Ház, táj blog

Mi a tájterhelhetőség? Tájakra is értelmezhető a „Teher alatt nő a pálma” kifejezés?

Agrofórum Online

Teher alatt nő a pálma: a mondás azt fejezi ki, hogy beszéljünk bármiről terhelés hatására is pozitív jellegű fejlődést képes produkálni. Ez igaz a tájakra is. A tájat emberi és természeti hatások egyaránt érik, amelyek pozitív vagy negatív terhelésként azonosíthatók. Természeti hatások közé tartoznak például az éghajlati jellemzők. Emberi hatások közé tartoznak a bányászat, az ipar, a mezőgazdaság, az úthálózat, a beépített területek, árvízvédelmi műtárgyak stb.

A mezőgazdaság, mivel túlnyomórészt monokultúrákkal dolgozik, csökkenti a biodiverzitást, fokozza a talajeróziót a nem állandó talajborítottság miatt, erősen módosítja a vízháztartást. Ezeknek a mértéke a nagy kiterjedésű mezőgazdasági területeken mutatkozik meg oly mértékben, ami már túlzott tájterhelésként jelentkezik (1. ábra).

1. ábra: Mezőgazdasági terület Vállus és Várvölgy határán (Kép forrása: Bánhidai András)

A beépített területek főleg a burkolt felszínek magas arányával okozzák a terhelést, amely erősen módosítja a víz lefolyását és beszivárgását, levegő-, talaj- és vízszennyezés tapasztalható, továbbá mesterséges akadályt jelent az állatvilág számára (2. ábra).

2. ábra: Beépített terület Veszprémben (Kép forrása: Bánhidai András)

Az egyik legnagyobb hatást kifejtő tevékenység a bányászat. A külszíni bányák esetében a teljes élővilág kipusztításra, a talaj teljes mértékben elhordásra kerül, a felszín alatti vizek nagyobb eséllyel szennyeződnek, valamint légszennyezés és a bánya környezetében az élőhelyek szennyezése tapasztalható. A tájképet pedig erős mértékben rombolják (3. ábra).

3. ábra: Dolomit bányák Várvölgyön, a Láztetői kilátóból (Kép forrása: Bánhidai András)

A vonalas elemek szintén mesterséges jellegű terhelésként jelentkeznek. Közéjük tartoznak az úthálózat, a közművek elemei, árvízvédelmi töltések stb. Alapvetően a fragmentáló hatásuk ami a legerősebb hatásként jelentkezik. Meglétük darabolja a természetes területeket és akadályt képez az élővilág számára. Az utak mentén levegő- és talajszennyezés tapasztalható. A vonalas infrastruktúra mentén gyakran bolygatott élőhelyek jönnek létre, amelyekben a nem őshonos, agresszíven terjedő fajok megjelenésének kedvez (4. ábra). Végül bizonyos közművek, mint például a regionális villamosenergia hálózat felsővezetékei, szintén negatív hatással vannak a tájképre (4. ábra).

4. ábra: Magasfeszültségű felsővezeték Várvölgy településen, a vezeték alatt nagy tömegben van jelen az idegenhonos, invazív kanadai aranyvessző (Kép forrása: Bánhidai András)

A tájterhelést túlnyomórészt az emberi hatások által kifejtett terhelések értékelésén keresztül mérik. Ezen felül a tájaknak az érzékenységét is lehet mérni, értékelni. Tájérzékenységet általában valamilyen tervezett tevékenység okán szoktak mérni, például újonnan elhelyezni kívánt ipartelep esetén. Ha a tájérzékenységet (5. ábra) és a tájterhelést (6. ábra)  együttesen vizsgáljuk és értékeljük, akkor az eredményeket összesítve a tájterhelhetőséget tudjuk meghatározni, vagyis az adott tájban melyek azok a területek, amelyek a fenntarthatóság szemszögéből túlterheltek, maximálisan terheltek, vagy további terhelést még elbírók. A túlterhelt területeken a táj olyan károsodásokat szenved el, amelyek negatív tendenciájú változást okoznak benne, szerkezete, képe kedvezőtlenné válik. A maximálisan terhelt tájak olyan mértékben vannak terhelve, amelyet még képesek elviselni anélkül, hogy a tulajdonságaik visszafordíthatatlan mértékben megváltoznának. Az olyan tájak, amelyek még képesek további terhelést is elbírni, alapvetően természetes területekkel rendelkeznek és a bennük tapasztalható terhelések mellett még továbbiakat is képesek befogadni.

