Ház, táj blog

Mire van szüksége egy egészséges erdőnek? II. rész – az odvas fák szerepe

Agrofórum Online

Az odvas fák a holtfákhoz hasonlóan egy egészséges erdő szerves részei. Minél idősebb egy erdőállomány, annál több és változatosabb odú található benne, így különböző állatfajok számára nyújthat táplálékot, menedéket, vagy helyet az utódok felnevelésére. De hogyan alakulnak ki ezek az odvak a fán? Miért fontosak olyan sok állatfajnak?

Hogyan alakulnak ki az odvak a fán?

A fákon keletkező odvak különböző korhasztó gombák és odúkészítő állatfajok munkájának eredménye. Az odú kialakulásához a faanyag fizikai állapotának megváltozása (korhadása) szükséges, amit a fán keletkező sérüléseken bejutó gombák végeznek.

Ezek a sérülések, amelyeken keresztül a gombák bejutnak, számos különböző módon jöhetnek létre (pl.: vihar, villámcsapás, törések, állati tevékenység), és egyes gombafajok a fa más-más részein is képesek bejutni a fa szöveteibe: a gyökérzeten keresztül, ágak sérülésein, vagy a fa törzsén keletkező alkalmas területen.

A korhadás során a faanyag elkezd lebomlani, az alkotórészek összeesnek, és ennek köszönhetően a fában üregek képződnek. Az üregek mérete folyamatosan növekszik a korhadás természeténél fogva. Minél korhadtabb egy fa, annál több élőlénynek képes életfeltételeket biztosítani.

A korhadás mellett egy másik tényező is jelentős szerepet játszik odvak kialakításában, ez pedig nem más, mint az odúkészítő állatfajok szorgos munkája. Ennek a tevékenységnek hatalmas előnye van a korhadással szemben: sokkal gyorsabb és céltudatosabb odút készíteni, mint az évtizedek alatt elkorhadt fában keletkező üregekre várni. A legjelentősebb odúkészítők a harkályok, de egyes énekesmadarak is képesek odúkat készíteni a puha holtfákban (pl.: a búbos cinege és a kormosfejű cinege). A különböző méretű fajok megosztják egymás között a munkaterületet: a kisebb fajok általában a puhább fákat (pl.: fűzfa és nyárfa), a nagyobb termetű és erősebb csőrű madarak a keményebb fafajokat (pl.: tölgy, bükk) is megmunkálják.

A korhadás során a faanyag elkezd lebomlani, az alkotórészek összeesnek, és ennek köszönhetően a fában üregek képződnek

Egyes fajok esetében a két üregképződési forma találkozik: a kisebb testű fajok csak abban az esetben képesek megmunkálni a keményebb fájú fafajokat, ha azokban a fákban jelentős mértékben korhadt a faanyag. Ezzel is magyarázható, hogy például a kis és a közép fakopáncsnak miért van nagy szüksége idősebb fákra.

Nem minden odúlakó odúkészítő!

Az odúkészítő állatokra és az idősebb fák alapvető jelenlétére elképesztő szükség van, ugyanis nem minden odúlakó állat képes elkészíteni a saját otthonát!

A harkályok saját odvaik készítésével rengeteg élőlény megtelepedését segítik elő, melyek vagy az odvakban nevelik fel az utódokat, vagy megpihennek bennük, esetleg ott töltik az egész telet a felhalmozott készletekkel. A harkályok jelenléte azért is rendkívül üdvözítő, mert évente új otthont készítenek maguknak, így az előző évi odúkba be is költözhetnek a többi odúlakók.

A korhadás mellett az odúkészítő állatfajok szorgos munkája is szerepet játszik az odvak kialakulásában

Ezek az élőlények, akik hálásak az odúkészítőknek: számos darázs- és lepkefaj, a madarak közül a cinegék, a baglyok, egyes galambfélék és a légykapók, továbbá a denevérek, mókusok, pelék, erdei egerek, sőt még a nyuszt és a vadmacska is.

A tökéletes otthon

Az üreges fa gyakorlatilag úgy működik, mint egy profin leszigetelt épület. A korhadás során keletkező és az üreg belsejében felhalmozódó törmelék idővel bomlani kezd, ekkor hő termelődik, így a téli hónapokban az odúlakó fajokat melegen tarthatja. A nyári melegben az élő fában áramló nedv hűtő hatása pedig megvédi az odúlakókat a hőségtől.

Az odú méretéből adódóan meghatározza, hogy azt melyik állatfajok tudják használni. Bonyolíthatja az „albérlők” kilétét, hogy ugyanaz az állatfaj más méretű odút használhat búvóhelyül, mint szaporodóhelyül. Ahhoz, hogy a fában a nagyobb gerinceseknek is megfelelő méretű odvak alakuljanak ki, lényegesen több idő szükséges. Ez az időtartam a különböző fafajok esetében eltérhet. Az üregek évtizedekig is növekedhetnek, mire az odúlakó állatok számára megfelelővé válnak.

Az erdő egyik legismertebb odúlakói a baglyok

Az odvas fák jelentősége a rovarok és denevérek számára

Ne feledkezzünk meg a kisebb testű lakókról sem! Az odvas fákban élő rovarfajok jelentős része képtelen néhány 10 méternél többet repülni. Ha ebben a távolságban nem talál odvas fát, az állat elpusztul. Az erdeifenyő, lucfenyő, nyír-, hárs-, tölgy- és égerfajok holtfáiban 300-nál is több rovarfaj fejlődhet – nagyságrendekkel több, mint az élő fában!

