi Tanács számára, hogy földet vásároljon a várost övező zöldgyűrű megvalósításához. 1939-ig megvásároltak 8 000 ha földterületet majd a II. világháború után újabb 12 150 hektárt, azzal a céllal, hogy biztosítsák a terület beépítés-mentességét.
A következő fontos mérföldkő a zöldöv fejlődésében Sir Patrick Abercrombie Nagy-London terve (Greater London Plan), amelyben zöldfelületek összefüggő hálózatát tervezte meg, amely a városközponttól London peremterületén található zöldövig vezettek. A zöldövön túl Abercombie új városok létrehozását is tervezte. Azért rendkívül figyelemreméltó ez a terv, mert Abercombie volt az első tervező, aki a tájépítészeti, tájvédelmi szempontoknak nagy hangsúlyt adott a várostervezésben.
Majd 1947-es várostervezési törvény további rendelkezéseket hozott a zöldövhöz kapcsolódóan és ekkortól kezdett tulajdonképpen a zöldöv London terjeszkedésének korlátjaként működni. Következő cikkünkben bemutatjuk, hogy napjainkban hogyan működik a zöldöv, milyen kedvező hatásai vannak és milyen konfliktusok merülnek fel a zöldövhöz kapcsolódóan.
- ábra Sir Patrick Abercrombie a várost és térségét átszövő, összekötő zöldhálózatot tervezett 1943-44 http://www.landscapearchitecture.org.uk/wp-content/uploads/2016/01/abercrombie_london_open_space_plan.jpg
Felhasznált irodalom:
https://londongreenbeltcouncil.org.uk/about-londons-green-belt/
The Metropolitan Green Belt and sustainable landscape planning for a greener 21st century London
http://www.landscapearchitecture.org.uk/the-metropolitan-green-belt-and-londons-landscape-planning/