5. ábra: Domborzat érzékenység értékelésének eredménytérképe a Keszthelyi-hegységben (Ábra forrása: Bánhidai András, kis térkép: Google Earth kép)
6. ábra: Domborzat terhelés értékelésének eredménytérképe a Keszthelyi-hegységben (Ábra forrása: Bánhidai András, kis térkép: Google Earth kép)

A tájterhelhetőség vizsgálata több szempontból is elvégezhető. Lehet gazdasági szempontú, turizmus szempontú, ökológiai szempontú stb., vagy ezek akár együttesen is megjelenhetnek példának okáért az ökológiai szempontú turizmusfejlesztés vizsgálatánál. A tájterhelhetőséget úgynevezett indikátorokon keresztül lehet mérni. Az indikátorok valamilyen lényeges tulajdonság mérését hivatottak elvégezni, például a természetes területek arányát mérik, vagy a mezőgazdasági területek arányát mérik, a szennyező források számát mérik stb. Egy tájterhelhetőségi vizsgálatnál több száz indikátort lehet figyelembe venni, de általánosan maximum néhány tucatot szoktak alkalmazni egy-egy módszer elvégzésénél. Az indikátorok által képzett eredményeket többnyire térképesen is meg lehet jeleníteni (5-6. ábrák). A térképes eredmények pedig jó alapot szolgáltatnak a tájtervezés, a gazdaságfejlesztés, az erőforrás-menedzsment, a hosszútávú térség léptékű tervek számára.

Összességében elmondható, hogy a tájterhelhetőségi értékelések a vizsgált területen képesek kimutatni a súlyosan károsodott területeket, a maximálisan terhelt területeket és a terhelést még elbíró területeket célszerűen ökológiai szempontból (hiszen az ember a természeti rendszerekből nyeri erőforrásait) vagy más szempontból. Az eredményekre hosszútávú javaslatok adhatók, mint például a bányák utóhasznosítása, a nagy kiterjedésű mezőgazdasági területek biodiverzitásának növelése a fásszárú élőhelyek telepítésével, a beépített területek zöldfelületeinek minőségének növelése, úthálózat fásítása, infrastruktúra elemek megfelelő vonalvezetése.

Mitől nőnek kalaposgombák az udvar gyepén?

2025. január 19. 05:40

A kertünk gyepén megjelenő, egyedülálló vagy csoportosan növő kalaposgombákról érdemes tudni, hogy jót vagy rosszat jeleznek, mit kezdhetünk velük, és ha el kell őket távolítanunk, azt hogyan tegyük.

Minden fontos tudnivaló a télen elvégzett metszésről

2025. január 8. 05:40

Ha betartjuk a téli metszés szabályait, és a megfelelő növényeket a megfelelő módon metsszük meg, akkor gyümölcstermő növényeink bőtermők, dísznövényeink pompásak és egészségesek lesznek.

Kertészek karácsonya – legjobb ötletek kis kertészeknek

2024. december 20. 05:40

Nézzünk szét a játékboltok, gazdaboltok kínálatában, mert garantáltan találunk a kis kertészek számára is gyönyörű ajándékokat a fa alá!

Kertészek karácsonya – legjobb ötletek felnőtt kertészeknek

2024. december 19. 05:40

A kertünk folyamatos ápolása, bővítése, a haszonnövények termesztése, vagy a dísznövények szaporítása sok eszközt igényel. Miért ne kerülhetne ezekből a szerszámokból, kellékekből egy pár a karácsonyfa alá?

A csodák fűszereskertje: a Sudár Birtok

2021. június 24. 09:40

Virágzik a mocsári nőszirom a Győrújfalu határában csordogáló, békáktól hangos csatorna partján. Néhány méterrel arrébb egy mocsári teknős napozik, a csalánosban pedig nyüzsögnek a különböző rovarok, pókok. A fűszereskertben pedig már lila virágot hozott a metélőhagyma és a zsálya, de a kakukkfű is kidíszítette magát május utolsó napjaira. Idilli környezet, csodás nyugalom, és a természet tisztelete, szeretete árad itt minden egyes növényből, minden egyes rögből. A 6,5 hektáros Sudár Birtokon vagyunk ahol a bio fűszer- és gyógynövények termesztése mellett szemléletformálás és környezeti nevelés is zajlik.

Milyen ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak a mezőgazdasági területek?

2023. február 17. 05:38

Az éghajlatváltozás következtében kialakult forró, csapadékhiányos időjárás mérsékelhető lehetne a mezőgazdasági tájszerkezet megváltoztatásával, a jobb vízgazdálkodással, valamint a változatos felszínborítás kialakításával.

Közös ügyünk a méhvédelem!

2019. június 20. 16:42

A méhekről sokaknak a finom méz jut először az eszébe, ám ezen állatok munkája ennél jóval összetettebb és fontosabb az emberiség számára. Rengeteg olyan élelmiszer létezik, amelyek termésbiztonságához a méhek és egyéb beporzók munkája elengedhetetlenül fontos.

40 ezer hektárnyi vizes élőhely újult meg

2020. január 31. 18:02

A 2014-2020-as uniós ciklusban több mint 20 milliárd forintból - 34 projekt keretében - 40 ezer hektárnyi vizes élőhely rekonstrukcióját végezték Magyarországon.