A hazánkban élő 26 denevérfajból 24 fajnak odvas fákhoz kötődik az élete! A denevérfajok az erősen elkorhadt, még lábon álló fákat keresik, amelyekbe felülről bele tudnak repülni.

További érdekességek

A kutatásoknak hála ma már hazánk területén is megkülönböztetünk különböző élőhelyeket, ahol az állat- és növényfajok függvényében különböző odúlakó közösségek alakultak ki:

  • A hazai fenyvesekben készít odút a fekete harkály, a nagy fakopáncs, a kormosfejű és a búbos cinege.
  • A bükkösöket kemény fájú fafajok alkotják, amelyek lassabban korhadnak, ezért nehezebb munkája van a fekete harkálynak, a hamvas küllőnek, a nagy és a fehérhátú fakopáncsnak. Jellegzetes odúlakó madarak a macskabagoly és az uráli bagoly, a fakuszok, egyes légykapófajok, a barátcinege és a széncinege.
  • A középhegységeinkben fekvő tölgyeseket nagyon kemény fájú fafajok alkotják, ezért ezekben az erdőkben létfontosságú az idősebb, már korhadó fák jelenléte. A hamvas küllő, a fekete harkály, a kis, közép és nagy fakopáncs készít ezekben az erdőkben odút, és itt keres otthont a csuszka, az örvös légykapó, a rövidkarmú fakusz, a kék-, barát- és széncinege.
  • A síkvidéki fűz-nyár ligeterdőkben a nagy és a kis fakopáncs, a zöld küllő, a fekete harkály, a nyaktekercs odvait foglalják el a légykapók, a kerti rozsdafarkú, a csuszka, a rövidkarmú fakusz, számos cinegefaj, de még a zöld levelibéka is! A nagyobb odvakat erdei fülesbaglyok és macskabaglyok lakják.
  • Településeken és mezőgazdaságilag művelt területeken készíthet odút a zöld küllő, a nagy és a balkáni fakopáncs. Az elhagyott odúkat elfoglalhatja a füleskuvik, a rozsdafarkú, a búbosbanka, a nyaktekercs, a csuszka, a seregély, a mezei és a házi veréb, a szürke légykapó, a csóka és a szalakóta.
A korhadás előrehaladtával nő az üreg mérete, és ebből adódik, hogy melyik fajoknak nyújthat élőhelyet

Felelős erdőgazdálkodás az élőhelyek védelméért

Az odúhoz kötődő állatok megőrzése szempontjából elengedhetetlen az odúkészítő állatok – különösen a harkályok – élőhelyeinek védelme. Erdeink biodiverzitásának megőrzése szempontjából fontos, hogy az erdőgazdálkodás során minél több korhadó és holtfa maradjon az élőhelyen!

Felhasznált irodalom:

Ónodi Gábor – Winkler Dániel: A holtfa szerepe az odúlakó madárközösségek kialakulásában

Kapcsolódó cikkek:

Kutyáink és macskáink ivartalanítása – a leggyakoribb kérdések és tévhitek

2025. július 28. 05:40

Az vitán felül áll, hogy állatorvosi és állatvédelmi szempontból is számos egészségügyi előnnyel jár a kutya és a macska ivartalanítása, de nem szabad felkészületlenül berontanunk az állatorvosi rendelőbe!

Július 25-ig szavazhatunk! Melyik faj legyen a 2026-os Év madara?

2025. július 23. 05:40

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) "Év madara" programjának célja, hogy a jelölt madárfajok, és végül a győztes faj életmódjával, szokásaival és élőhelyével közelebbről megismerkedjen a nagyérdemű.

Madárfiókát találtam a kertben, mi a teendőm?

2025. július 19. 05:40

Otthoni kertészkedés alkalmával is találhatunk az aljnövényzetben gubbasztó fiatal madarat. Hogyan segíthetünk rajta, mi ilyenkor a teendőnk?

Osztálykirándulás az élelmiszer-biztonság jegyében – tudatosságra int a Nébih

2025. június 20. 05:42

A cikkben szereplő praktikus tanácsok segítenek azoknak, akik otthon készítik elő az útravalót az egy- vagy többnapos kalandokra.

A természetjárás szabályai

2023. május 30. 06:38

Beköszöntött a várva várt jó idő, és felbuzdulva a kedvező időjárási előrejelzésen, sokan tervezünk kirándulni menni. Akárhova vezessen is az utunk, a természetjárásnak nagyon fontos szabályrendszere van, aminek a betartásával megelőzhetők a balesetek és a természeti értékek megrongálása.

Miből legyen sövény? III. rész – a kerti korallberkenye és a babérmeggy

2019. június 27. 09:43

Milyen alternatívái léteznek a tuja- és ciprusféléknek, ha örökzöld sövény telepítéséről van szó? Jó ötlet-e az Európa nyugati részéről vagy Délkelet-Ázsia mediterrán térségeiről származó örökzöld növények ültetése? Most minderre fényt derítünk, ismerjük meg a kerti korallberkenyét és a babérmeggyet!

A megfelelő növényt a megfelelő helyre! I. rész – a talaj kémhatása

2019. január 9. 08:07

Hogy is szokott zajlani a legtöbb esetben az udvarunkba, kertünkbe kerülő növények megvásárlása? Elmegyünk a kiválasztott/bejáratott árudába félig kiforrt elképzelésekkel arról, hogy mit is szeretnénk, majd a meglátni és megszeretni varázsában a kosarunkba, majd kertünk talajába kerül a növény.

Borban az igazság

2018. szeptember 14. 11:34

Még este nyolc óra tájékán is hosszú sorok kígyóztak a pénztárak előtt a Budai Várban, hogy bebocsátást nyerjenek Európa legrangosabb borfesztiváljára.