Ház, táj blog

Mit kell tudni az özönnövényekről?

Agrofórum Online

Sokan foglalkoznak azokkal a növényfajokkal, amelyeket inváziós, invazív növényeknek vagy özönnövényeknek is nevezünk. Mit kell tudnunk ezekről a fajokról? Mi a titka a gyors terjedésüknek? Melyek a legjelentősebb fajok?

A kertünkben is találkozhatunk olyan növényfajokkal, amelyek sikeresen képesek gyorsan és agresszíven terjedni a ház körül, veszélyeztetve ezzel a dísz- és haszonnövényeink életterét, sőt egyes fajok bizonyos növényi szervei erősen allergének (pl.: pollen, levél felszíne), így az emberi egészségre is hatással vannak. Nagyon fontos, hogy felismerjük a leggyakoribb, kertünkben megjelenő inváziós növényfajokat, és érdemes tudni, hogyan védekezhetünk ellenük.

Amerikából jöttem…

Invazív növénynek, inváziós növényfajnak vagy özönnövénynek nevezünk minden olyan növényt, amelyek nem őshonosak hazánkban, hanem idegen földrészről származnak, és gyorsan szaporodnak, agresszívan terjednek, változatos környezeti feltételek mellett is életképesek, és versenyelőnyt élveznek egyes őshonos fajokkal szemben (pl.: az új élőhelyen nincsenek természetes ellenségeik). Tehát nem minden idegenhonos növény özönnövény, de minden özönnövény idegenhonos növény. