31℃ 17℃
június 4. Bulcsú, Kerény, Kerubin
Ház, táj blog

Ismerjük meg a kertünkbe látogató madarakat! – A vörösbegy és a szürkebegy-fajok

Agrofórum Online

A téli hónapokban gyakori vendégünk a vörösbegy, de rajta kívül még találkozhatunk két közelebbi rokonával, akik hazánkban egyelőre kis számban, de rendszeres vendégeink. Ismerjük meg a vörösbegyet, az erdei szürkebegyet és a havasi szürkebegyet!

Fontos tudni!

Míg a vörösbegy (Erithacus rubecula) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozik, az erdei és a havasi szürkebegy a verébalakúak rendjén belül a szürkebegyfélék (Prunellidae) családjába tartoznak.

Magyarországon mindhárom faj védett, természetvédelmi értékük 25 000 forint.

A vörösbegy

Egész Európában, illetve Északnyugat-Afrikában és Ázsia nagy területén elterjedt madárfaj. Hazánkban évente kétszer költ, fészkét parkokban, arborétumokban, patakpartokon, erdőkben, kertekben találhatjuk meg. Az emberekkel barátságos, a hazánkban áttelelő madarak gyakori vendégek az etetőnél. Territóriumát magányosan őrzi, így más madárfajokkal és fajtársaival szemben bizalmatlan, barátságtalan.

A vörösbegy az emberekkel barátságos, a hazánkban áttelelő madarak gyakori vendégek az etetőnél

Termetre veréb nagyságú. Teste kerekded, 12-14 cm méretű, lába a testéhez képest hosszú. Szárnyfesztávolsága 20-22 cm. Szeme sötét, torka és begye vörös. A vörös foltot szürke sáv veszi körül, háta barna. A tojó és a hím színezete hasonló. A fészeképítés a tojó feladata, amelyet gyökerekből, fűszálakból, levelekből, mohából és pehelytollakból állít össze épületek vagy természetes élőhelyeken talált üregbe. Ha nem talál ilyet, elfoglalja a mesterséges C-típusú odút is. A 4-8 tojásból álló fészekaljon a tojó egyedül kotlik, miközben társa eteti őt.

A vörösbegy tojója természetes üregekbe vagy C-típusú odúkba építi fészküket

A kis vörösbegy a talajon, esőtől védett helyen keresi a táplálékát, a magasra felhelyezett, függesztett vagy álló madáretetőbe nem repül bele. Szárított bogyókkal, mazsolával, lágy madáreledellel kedveskedhetünk neki.

A kicsiny vörösbegy a talajon, esőtől védett helyen keresi a táplálékát

Az erdei szürkebegy

Az erdei szürkebegy (Prunella modularis) egész Európában honos, hazánkban még kis számban, de rendszeresen költ. Életmódja és viselkedése nagyban hasonlít a vörösbegyéhez. Észak- és Közép-Európában a fenyvesekben fészkel, a vörösbegyhez hasonlóan évente kétszer költ.

Az erdei szürkebegy Észak- és Közép-Európában a fenyvesekben fészkel

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület megfigyelései szerint a hazai állomány rövidtávú vonuló, a teleket a mediterrán országokban tölti, enyhe teleken azonban találkozhatunk áttelelő példányaival. Etetők közelében az Északi-középhegységben (Mátra, Bükk) és a Duna árterében találkoztak vele, ahol rendszeresen fészkel.

Az erdei szürkebegy teste 14 cm hosszú, szárnyfesztávolsága 19-21 cm. Rejtőző életmódját tökéletes rejtőszíne biztosítja: teste barna alapszínébe a hátán és a szárnyakon sötétebb foltok vegyülnek, feje és torka szürke.

Az erdei szürkebegy testének barna alapszínébe a hátán és a szárnyakon sötétebb foltok vegyülnek, feje és torka szürke

A családi fészek építése a tojó feladata, amelyet többnyire csalánnal vagy más növénnyel sűrűn benőtt bokorba vagy fiatal fenyő törzse mellé nőtt iszalag közé rejti. A fészek kisebb gallyakból és mohából épül fel, ezt szőrökkel és tollakkal bélel ki. Az erdei szürkebegy átlagos fészekalja 4-6 tojásból áll, melyeken a tojó kotlik. A hím csak ritkán eteti párját, a fiókákról viszont mindkét szülő egyformán gondoskodik.

A felnőtt egyedek főként rovarokkal és pókokkal táplálkoznak, de ősztől bogyókat szedegetnek, télen pedig gyommagvakat fogyasztanak. Táplálékát a vörösbegyhez hasonlóan a talaj mentén keresi, ezért az etető közelében, csapadéktól védett helyen a talajra helyezett aprómagvakkal, lágy madáreledellel várhatjuk. A vörösbegyhez hasonlóan meghálálja, ha a kertben hagyott bogyós gyümölcsű bokrokon (pl.: berkenye, galagonya) hagyunk számukra is vitamindús terméseket.

Az erdei szürkebegyek főként rovarokkal és pókokkal táplálkoznak, de ősztől bogyókat szedegetnek, télen pedig gyommagvakat fogyasztanak

A havasi szürkebegy

A havasi szürkebegy (Prunella collaris) Közép- és Dél-Európa, valamint Ázsia magashegységeiben él, a sziklás hegyi lejtőkön és köves, fátlan alpesi réteken fészkel. Évente egy, legfeljebb két alkalommal költ. Vonuló madár, ősszel a költőhelyéhez képest alacsonyabban fekvő, de ahhoz hasonló területekre húzódik. Hazánkban rendszeres vendég, novembertől áprilisig tartózkodik nálunk. Kőfejtőkben, várromoknál, elhagyott és lakott településeken egyaránt találkozhatunk vele. A legtöbb hazai észlelését a Dunántúli- és Északi-középhegységben jegyezték le.

Testhossza nagyobb rokonainál, kb. 18 cm, szárnyfesztávolsága 30-32 cm. Feje, torka és háta szürke alapszínű, háta sötét foltokkal gazdagon tarkított, hasán jellegzetesen szép, világos-narancssárgás sávok találhatók.

A havasi szürkebegy a sziklás hegyi lejtőkön és köves, fátlan alpesi réteken fészkel

Rokonaihoz hasonlóan az emberekkel barátságosan és bizalmasan viselkedik, a megfigyelések alkalmával akár 1-2 méterre is magához engedi a kíváncsi kétlábúakat. Etetők közelében még ritkán látható, de a kertekbe magányosan vagy csapatosan is ellátogat.

Az erdei szürkebegyhez és a vörösbegyhez hasonlóan nála is a tojó az építész: a szőrökkel és tollakkal bélelt fészket mohából, fűszálakból, vékony gyökerekből rakja, jellemzően sziklafalak repedéseibe. Fészekalja 4-5 tojásból áll, melyeken a tojó egyedül kotlik. A hím eközben szorgosan eteti a társát. A fiókák táplálékát kezdetben csak a hím hordja, a tojó a fészekben védelmezi a kicsiket.

A havasi szürkebegy feje, torka és háta szürke alapszínű, háta sötét foltokkal gazdagon tarkított, hasán jellegzetesen szép, világos-narancssárgás sávok találhatók

A nyári időszakban rovarokkal, lárvákkal és pókokkal táplálkozik, ősszel és télen apró gyommagvakat és terméseket fogyaszt. A bogyós termésű bokrokon hagyott, vitamindús terméseknek ő is örül.

Érdekesség

Számos országnak van nemzeti madara, amelyet általában egy előre összeállított listában felsorolt madárfajokból választhatnak ki az adott ország lakói. Míg például Magyarország a túzokot, Ausztria pedig a füsti fecskét választotta nemzeti madarának, addig az Egyesült Királyságban a kicsiny vörösbegy nyerte a szavazást, és lett az ország nem hivatalos nemzeti madara 1960-ban. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1996-ban választotta meg hazánkban a vörösbegyet „Az év madarává”.

A vörösbegyről készült képekért hálás köszönetem Bedőcs Gyulának!

Az etetéshez türelmet, a madárleshez pedig szép élményeket kívánok mindenkinek!

Kapcsolódó cikkek:

Növényfelismerő applikációk – mit érdemes tudni a használatukról?

2025. május 27. 05:40

Kézenfekvő megoldás, hogy a mindig nálunk lévő mobiltelefonokra letöltsünk egy növényfelismerő applikációt, hiszen gyorsan elővesszük, készítünk egy fényképet a kérdéses növényről, és várjuk az alkalmazás segítségét: a fajmeghatározást.

Kincsek, amiket az erdőben kell hagyni

2025. május 3. 05:40

Az erdőlátogatások során könnyen elragadhatja az embert a lelkesedés, ha valami nem mindennapi „kincsre” bukkan az avarban. Tudnunk kell azonban, hogy mi az, ami semmiképpen nem jöhet haza velünk az erdőből!

Elődeink tudása II. – köhögés és gyógynövények

2025. április 30. 05:40

A leggyakoribb „lábon kihordott” betegségeknek a különböző súlyosságú megfázások számítanak, amik miatt nem feltétlenül maradunk ki az iskolából vagy a munkából. A gyógyulásunkat, sőt még a betegség megelőzését is sok növény teája segítheti.

Gyűjtsük össze a konyhában a húsvéti tojásfestéshez a színezőanyagokat!

2025. április 18. 05:40

A természetes színezőanyagokkal elképesztően változatos húsvéti tojásokat festhetünk az ünnepre.

Mutasd a neved, megmondom, ki vagy! - I. rész

2023. május 24. 05:36

A növények nevei sok esetben árulkodók: valamilyen külső tulajdonságukra (alakjukra, színükre), virágzásuk idejére vagy kedvelt élőhelyükre is utalhatnak vele.

Krémes sárgaborsó főzelék fasírttal

2018. január 19. 10:22

A beton. Így hívták sokán a menzás sárgaborsó főzeléket, mert úgy megkötött, mire leültünk az asztalhoz, mint a beton.

A szabadföldön termesztett paradicsom integrált növényvédelme

2019. július 31. 05:37

Hogyan alkalmazhatjuk az integrált növényvédelem elveit a házikertünkben vagy hétvégi telkünkön? Mit tehetünk zöldségeink (pl.: a paradicsom) legteljesebb védelme érdekében? Ehhez nyújt segítséget egy egyetemi kutatás összegyűjtött anyaga.

Szent Iván hava

2018. június 8. 07:47

A kétezres évek közepén talán még kevésbé látszottak azok a klimatikus változások, mint napjainkban. Télből nyár, nyárból vagy korai ősz, vagy késői tél. Most június első felében már érik az őszi árpa, a borsó és méteres a kukorica, meg a napraforgó és a repce napjai is meg vannak számlálva.