Ház, táj
Ház, táj

Növényvédőszer-gyorstalpaló (I. rész)

Növényvédőszer-gyorstalpaló (I. rész)

Agrofórum Online

Életbevágóan fontos feladatunk, hogy körültekintően válasszuk ki az adott problémára legjobban megfelelő növényvédő szert.

Számos alkalommal nincs lehetőségünk kikerülni a növényvédő szerek – peszticidek – használatát, legyen szó a házunk mögötti kiskertünkről, a város határában lévő hétvégi telkünkről, üvegházról, szabadföldről, konyhakertről vagy a több hektárnyi szántóterületről.

Életbevágóan fontos feladatunk, hogy körültekintően válasszuk ki az adott problémára legjobban megfelelő növényvédő szert. Ennek a rövid összefoglalónak a célja, hogy a növényvédőszer-készítményen feltüntetett legfontosabb adatok értelmezése könnyebbé váljon, és megalapozottabb döntést tudjunk hozni a készítmény kiválasztásakor.

A csoportosítás alapjai

A növényvédő szer rendeltetésének megfelelően tartalmaz egy vagy több növényvédőszer-hatóanyagot. A hatóanyag lehet természetes eredetű, illetve kémiai, biológiai vagy biotechnológiai úton előállított anyag, továbbá élő szervezet, amely a növényeken, vagy a növény részein alkalmas a károsítók jelenlétének szabályozására. A hatóanyagokat a kémiai szerkezetük szerint hatóanyag-csoportokba, hatásmódjuk szerint különböző hatásmechanizmusú szerek csoportjába oszthatjuk. Ez utóbbi tulajdonságok – a kémiai szerkezet és a hatásmechanizmus – a legfontosabb paraméterek a megoldandó problémánk szempontjából. Egyrészt, meghatározzák, mely szerekkel kombinálható az adott készítmény. Másrészt, meghatározzák a célszervezetét és a környezetre gyakorolt hatását a terméknek, és ebből következően azt is, melyik kártevő vagy kórokozó szervezet ellen lesz a készítmény hatástalan.

Ezenkívül a növényvédő szereket különböző kategóriákba sorolhatjuk felhasználásuk, kiszerelésük, nem-célszervezetekre és környezetre gyakorolt hatásuk alapján is.

A cikk első részében szereplő, ismertetésre kerülő tulajdonságok:

  • Hatóanyag és növény kapcsolata szerinti csoportosítás
  • Hatásspektrum szerint
  • Hatása szerint (kórokozó és növény kapcsolata szerint)
  • Bejutás szerint (állati kártevők és növény kapcsolata szerint)
  • Alkalmazás és kijuttatás módja
  • Formuláció
  • Méhveszélyesség
  • Veszélyesség vízi szervezetekre

Csoportosítás

Hatóanyag és növény kapcsolata szerint

  • Felületen ható (kontakt):
    • a növény felületén (annak levelén, szárán, gyümölcsén, stb.) hat
    • növényi szövetekbe nem jut be
    • preventív (megelőző) készítmények
    • Lemosás, csapadék eltávolítja
    • : herbicidek esetén: perzselő hatású gyomirtó szerek
  • Felszívódó (szisztemikus)
    • a hatóanyag bejut a növénybe, a szállítórendszerben halad tovább, eljutva fiatal hajtásokba is (transzlokáció). A transzlokáció iránya szerint lehet:
      • Bazipetális: gyökér felé terjedő
      • Transzlamináris: sejtről sejtre terjedő
      • Akropetális: hajtáscsúcs felé terjedő
    • a hatóanyag a növényt belülről védi
    • csapadékos időben a hatóanyag felhígulhat
    • rezisztencia kialakulása gyakori (hatóanyag-csoport váltása – szerrotáció – vagy kombináció szükséges)
    • : herbicidek esetén a felszívódás helye szerint: levél-, gyökér-, valamint levél- és gyökérherbicidek
  • Mélyhatású (lokoszisztemikus)
    • a hatóanyag az epidermiszbe (a növény felületének felső sejtrétegeibe) hatol be, felszívódik, és a felszívódás helyén marad (nem szállítódik)
    • a növénybe jutásának helye: gyökér, levél, szár

Hatásspektrum szerint

Adulticid (Kifejlett kártevőket pusztító szer Fungicid (gombaölő szer) Ovicid (tojásölő szer)
Aficid

(Levéltetveket ölő szer)

Graminicid

(Pázsitfűféléket irtó szer)

Raticid (patkányölő szer)
Akaricid (atkaölő szer) Herbicid (gyomirtó szer) Rodenticid

(rágcsáloölő szer)

Algicid (algaölő szer) Inszekticid (rovarölő szer) Zoocid

(Állati kártevők elleni szer)

Anti-feeding (táplálkozásgátló) Larvicid

(lárvákat pusztító szer)

Madárriasztó szer
Baktericid

(baktériumölő szer)

Molluszkicid

(Csigaölő szer)

Rovarirtó szer
Defóliáns

(Lombtalanító szer)

Nematocid

(fonálféregölő szer)

Vadriasztó szer

Hatása szerint – kórokozó és növény kapcsolata szerint

  • Preventív
    • megelőző hatású
    • fertőzés előtti kijuttatás
    • a kórokozó által okozott betegség megelőzésére alkalmas hatóanyag
  • Kuratív
    • gyógyító hatású (fertőzés után hat)
    • a kórokozó által okozott betegség gyógyítására alkalmas hatóanyag
    • főleg szisztemikus (felszívódó) készítmények hatóanyagai
    • csapadék hatására nem mosódik le
    • rezisztencia kialakulása gyakori (hatóanyag-csoport váltása – szerrotáció – vagy kombináció szükséges)
    • : a hatóanyag képes a növény szövetei közt kialakult micéliumot elpusztítani
  • Eradikatív
    • pusztító hatású
    • a kórokozó elpusztítására alkalmas hatóanyag
    • : a hatóanyag képes a gombák szaporodásának gátlására
  • Antisporuláns
    • a hatóanyag spórák képződését vagy spórák kiszóródását képes gátolni
    • (számos szakirodalomban ezt az eradikatív hatású szerekhez sorolják)

Bejutás szerint – állati kártevők és növény kapcsolata szerint

  • Légzéssel:
    • az állat szervezetébe a légzőszerveken keresztül jut
    • légzési mérgek
  • Táplálkozással:
    • az állati kártevő gyomrába jut az elfogyasztott táplálékkal együtt
    • gyomormérgek
  • Érintéssel:
    • az állati kártevő szervezetébe az idegvégződéseken keresztül jut
    • érintő mérgek vagy érintmérgek

Alkalmazás és kijuttatás módja

  • Gyomirtó szerek esetén:
    • PP (preplant)
      • vetés vagy ültetés előtti kijuttatás
      • talajba dolgozás nélkül
    • PPI (preplant incorporated)
      • vetés vagy ültetés előtti kijuttatás
      • talajba dolgozással
      • illékony, fényre bomló szerek
    • PRE (preemergens)
      • vetés és kelés közötti időszakban
      • a kultúrnövény csírái jellemzően 1,5-2 cm-rel vannak a talajfelszín alatt
    • POST (posztemergens)
      • a kultúrnövény kelése utáni kijuttatás (állománykezelés)
      • a kultúrnövény fenofázisa, a gyomnövény fejlettségi állapota és a környezeti feltételek meghatározóak
    • Beöntözés: oldott formájú hatóanyag kijuttatása öntözéssel
    • Kiszórás: szilárd halmazállapotú hatóanyag kijuttatása
    • Gázosítás: gáz halmazállapotú hatóanyag kijuttatása zárt térben
    • Talajfertőtlenítés: hatóanyagok bedolgozása a talajba
    • Csávázás: hatóanyag kijuttatása a vetőmag felületére

Formuláció

A nemzetközileg elfogadott formulációkat kétjegyű betűkóddal jelölik, és rendszerint a növényvédő szer nevében is feltüntetik. Ez jelzi, hogy a hatóanyagokat a növényvédőszer formálása eredményeként milyen formulára alakították a termék előállítása során. A készítmény-formulációk kialakításánál szem előtt tartják a hatékonyság, a biztonság és a gazdaságosság elveit.

 

AB Gabona csalétek
AE Légterítő gáz
AL Bármely egyéb folyadék
AP Bármely egyéb por
BB Tömb csalétek
BR Brikett
CB Koncentrált csalétek
CF Kapszulázott szuszpenzió – csávázásra
CG Kapszulázott granulátum
CL Kontakt folyadék v. gél
CP Kontakt por
CS Kapszulázott szuszpenzió
DC Diszpergálható koncentrátum
DP Finom por
DS Por száraz csávázásra
DT Tabletta közvetlen alkalmazásra
EC Emulgeálható koncentrátum
ED Elektromosan feltölthető folyadék
EG Emulgeálható granulátum
EO Emulzió, víz az olajban
EP Emulgeálható por
ES Csávázó emulzió
EW Emulzió, olaj a vízben
FD Ónozott füst
FG Finom szemcse
FK Füstgyertya
FP Füstpatron
FR Füstkapszula
FS Folyékony koncentrátum csávázásra
FT Füsttabletta
FU Ködfejlesztő
FW Füst pellet
GA Gáz
GB Szemcsés csalétek
GE Gázfejlesztő termék
GF Gél csávázásra
GG Makrogranulátum
GL Emulgeálható gél
GP Szálló por
GR Granulátum
GS Zsíradék
GW Vízben oldható gél
HN Forró ködképző koncentrátum
KK Csomagban: szilárd/folyadék
KL Csomagban: folyadék/szilárd
KN Hideg ködképző koncentrátum
KP Csomagban: szilárd/szilárd
LA Lakk
LS Csávázó oldat
LV Folyékony párologtató
MC Szúnyog tekercs
ME Mikro-emulzió
MG Mikrogranulátum
MV Elpárolgó
OD Olaj diszperzió
OF Keverhető folyékony olaj-koncentrátum
OL Keverhető olaj-folyadék
OP Olajban diszpergálható por
PA Paszta
PB Lemezes csalétek
PC Gél vagy paszta koncentrátum
PO Ráöntés
PR Növényi őrlemény
PS Csávázott vetőmag
RB Felhasználásra kész csalétek
SA Sebkezelő
SB Darabos csali
SC Folyékony koncentrátum
SD Szuszpenzió koncentrátum közvetlen alkalmazásra
SE Szuszpenziós emulgeáló
SG Vízben oldódó granulátum
SL Oldható granulátum
SO Terjedő olaj
SP Vízben oldódó por
SS Vízben oldódó por csávázásra
ST Vízben oldódó tabletta
SU ULV (Ultra-low-volume) szuszpenzió
TB Tabletta
TC Technikai anyag
TK Technikai koncentrátum
UL ULV folyadék
VP Gőzt felszabadító készítmény
WG Vízben diszpergálható granulátum
WP Nedvesíthető por
WS Vízben diszpergálható por iszapos csávázásra
WT Vízben diszpergálható tabletta
XX Egyéb
ZC Kevert formulációban: CS és SC
ZE Kevert formulációban: CS és SE
ZW Kevert formulációban: CS és EW

Méhveszélyesség

Mielőtt egy készítmény forgalomba kerülne a meghatározott hatóanyagokkal, ellenőrzik a méhekre, mint legfontosabb beporzó rovarokra és nem-célszervezetekre kifejtett hatását. Ehhez három tényezőt vesznek figyelembe:

  • Patkány LD50 per os (mg/kg)
    • A növényvédő szernek a kísérleti állatok (patkány) testtömeg-kilogrammjára számított és milligrammban megadott mennyisége, amelynek szájon át történő adagolása után a tesztállatok 50 %-a elpusztul. A hím és nőstény tesztállatoknál ez az érték eltérő lehet, általában a nőstényre vonatkozó érték van feltüntetve.
  • Közvetlen kontakt toxicitás (KKT)
    • közvetlen kontaktus során a méhek hány százalékban pusztulnak el
  • Kontakt hatóanyag-maradék toxicitás (KHMT)
    • mennyi ideig őrzi meg a hatóanyag a toxicitását (a méheket ebben az esetben óránként telepítik)

Ezen mutatók alapján a három méhveszélyességi kategória a következő:

  1. Méhekre kifejezetten veszélyesek
    • Ha LD50 értéke <1 μg/méh és/vagy káros a fiasításra
    • Ha KKT = 90 – 100
    • Ha KHMT 12 óránál hosszabb ideig tart

Ezeket a hatóanyagokat tartalmazó szerek a közvetlen kontaktus során 90-100%-os  méhpusztulást okoznak, és körülbelül 12 óráig megőrzik a toxicitásukat.

Virágzó növényállományban a használatuk tilos, valamint akkor, ha a kultúrát vagy annak környékét tömegesen borítják virágzó mézelő növények, illetve a kultúrát a méhek egyéb okból látogatják.

  1. Méhekre mérsékelten veszélyes
    • Ha LD50 értéke 1-100 μg/méh
    • Ha KKT = 60 – 100
    • Ha KHMT 8 óránál rövidebb ideig tart

Ezeket a hatóanyagokat tartalmazó szerek a közvetlen kontaktus során 60-100%-os méhpusztulást okoznak, és körülbelül 8 órán át megőrzik a toxicitásukat.

Alkalmazásuk virágzás idején a méhek napi repülésének lezárulása után, naplemente előtt egy órával lehet megkezdeni, és azt a 23:00-ig terjedő időszakban be kell fejezni.

  1. Méhekre nem veszélyes
    • Ha LD50 értéke> 100 μg/méh
    • KKT és KHMT nincs, vagy elenyésző

A hatóanyag rendeltetésszerű felhasználása nem veszélyezteti a méheket. Virágzó növényállományban, méhek közelében egyaránt alkalmazható, de az engedélyokiratban feltüntetett korlátozó intézkedéseket – ha vannak – be kell tartani.

Veszélyesség vízi szervezetekre

Ahogy a méhveszélyesség esetén is, a vízi szervezetekre való veszélyességet is ellenőrzi a hatóság a forgalomba hozatal előtt. A vízveszélyességi kategóriák elkülönítésére a letális koncentráció (LC50) mértékegységét (mg/l) és a mért biztonsági távolságot (m) használjuk. A letális koncentráció megmutatja, mekkora az a szermennyiség, amelyet belélegezve, ill. a halaknál a vízbe keverve a halak 50%-a elpusztul.

A különböző vízi élőlényeknél az érték eltérő lehet. A tesztszervezetek között vannak halak (pl.: zebradánió, szivárványos pisztráng), gerincesek (vízibolhák), üledéklakók (árvaszúnyog), vízinövények (békalencse) és algák (zöld algák).

A biztonsági távolság az a méterben megadott távolság az állóvizektől, amelyen belül a növényvédő szer felhasználása tilos. Ezek alapján a következő veszélyességi kategóriákat állapították meg:

Besorolás LC50 (mg/l) Biztonsági táv (m)
Kifejezetten veszélyes < 0,1 200
Közepesen veszélyes 0,1 – 5 50
Mérsékelten veszélyes 6 – 50 20
Nem veszélyes > 50 5

Az engedélyezett, lejárt hatályú és visszavont növényvédő szerek jegyzéke a NÉBIH honlapján található, valamint minden évben megvásárolhatók a Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok c. kiadvány, melyben tájékozódhatunk a kereskedelmi forgalomban lévő készítményekről és hatóanyagokról.

Ismerjük fel a gyomnövényeket már pár leveles korukban VI. rész – évelő gyomnövények

Az évelő gyomnövények visszaszorítása vagy teljes kiirtása a területről rendkívül nehéz: áttelelő szerveik, melyek lehetővé teszik sokéves fennmaradásukat, szaporodásukat és közvetlen terménykárosításukat, igen szívósak, szó szerint ragaszkodnak a termőföldhöz.

A fokhagyma jótékony hatásai a kerttől az asztalig

Nem ismerünk olyan „társítási szituációt”, amikor a fokhagyma gátolná a másik növényt a növekedésben, vagy odavonzaná valamely kártevőjét. Sőt, inkább elkerülik a kártevők erőteljes szaga miatt.

A bohókás dísztökök titkai

Ki ne vidulna fel idén ősszel is ebben a meglepetéseket tartogató és hatalmas melegekkel tomboló színpompás évszakban az ezerarcú dísztökökön? Nem hiányozhatnak egyik feldíszített, őszi színekben pompázó teraszról vagy balkonról sem, és egyre többet találkozunk velük boltokban, piacokon is.

Ismerjük fel a gyomnövényeket már pár leveles korukban V. rész – T4-es életformájú kétszikű gyomnövények

Hátravan még a java – mondhatnánk a hazánkban előforduló gyomnövények közül a nyárutói egyéves kétszikűek felvezetésekor. Ebből az életformacsoportból kerül ki ugyanis a legtöbb, jelentős kárral fenyegető veszélyes gyomnövény.

Az Európai Bizottság pontosítja a növényvédőszer-használati tilalom részletszabályait

A zöldítésben elszámolni kívánt évelő nitrogénmegkötő növénykultúrákban január 1-jétől december 31-ig (kivéve a telepítés és a feltörés évét) tilos a növényvédőszer-használat abban az évben, amikor a területet ökológiai jelentőségű területként elszámolják.

2018. február 21. 07:30

Tűzelhalás elleni megelőző védekezés - Amiért érdemes az ERWIPHAGE PLUS-t választani

Hatásos és célirányos védekezés az almafélék tűzelhalása ellen - magyar világújdonsággal.

2018. április 16. 06:38

Betiltották a neonikotinoidok szabadföldi használatát

A neonikotinoid hatóanyagú rovarölő szerek szabadföldi használatának teljeskörű betiltásáról döntött EU Bizottság a 2018. április 27-i ülésén.

2018. május 7. 18:41