A Felvidék különösen gazdag természeti és építészeti formavilággal rendelkezik. A Kárpátok hegyvonulatai lenyűgöző képpel bizonyítják az évezredekkel, évmilliókkal ezelőtti földmozgások eredményét. Legmagasabb csúcsa, a Gerlachfalvi-csúcs (2655 m) is itt található, a Magas-Tátra része. A Tátra hegyei téli időszakban vonzzák a síelni vágyókat – számos sípálya várja a téli sportok kedvelőit. Azonban a táj minden évszakban csodálatos képet fest: tavasszal a meginduló vegetációs folyamatok, nyáron a zöld színek különböző árnyalatai, ősszel a lehulló lomb színesíti a táj amúgy is különleges sziluettjét. A következőkben egy rövid kitekintést olvashatunk e felvidéki tájról – tájépítész szemmel.
1. ábra: Kilátás a Szepesi várból – gyepek, szántók, fasorok, a hegyeken erdők: mozaikosság (Forrás: Varga Dalma 2019)
Egy kellemes, kora őszi időben milyen elfoglaltságot is kereshetne magának az ember, mint például barangolni a hegyekben? Jelen esetben az Alacsony-Tátra és a Magas-Tátra térségében volt szerencsém megismerni néhány jellegzetes felvidéki várat, kastélyt, melyek építészetileg is lenyűgöző formavilágot képviselnek, de a tájba illeszkedve igazán szemet gyönyörködtető megjelenésűek. Magaslaton helyezkednek el, mint ahogy másutt is – ennek oka főként stratégiai szempontokra vezethető vissza, mint például a vár őrzése, a hozzá tartozó területre, birtokokra való rálátás, védelem fontossága. Körülöttük gyepes a terület, sok esetben legelésző állatokkal – igazán idillikus kép. (2. ábra)
 |
 |
| 2. ábra: Legelésző marhacsorda a Szepesi vár lábánál (balra), illetve egy pihenő kecske Trencsén várának kőomlásos oldalán (jobbra) (Forrás: Varga Dalma 2019) |
A nagytáblás-kisparcellás mezőgazdasági művelésű területek hasonló konfliktusokkal, problémákkal bírnak, mint idehaza. A medencékben főként nagytáblás szántók találhatóak, de nagyon sok esetben mezővédő sávokkal, fasorokkal, mezsgyével tagoltak, ami a területek funkcionális, ökológiai és vizuális értékét növeli. Igazán szép képet fest egy mozaikos tájhasználati struktúra a hegylábakon: gabonanövényekkel beültetett földek, gyepek, ugaroltatott területek, köztük sok esetben többszintes fás, cserjés sávokkal. (3. ábra)
3. ábra: Karakteres fasorok tagolják sok helyen a szántókat, a földutakat (Forrás: Varga Dalma 2019)
A beépített területek a völgyekben, illetve a hegyek lankásabb lejtőin elterülve hol jobban, hol kevésbé tárulnak fel a távolból. A völgyekben megbújó kis falvak egyik különleges képviselője Csicsmány, mely a jellegzetes faházaival egyedülálló értéket képvisel a térségben – lakott skanzen. A kis falu épületeinek zöme sötétre festett fa szerkezetből épül fel, melyen fehér, geometrikus minták díszítenek. Minden motívum szögletes rajzolatú, formavilága sokrétű. A pávától a különféle virágképeken át a ténylegesen geometriai rajzolatokig minden megtalálható a falakon. Építészetileg is különösen értékes, de tájépítészként vizsgálva is rendkívül figyelemre méltó, hiszen ezen jelölések, díszítések nagy része az embert körülvevő természettel kapcsolatos. (4. ábra)
4. ábra: Jellegzetes, geometrikus motívumokkal díszített faházak egy lakott skanzenben, Csicsmányban (Forrás: Varga Dalma 2019)
Az előbbi kis építészeti kitekintés után térjünk vissza még kicsit a felvidéki tájhoz. Láthatunk tehát a várak lábánál, a gyepes hegyoldalban legelésző marhacsordákat, juhokat, kecskéket, a völgyekben, a táj morfológiáját – domborzatát – követő településeket, beépítéseket, valamint tisztavízű patakokat. Számos kis vízfolyás csörgedezik a hegyek magasabb területeiről a mélyebben fekvő részek felé. A felső szakaszokon nagy esésűek, vizük kristálytiszta, erősen kanyargós jellegűek. (5. ábra) A patakok a települések belterületére érve azonban más képpel fogadják a látogatót. A bejárt falvak, községek esetében a főutcán, a települések központi részein haladnak. Partfaluk nagyon sok esetben kiépített, szabályozott, néhol kő- vagy beton borításúak, valamint gyepesek. Fás vegetáció kevés helyen figyelhető meg környezetükben. (6. ábra)
5. ábra: Egy tisztavizű patak forrása a dobsinai jégbarlang közelében – tarkítva az őszi lehullott lombbal (Forrás: Varga Dalma 2019)
6. ábra: Egy viszonylag széles, mesterségesen kiépített partfalú mederben folyó patak Csicsmány belterületén (Forrás: Varga Dalma 2019)
A bevezetőben említett síeléshez szükséges területek a légvezetékek körüli biztonsági zónákhoz hasonlóan irtásokként jelennek meg a hegyek oldalait borító, a felsőbb szinteken főként tűlevelűekből álló erdőségekben. Mindezek ugyancsak karakterképzők, jellegzetes megjelenést kölcsönöznek a tájnak: esztétikailag nem túl kedvező látvány, mint ahogyan ökológiai szempontból sem, hiszen az élőhelyeket szabdalják, azaz idegen szóval fragmentálják. Másrészről viszont, hozzátartozik már hosszú ideje a tájképhez, magához a tájhoz, így kevésbé szúr szemet a problémák, konfliktusok tekintetében. (7. ábra)
7. ábra: Légvezetékek és téli sportokra alkalmas „irtások” nyomvonala az Alacsony-Tátra lábainál (Forrás: Varga Dalma 2019)
A világban bárhol is járunk, értékes környezet, természeti környezet vesz körül bennünket, csak meg kell találnunk mindenben a szépséget – akár egy kis rejtett motívumban, rajzolatban, ahol ugyancsak visszaköszön a tájhoz való kötődés, a természet szeretete. A hegyek, a hegyi patakok, a magaslatokról feltáruló látvány, a többféle területhasználatból felépülő, mozaikos táj mind-mind önálló értéket képviselnek, melyeket mindennapos útjaink során is felfedezhetünk körülöttünk, csak egy kicsit barangolni is szükséges hozzá.
Felhasznált források:
