9℃ 1℃
március 1. Albin, Albina, Leonita, Lea
Ház, táj blog

Mit kell tudni az özönnövényekről?

Agrofórum Online

Sokan foglalkoznak azokkal a növényfajokkal, amelyeket inváziós, invazív növényeknek vagy özönnövényeknek is nevezünk. Mit kell tudnunk ezekről a fajokról? Mi a titka a gyors terjedésüknek? Melyek a legjelentősebb fajok?

A kertünkben is találkozhatunk olyan növényfajokkal, amelyek sikeresen képesek gyorsan és agresszíven terjedni a ház körül, veszélyeztetve ezzel a dísz- és haszonnövényeink életterét, sőt egyes fajok bizonyos növényi szervei erősen allergének (pl.: pollen, levél felszíne), így az emberi egészségre is hatással vannak. Nagyon fontos, hogy felismerjük a leggyakoribb, kertünkben megjelenő inváziós növényfajokat, és érdemes tudni, hogyan védekezhetünk ellenük.

Amerikából jöttem…

Invazív növénynek, inváziós növényfajnak vagy özönnövénynek nevezünk minden olyan növényt, amelyek nem őshonosak hazánkban, hanem idegen földrészről származnak, és gyorsan szaporodnak, agresszívan terjednek, változatos környezeti feltételek mellett is életképesek, és versenyelőnyt élveznek egyes őshonos fajokkal szemben (pl.: az új élőhelyen nincsenek természetes ellenségeik). Tehát nem minden idegenhonos növény özönnövény, de minden özönnövény idegenhonos növény. Vagyis nem minden betelepülő, idegenhonos növényfaj válik invazívvá, csak azok, amelyek gyors és sikeres megtelepedésükkel és terjedésükkel az őshonos életközösségeket és egy adott terület ökológiai egyensúlyát is képesek veszélyeztetni, és akár egyeduralkodóvá válhatnak egyes területeken.

A kanadai aranyvesszőt mint dísznövényt hozták be Európába

Minek köszönhetjük a „látogatást”?

Az özönnövények bekerülése természetes úton vagy emberi tevékenység által, véletlenszerűen vagy tudatosan történik. Ha az ökológiai viszonyok kedvezőek a növényfaj számára, akkor meg tudnak telepedni az új élőhelyen. Ha képesek felszaporodni és létrehozni egy úgynevezett önfenntartó populációt, akkor ennek kialakulásával meghonosodnak.

Az emberi tevékenység által betelepült növényfajok jelentős része a világkereskedelem és a turizmus során kerül egy adott területre. Az áruszállítás és nyaralás alkalmával véletlenül is hazahozhatunk más kontinensekről gyommagokat vagy az évelő növények szaporítószerveit (pl.: gyökér- vagy szármaradványokat, gumókat, hagymákat stb.).

Bizonyos növényfajokat tudatosan hoztunk haza, például dísznövényként, majd elültettük egy botanikus kertbe vagy a kertünkbe, de az is lehetséges, hogy haszonnövényként szeretnénk termeszteni. Később erről a helyről elterjedve, a növény magjai vagy vegetatív szaporítószervei segítségével más területeket is meghódít. Az esetek döntő többségében, amikor szándékosan behoznak egy idegenhonos fajt, arról általában nem tudni, hogy inváziós fajjá fog-e válni. Éppen ezért kell nagyon óvatosnak lenni, és inkább elkerülni az itthon még ismeretlen növények behozatalát és ültetését, főként a saját kertünkbe.

Az egyik legismertebb inváziós növény az ürömlevelű parlagfű

A legsikeresebb özönnövények

Hazánkban negyven évvel ezelőtt még csak 33 agresszív idegenhonos faj került fel az inváziós növények listájára, ám az ezredforduló utáni években már megkétszereződött a számuk, és azóta is folyamatosan növekszik. Vannak közöttük fás és lágyszárúak, egynyáriak és évelők, számunkra újak és már jól ismertek.

Hogyan került hazánkba?Növényfajok
DísznövénykéntJapán keserűfű, magas kúpvirág, kanadai aranyvessző, magas aranyvessző, selyemmályva, kaukázusi medvetalp
TakarmánynövénykéntSosnowsky-medvetalp
Ipari hasznosításSelyemkóró
Természetes úton bekerülő fajokÜrömlevelű parlagfű, kölesfajok (pl. gyomköles), szerbtövis-fajok, madársóska-fajok, kicsiny gombvirág, hamvas szeder, kanadai betyárkóró

A legújabb növényfajok

2007-ben írták le először hazánkban az ázsiai gyapjúfüvet, amely főként kukoricában és napraforgóban okoz jelentős problémát. 2017-ben „üdvözölhettük” körünkben a homoki prérifüvet, amely a parlagfűhöz hasonlóan Észak-Amerikában őshonos. Főként az ország mészmentes és meszes homokterületein terjedt el, kiszorítva az őshonos hazai fajokat a legelőkről. Terjedését segíti, hogy a legeltetett állatok sem fogyasztják.

Az inváziós növények felismerésében és az ellenük történő védekezésben számos szakoldal, kiadvány és tapasztalat segíti már a kiskerttulajdonosokat, ezért a kertünk és sok esetben saját egészségünk érdekében is érdemes tisztában lennünk a legfontosabb inváziós növényfajokkal.

Kapcsolódó cikkek:

Miért részesítsük előnyben az őshonos növényeket a kertünkben?

2025. február 27. 05:40

A kertünk nemcsak a mi menedékünk, örömünk és kreativitásunk színtere, hanem számtalan élőlény otthona is. Nem mindegy, milyen növények élnek benne, és azokat hogyan gondozzuk. Miért érdemes minél több őshonos növénnyel körbevennünk magunkat?

Ritkább vendégek a madáretetőnél - II. rész

2025. február 25. 05:40

A fenyőfák lakói szintén a legritkább vendégnek számítanak az etetőnél hazánkban. A fenyőrigó, a fenyőszajkó és a fenyőpinty is egyedülálló látvány, így minden madármegfigyelő szerencsésnek mondhatja magát, ha találkozik velük.

Ritkább vendégek a madáretetőnél - I. rész

2025. február 23. 05:40

Vannak olyan fajok, amelyeknek megfigyelése az etetőnél csodaszámba megy. Ilyen vendégünk lehet a hósármány, a csonttollú, a süvöltő és a csíz is.

Mit jelent a rebarbara erőltetése?

2025. február 21. 05:40

A rebarbarát ismét kezdjük felfedezni és egyre többen ültetjük a kiskertjeink veteményeseibe. Termesztése nem bonyolult, és bizonyos trükkökkel befolyásolni is tudjuk a növekedését.

Használjuk a Parlagfű Bejelentő Rendszert!

2021. június 25. 05:03

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által működtetett Parlagfű Bejelentő Rendszer idén arculatot váltott: átláthatóbb és informálisabb lett annak érdekében, hogy a regisztrálók minél könnyebben küldhessék meg az általuk észlelt, parlagfűvel fertőzött területekkel kapcsolatos információkat.

Szeptember közepi parlagfű helyzetkép

2018. szeptember 20. 09:35

Vélhetően nem elsősorban humán okai vannak a parlagfű magyarországi térhódításának, hanem kedvező és az éghajlatváltozás miatt még inkább kedvezőbbé váló termőhelyi feltételek.

Most kellene védekezni a parlagfű ellen!

2020. április 30. 10:14

Április hónapban egy északi-északkeleti áramláson alapuló anticiklon miatt a szokásosnál jóval kevesebb csapadék hullott. Az ország területének jelentős részén aszályos volt az időjárás, a talajok felső 20 cm rétegének víztartalma a növények által felvehető víztartalom 30%-a alá csökkent.

A parlagfű dacol az aszállyal és virágzik – Szántóföldi növényvédelmi előrejelzés

2024. július 31. 13:10

A kukorica sínylette meg legjobban a tartós aszályt és a légköri szárazságot. Csak az öntözött és a mélyfekvésű területeken jobb a helyzet.