Az Európai Vegyianyag Ügynökség (ECHA) rendelete nyomán megváltozott a metaldehid hatóanyag toxikológiai besorolása, ennek következtében 2021. július 31. után az Európai Unióban szigorúbbá válik a metaldehid hatóanyagot tartalmazó, eddig szabadforgalmazású csigaölő növényvédő szerek forgalmazása, megvásárlása és felhasználása. Miben érinti ez a házikerti növényvédelmet? Mit kell tudni a metaldehidről? Hogyan lehet a kártevő csigafajokkal szemben nem-kémiai úton védekezni?
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal múlt heti közleményében a házikert-tulajdonosok figyelmét is felhívja arra, hogy az ECHA döntése értelmében a jövőben nagyobb körültekintést fog igényelni hazánkban is a metaldehid hatóanyagú csigaölő szerek vásárlása és felhasználása.
Az ECHA rendelete szerint az érintett készítmények (pl.: Arion Pro, Detia Degesch Schnekenkorn, Fleet, Fleet Super, Limatak, Limex, Medal, Metarex Inov, Shalimar, Shamu, Shikari, Shift, Szuper-D) szigorúbb besorolását a metaldehid humán-egészségügyi kockázata indokolja.
Mit érdemes tudni a metaldehidről?
A metaldehid a növény felületén ható (kontakt) hatóanyag, vagyis a kezelt növényi felületen (levélen, száron) hat. A növényi szövetekbe nem jut be és a növényen belül nem szállítódik. Megelőző (preventív) növényvédelmi kezelésre alkalmas, vagyis a kártevő károsítását (jelen esetben a kártevő csigafajok táplálkozását) hivatott megakadályozni.
A kártevő szervezetébe táplálkozás és érintés útján jut be, vagyis gyomorméregként az elfogyasztott növényi résszel együtt is képes kifejteni a hatását, illetve a kezelt felülettel történő érintkezés következtében érintőméregként az idegvégződéseken keresztül is bejut a kártevő szervezetébe. A hatóanyag hatása a kártevő fokozott nyálkatermelésében nyilvánul meg, amelynek következtében az állat kiszárad.
Méhekre nem veszélyes, a vízi szervezeteket tekintve mérsékelten veszélyes hatóanyag.
Humán-egészségügyi hatását tekintve a metaldehid közepesen mérgező, bizonyítottan szemirritáló hatású, és feltételezhetően mutagén, valamint szaporodási/fejlődési rendellenességeket okozó hatású lehet. A hatóanyag szigorúbb toxikológiai besorolása főként ez utóbbi hatásai miatt kerültek felülvizsgálatra és szigorúbb besorolásra.
A kártevő csigafajokkal szemben nem csak kémiai védekezési módszerek léteznek
A gyakorlatban mi változik az ECHA rendeletének értelmében?
A korábban III. forgalmi kategóriájú csigaölő készítményeket 2021. július 31-ét követően csak a II. forgalmi kategóriára vonatkozó jogszabályi előírások teljesülése esetén lehet forgalmazni és felhasználni, tehát szűk fél éven belül ezeknek a készítményeknek megszűnik a szabadforgalmú felhasználásuk.
A fenti határidőt követően kizárólag az vásárolhat metaldehid-tartalmú csigaölő szert, aki:
- növényorvos, vagy
- növénytermesztő és növényvédelmi technikus; növénytermesztési, kertészeti és növényvédelmi technikus; kertész és növényvédelmi technikus, növényvédelmi és talajerő-gazdálkodási technikus képesítésű, vagy
- növényvédő és méregraktár-kezelő szakképesítéssel, illetve növényvédő szak- és betanított munkás képesítéssel rendelkezik, vagy
- növényvédelmi tantárgyakból egyetemi vagy főiskolai képzés során vizsgát tett, vagy
- legalább általános iskolát végzett, 18. életévét betöltötte, és a miniszter által meghatározott növényvédelmi alaptanfolyamot követően eredményes vizsgát tett, azaz ún. zöld könyvvel rendelkezik, vagy
- egyszeri vásárlásra jogosító növényorvosi vénnyel rendelkezik.
Alternatívák a csigák elleni házikerti védekezésben
Szerencsénkre számos nem-kémiai módszerrel is védekezhetünk a kártevő csigafajokkal szemben, ahogy az egy korábbi rövid cikksorozatban már kifejtésre került: a kártevő fajok összegyűjtése, csapdázása, védősáv vagy védőárok kialakítása, takaróanyagok alkalmazása, „csigapalló” vagy „csiga-villanypásztor” kihelyezése, természetes ellenségek bevetése (a süntől kezdve a rovarokon át a baromfiig) mind-mind lehetséges megoldások a kártevő csigafajok ellen.
Hivatkozott jogszabály:
Kapcsolódó cikkek:
