Ezt a mezőgazdaságtól látszólag testidegen könyvet szóba se hoztam volna, ha a szerzője nem az egyik fiam, Bódis Gábor lenne. A könyv bemutatója a víz világnapja alkalmából a Széchenyi fürdő márványtermében volt március 22-dikén. Vegyék úgy ezt az írást –, hogy stílszerű legyek – mint egy perszonális márkázást.
A fenti kijelentésemet, miszerint ez a könyv a mezőgazdaságtól testidegen lenne, igyekszem megcáfolni, inkább finomítsuk arra, hogy csak részben testidegen, mert hozzánk is szól.
Miért és hogyan?
Szinte mindegyik – vagy legalábbis a legtöbb – valamilyen látványossággal, érdekességgel bíró településünk igyekszik magát népszerűsíteni. Így van ez a legtöbb piacon lévő cég esetében is, legyen az ipari, kereskedelmi, vagy éppen egy mezőgazdasági vállalkozás.
A népszerűsítés egyik eszköze a márkázás, amelyet egyes élelmiszeripari termékek esetében már természetesnek tartunk, de ilyen márkanév – hogy haza is beszéljek – az AGROFÓRUM, amelyet egy lapunk lényegi tartalmát kifejező logó is megjelenít.
Térjünk vissza a könyvhöz!
A címben szereplő Gap szó valójában rést jelent, ami a könyvben egy olyan értelmezést kap, hogy sorra veszi a turizmus márkaépítésében fellelhető hibákat, a lényegtől való eltéréseket, vagyis összeveti a menedzsment által hitt és a fogyasztó által tapasztalt szolgáltatás közötti különbségeket, vagyis az elvárás és benyomás közötti rést. (Azt is mondhatnánk, hogy hézagot.)
Csak dióhéjban!
A turisztikai márkázásban rejlő kiaknázatlan lehetőséget egyre több magyarországi település és piaci szereplő ismeri fel, azonban hozzáértés hiányában, sok esetben a legnagyobb erőfeszítések ellenére is elkerülhetetlen a kommunikációs kudarc.
Az Akadémia Kiadó gondozásában megjelent tudományos kézikönyv 120 oldalon vezeti végig az olvasót a turisztikai márkakommunikáció gyakorlati kihívásainak és megvalósításának témakörein. A kötetben bemutatott nemzetközi és hazai példák, esettanulmányok közérthetően, logikus rendszerben teszik világossá a turisták igényeit és fogyasztói magatartásait, valamint rávezetnek arra, hogy a fogadó terület miként tud a látványosságainak megfelelő igényes és személyre szabott kínálatot megvalósítani.
A 9 fejezetből álló könyv a sikeres márkaépítéshez nélkülözhetetlen 8 kompetenciát erősíti meg 24 gyakorlati feladaton keresztül. A kötetben felsorolt válogatás sokévnyi tapasztalat átadása, amelynek fő célja a legtipikusabb és „legmagyarabb” hibák csapdájának elkerülése. A könyv befejezésekor az olvasó arra is választ kap, hogy miért megy jól Svájcnak, valamint mi a megoldás, ha most szembesül azzal, hogy a prospektusában mindent elrontott.
A perszonális márkaépítés tipikus példája:
A szerző, Bódis Gábor arculat- és márka-szakértő, a Hungary NEXT ország-márka-műhely alapítója, a Turisztikai Tanácsadók Szövetségének tagja, a Hungarikum Bizottság Sport- és Turizmus Szakbizottságának tagja, valamint a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU), a Budapesti Corvinus Egyetem, és a Kodolányi János Főiskola oktatója, aki pályája során vezetői pozíciókban szerzett jártasságot a turisztikai kommunikáció területén többek között a Budapesti Turisztikai Hivatalnál, illetve a Budapesti Közlekedési Központban.
Ezeket a sorokat nem én írtam, engem csak – szerénytelenül – büszkeséggel töltenek el.
A könyvbemutatón jó érzéssel néztünk egymásra a feleségemmel. Miből lesz a cserebogár? Hála a Jóistennek mindegyik gyerekünk – hogy jó időben mondjuk – a hivatása és a családja tekintetében is révbe ért. Követendő példák az unokák számára!
A tábla széle helyett – most inkább a könyvbemutató helyszínéről – Dr. Bódis László
U.i.: Az érdeklődők számára az Akadémiai Kiadó rendelkezésre áll:
https://akademiai.hu/2207/gazdasag/tovabbi konyvek/mind the gap
