16℃ 8℃
október 29. Nárcisz, Melinda, Őzike
Ház, táj blog

Mi a tájterhelhetőség? Tájakra is értelmezhető a „Teher alatt nő a pálma” kifejezés?

Agrofórum Online

Teher alatt nő a pálma: a mondás azt fejezi ki, hogy beszéljünk bármiről terhelés hatására is pozitív jellegű fejlődést képes produkálni. Ez igaz a tájakra is. A tájat emberi és természeti hatások egyaránt érik, amelyek pozitív vagy negatív terhelésként azonosíthatók. Természeti hatások közé tartoznak például az éghajlati jellemzők. Emberi hatások közé tartoznak a bányászat, az ipar, a mezőgazdaság, az úthálózat, a beépített területek, árvízvédelmi műtárgyak stb.

A mezőgazdaság, mivel túlnyomórészt monokultúrákkal dolgozik, csökkenti a biodiverzitást, fokozza a talajeróziót a nem állandó talajborítottság miatt, erősen módosítja a vízháztartást. Ezeknek a mértéke a nagy kiterjedésű mezőgazdasági területeken mutatkozik meg oly mértékben, ami már túlzott tájterhelésként jelentkezik (1. ábra).

1. ábra: Mezőgazdasági terület Vállus és Várvölgy határán (Kép forrása: Bánhidai András)

A beépített területek főleg a burkolt felszínek magas arányával okozzák a terhelést, amely erősen módosítja a víz lefolyását és beszivárgását, levegő-, talaj- és vízszennyezés tapasztalható, továbbá mesterséges akadályt jelent az állatvilág számára (2. ábra).

2. ábra: Beépített terület Veszprémben (Kép forrása: Bánhidai András)

Az egyik legnagyobb hatást kifejtő tevékenység a bányászat. A külszíni bányák esetében a teljes élővilág kipusztításra, a talaj teljes mértékben elhordásra kerül, a felszín alatti vizek nagyobb eséllyel szennyeződnek, valamint légszennyezés és a bánya környezetében az élőhelyek szennyezése tapasztalható. A tájképet pedig erős mértékben rombolják (3. ábra).

3. ábra: Dolomit bányák Várvölgyön, a Láztetői kilátóból (Kép forrása: Bánhidai András)

A vonalas elemek szintén mesterséges jellegű terhelésként jelentkeznek. Közéjük tartoznak az úthálózat, a közművek elemei, árvízvédelmi töltések stb. Alapvetően a fragmentáló hatásuk ami a legerősebb hatásként jelentkezik. Meglétük darabolja a természetes területeket és akadályt képez az élővilág számára. Az utak mentén levegő- és talajszennyezés tapasztalható. A vonalas infrastruktúra mentén gyakran bolygatott élőhelyek jönnek létre, amelyekben a nem őshonos, agresszíven terjedő fajok megjelenésének kedvez (4. ábra). Végül bizonyos közművek, mint például a regionális villamosenergia hálózat felsővezetékei, szintén negatív hatással vannak a tájképre (4. ábra).

4. ábra: Magasfeszültségű felsővezeték Várvölgy településen, a vezeték alatt nagy tömegben van jelen az idegenhonos, invazív kanadai aranyvessző (Kép forrása: Bánhidai András)

A tájterhelést túlnyomórészt az emberi hatások által kifejtett terhelések értékelésén keresztül mérik. Ezen felül a tájaknak az érzékenységét is lehet mérni, értékelni. Tájérzékenységet általában valamilyen tervezett tevékenység okán szoktak mérni, például újonnan elhelyezni kívánt ipartelep esetén. Ha a tájérzékenységet (5. ábra) és a tájterhelést (6. ábra)  együttesen vizsgáljuk és értékeljük, akkor az eredményeket összesítve a tájterhelhetőséget tudjuk meghatározni, vagyis az adott tájban melyek azok a területek, amelyek a fenntarthatóság szemszögéből túlterheltek, maximálisan terheltek, vagy további terhelést még elbírók. A túlterhelt területeken a táj olyan károsodásokat szenved el, amelyek negatív tendenciájú változást okoznak benne, szerkezete, képe kedvezőtlenné válik. A maximálisan terhelt tájak olyan mértékben vannak terhelve, amelyet még képesek elviselni anélkül, hogy a tulajdonságaik visszafordíthatatlan mértékben megváltoznának. Az olyan tájak, amelyek még képesek további terhelést is elbírni, alapvetően természetes területekkel rendelkeznek és a bennük tapasztalható terhelések mellett még továbbiakat is képesek befogadni.

5. ábra: Domborzat érzékenység értékelésének eredménytérképe a Keszthelyi-hegységben (Ábra forrása: Bánhidai András, kis térkép: Google Earth kép)
6. ábra: Domborzat terhelés értékelésének eredménytérképe a Keszthelyi-hegységben (Ábra forrása: Bánhidai András, kis térkép: Google Earth kép)

A tájterhelhetőség vizsgálata több szempontból is elvégezhető. Lehet gazdasági szempontú, turizmus szempontú, ökológiai szempontú stb., vagy ezek akár együttesen is megjelenhetnek példának okáért az ökológiai szempontú turizmusfejlesztés vizsgálatánál. A tájterhelhetőséget úgynevezett indikátorokon keresztül lehet mérni. Az indikátorok valamilyen lényeges tulajdonság mérését hivatottak elvégezni, például a természetes területek arányát mérik, vagy a mezőgazdasági területek arányát mérik, a szennyező források számát mérik stb. Egy tájterhelhetőségi vizsgálatnál több száz indikátort lehet figyelembe venni, de általánosan maximum néhány tucatot szoktak alkalmazni egy-egy módszer elvégzésénél. Az indikátorok által képzett eredményeket többnyire térképesen is meg lehet jeleníteni (5-6. ábrák). A térképes eredmények pedig jó alapot szolgáltatnak a tájtervezés, a gazdaságfejlesztés, az erőforrás-menedzsment, a hosszútávú térség léptékű tervek számára.

Összességében elmondható, hogy a tájterhelhetőségi értékelések a vizsgált területen képesek kimutatni a súlyosan károsodott területeket, a maximálisan terhelt területeket és a terhelést még elbíró területeket célszerűen ökológiai szempontból (hiszen az ember a természeti rendszerekből nyeri erőforrásait) vagy más szempontból. Az eredményekre hosszútávú javaslatok adhatók, mint például a bányák utóhasznosítása, a nagy kiterjedésű mezőgazdasági területek biodiverzitásának növelése a fásszárú élőhelyek telepítésével, a beépített területek zöldfelületeinek minőségének növelése, úthálózat fásítása, infrastruktúra elemek megfelelő vonalvezetése.

A sünbarát kert növényei

2025. október 16. 05:40

Nagyon fontos, hogy segítsük a környezetünkben élő hasznos rovar-, kétéltű-, madár- és emlősfajokat, hogy hosszú távon egészséges kertet gondozhassunk!

Jó hír: egyre kevesebb élelmiszer kerül a szemétbe a magyar háztartásokban

2025. október 14. 05:40

A Nébih 8 éve vizsgálja hazánkban a családi élelmiszerhulladék-termelést. A legújabb összesítés szerint harmadával csökkent az élelmiszer-pazarlásunk.

Növények a fesztiválok középpontjában III.

2025. október 9. 05:40

Cikksorozatunkban összegyűjtöttük hazánk legnépszerűbb, növényekről szóló ünnepeit. Most érkezzenek a hagyományos sütemények, pálinkák és lekvárok legfinomabb alkotóelemei!

Növényszaporítás a kiskertben – évelők tőosztása

2025. szeptember 29. 05:40

A tőosztás a növények szaporításának egyik legelterjedtebb módszere, amelynek során a növény kifejlett vagy még fejlődés alatt lévő vegetatív részeit használjuk fel.

A csodák fűszereskertje: a Sudár Birtok

2021. június 24. 09:40

Virágzik a mocsári nőszirom a Győrújfalu határában csordogáló, békáktól hangos csatorna partján. Néhány méterrel arrébb egy mocsári teknős napozik, a csalánosban pedig nyüzsögnek a különböző rovarok, pókok. A fűszereskertben pedig már lila virágot hozott a metélőhagyma és a zsálya, de a kakukkfű is kidíszítette magát május utolsó napjaira. Idilli környezet, csodás nyugalom, és a természet tisztelete, szeretete árad itt minden egyes növényből, minden egyes rögből. A 6,5 hektáros Sudár Birtokon vagyunk ahol a bio fűszer- és gyógynövények termesztése mellett szemléletformálás és környezeti nevelés is zajlik.

Mezőgazdasági támogatás a biodiverzitás szolgálatában

2021. október 27. 11:29

A saját, jól felfogott érdekünk az, hogy a biológiai sokféleség védelme egyre nagyobb jelentőségű legyen. A mezőgazdasági termelőknek, de mindenki másnak is, aki valamilyen formában zöldfelületet gondoz, át kell alakítania tevékenységét az élőhelyek megőrzése érdekében.

A talaj nem egy korlátlanul rendelkezésre álló erőforrás – tenni kell a védelméért

2018. november 14. 08:34

A jó minőségű talaj nem csupán az élelmiszer-termelés szempontjából kulcsfontosságú. Fontos szerepe van az éghajlat szabályozásában, a vidéki lakosság megélhetésében és a biodiverzitás fenntartásában is.

Hány gazda választja majd önkéntesen a biodiverzitás védelmét?

2021. október 27. 14:23

A biodiverzitás, vagyis biológiai sokféleség fontosságát jól mutatja, hogy az EU által már bemutatott uniós előirányzás alapján készülőben van a magyar Nemzeti Biodiverzitás Stratégia. Erről az Agrárminisztérium támogatásával a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) rendezett szakmai fórumot.