15℃ 7℃
október 28. Simon, Szimonetta, Szimóna, Júdás, Tádé
Ház, táj blog

Metszés tavasztól télig II. rész – mit metsszünk tavasszal?

Agrofórum Online

Az idő felmelegedésével és a nappalok hosszabbodásával a kerti munkák száma és időigénye is sokszorosára nő. Már februárban megkezdhettük egyes növényeink idei metszését. Ebben a cikkben sorra vesszük, melyek azok a kertlakók, akiknek a metszését a tavaszi hónapokra kell időzítenünk.

Merthogy minden az időzítésen múlik! Ennek kapcsán a részletesebb tudnivalókat a cikk előző részében kifejtettem. Még mielőtt bármibe belekezdenénk, szeretném megköszönni az előző cikkemhez írt összes pontosítást és véleményt, hiszen így áll össze a lehető legteljesebb kép egy adott témáról. Az ebben a cikkben ismertetett gyakorlatok és körülmények is elsősorban a házikerti, háztáji viszonyok közt valósíthatók meg sikeresen.

Mi történik tavasszal?

A hazánkra jellemző kontinentális éghajlat „szabályai” szerint márciustól melegebbek és hosszabbak lesznek a nappalok, kevesebb lesz a dércsípte hajnal. A növényeket a megváltozott időjárás a nedvkeringés megindulására és gyors növekedésre késztet: a növényi szervezetben az elraktározott keményítő cukorrá alakul át, ennek köszönhetően indul meg az említett nedvkeringés, és fejlődésnek indulnak a rügyek. A napsütötte órák számának gyarapodása támogatja ezeket a folyamatokat, így a növények megkezdhetik vegetatív és generatív növekedésüket.

A tavasszal történő metszések időzítését – hasonlóan a téli hónapokban végzett műveletekhez – mindig a körülmények határozzák meg: már meglepett minket márciusban egy-egy éjszakai fagy, és érkezhetnek még tartósabb hidegfrontok. Arra ügyeljünk a növények metszésénél, hogy minél kisebb felületen végezzük el a vágást, így a lehető legkisebb metszési sebet ejtjük rajta. Ezenkívül ne hagyjuk ki még ilyenkor sem a fasebkezelő alkalmazását, hiszen meglephetnek még minket az éjszakai lehűlések vagy a kórokozók.

Itt az idő!

A március és május közti időszak a lombhullató cserjék erőteljes visszavágásának, díszfák és díszbokrok lombszépítő és fiatalító metszésének, illetve a gyümölcsfák (beleértve az őszi- és kajszibarack fajtákat is) metszésének az időszaka.

A következő táblázatban a különböző tulajdonságú növényfajok (egy-egy faj vagy fajtacsoport külön kiemelve), illetve a metszésükre vonatkozó tudnivalók kerültek ismertetésre. A teljességre törekedve a következő növények metszhetők, alakíthatók tavasszal:

Lágyszárú évelőkA télen örökzöld lombjukkal vagy korai virágzásukkal díszítő évelőink elszáradt hajtásait tövig visszavágjuk, így helyet kapnak a z új hajtások.
Nyár végén virágzó évelők (Pl.: lángvirág, őszi napfényvirág, varjúháj)Tavasz végén vágjuk vissza ezeknek a fajoknak a hajtását: kb. a hajtások felét-egyharmadát távolítsuk el, a növény fejlettségétől és egészségi állapoíától függően.
Díszfüvek (Pl.: pampafű, zebrafű)Azokat a díszfüveket, melyeket ősszel összekötöttünk – így saját magát védi a fagytól, a hólétől -, már márciusban jelezhetik új hajtásaik nevelésével az ébredésüket. Ekkor a tavalyi hajtásokat egyenes vágással vágjuk el 15-30 cm magasan, de ügyeljünk a friss hajtásokra, ne tegyünk bennük kárt!
Kései virágzású iszalagok (pl.: olasz iszalag)Az iszalagok csak az új hajtásaikon nevelnek virágokat, így az előző évi hajtásokat visszavághatjuk, hogy a friss hajtások nevelésére több energiája maradjon a növénynek. Hagyjunk meg 1-2 látható rügyet, vagy támaszték mellett nevelve térdmagasságig is igazíthatjuk a hajtásokat.
GyümölcsfákElérkezett a kajszi és az őszibarack koronaformáló-metszésének ideje is az almatermésűek mellett. A különböző koronaformák kialakítását a fajtából adódó lehetőségek és mi magunk határozzuk meg. Gribek Dániel videói szakszerű segítséget nyújtanak az alma, a kajszi és az őszibarack metszéséhez.
Lombhullató, levelükkel díszítő cserjék (Pl.: cserszömörce, hólyagvesszőfélék, fürtös bodza, egyéb cserjének nevelt bodzafélék)A leveleikkel díszítő cserjék lombja akkor ékeskedik legnagyobb pompájában, ha kevesebb régi hajtás fenntartására kell koncentrálnia erejét. Ezért fontos a tél végi, tavasz eleji fiatalító metszés, amit akkorra időzítünk, mikor még nem indult meg a nedvkeringés: a talajtól kb. 15 cm-re (vagy idősebb növényeknél akkorára, amekkorára tetszik), végezzük el a metszést ezeknél a fajoknál!
Lombhullató, ősztől tavasz végéig virágzó cserjék (Pl.: aranycserje, babarózsa, japánbirs)Ezeknek a cserjéknek nagy része sövénynek is nevelhető. Ebben az esetben a virágzás után rögtön vágjuk vissza. Egyedülálló bokorként még kora tavasszal metsszük le róla az öreg vesszőket, akár a talaj felett 10-15 cm-re (kivéve a japánbirset, akit virágzás után mettszünk!)
Örökzöld cserjék (Pl.: korallberkenye, babérmeggy, magyal, mahónia)Ezeknek a fajoknak a legidősebb hajtásait eltávolíthatjuk, ha már elmúltak a fagyveszéllyel fenyegető napok. Ezzel újabb, intenzívebb színű és egészségesebb levélzet kialakítására ösztönözzük a növényt.
Lombhullató díszfák (Pl.: szivarfa, lepényfa, császárfaFelesleges, sérült vagy beteg hajtások visszavágását időzíthetjük tavasz elejére ezeknél a fajoknál. Igazíthatjuk a koronaformát, szellősebbé tehetjük az ágrendszer szerkezetét.
EukaliptuszMetszését abban az esetben végezzük el, ha ritkítani szeretnénk a koronáját, vagy levágni a túl nagyra nőtt ágakat. Rendszeres visszavágásával akár cserjét is nevelhetünk belőle.
Som (fehérsom, óriástermésű som, veresgyűrű som, selymes som, sárga lombú som)Kora tavasszal metsszük meg a somot, abban az esetben is, ha díszítő értékéért tartjuk, és akkor is, ha terméséért lakik a kertünkben! Egészen addig metsszük vissza a hajtásokat, amíg a talaj felett csak egy 5-10 cm-es rész marad!

A lombhullató díszfák és díszcserjék metszését már tél végén is elvégezhetjük, de ha lekéstünk róla / nem volt időnk eddig elvégezni, még most belevághatunk (szó szerint), ezen apropóból került bele a táblázatba.

NE metsszük!

A fiatal (pl.: frissen vásárolt és ültetett) dísznövényeket, gyümölcstermő cserjéket és fákat néhány évig ne metsszük meg (kivéve sérülés, illetve kórokozó vagy kártevő jelenléte esetén), hagyjunk időt a növénynek megerősödni, új helyét megszokni.

Ne metsszük meg továbbá a tavasz végén, kora nyáron virágzó növényeket (pl.: gyöngyvirágcserje)! Ezeket a fajokat virágzás után vágjuk vissza!

A tavaszi munkálatokhoz türelmet, kitartást és gyönyörű időt kívánok!

A sünbarát kert növényei

2025. október 16. 05:40

Nagyon fontos, hogy segítsük a környezetünkben élő hasznos rovar-, kétéltű-, madár- és emlősfajokat, hogy hosszú távon egészséges kertet gondozhassunk!

Jó hír: egyre kevesebb élelmiszer kerül a szemétbe a magyar háztartásokban

2025. október 14. 05:40

A Nébih 8 éve vizsgálja hazánkban a családi élelmiszerhulladék-termelést. A legújabb összesítés szerint harmadával csökkent az élelmiszer-pazarlásunk.

Növények a fesztiválok középpontjában III.

2025. október 9. 05:40

Cikksorozatunkban összegyűjtöttük hazánk legnépszerűbb, növényekről szóló ünnepeit. Most érkezzenek a hagyományos sütemények, pálinkák és lekvárok legfinomabb alkotóelemei!

Növényszaporítás a kiskertben – évelők tőosztása

2025. szeptember 29. 05:40

A tőosztás a növények szaporításának egyik legelterjedtebb módszere, amelynek során a növény kifejlett vagy még fejlődés alatt lévő vegetatív részeit használjuk fel.

Örökké zölden – örökzöld növényeink gondozása és védelme hónapról hónapra III. rész

2018. május 31. 05:30

A tavasz végi és nyári hónapokban fokozottan kell ügyelnünk az örökzöld növényeinket fertőző kórokozókra.

Miért tart valaki struccot?

2018. július 16. 13:12

A szomódi Nagy Gábor hivatásos tűzoltóként dolgozik, hobbiként pedig állatokat tart, kisállat simogatót üzemeltet.

Lehet elbirtoklással földet „szerezni”?

2019. június 26. 14:36

Milyen feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy valaki elbirtoklás jogcímén szerezzen tulajdonjogot szemben a többi tulajdonszerzési jogcímmel (pl.: adásvétel, ajándékozás)?

Mire van szüksége egy egészséges erdőnek? II. rész – az odvas fák szerepe

2022. február 25. 04:36

Az odvas fák a holtfákhoz hasonlóan egy egészséges erdő szerves részei. Minél idősebb egy erdőállomány, annál több és változatosabb odú található benne, így különböző állatfajok számára nyújthat táplálékot, menedéket, vagy helyet az utódok felnevelésére. De hogyan alakulnak ki ezek az odvak a fán? Miért fontosak olyan sok állatfajnak?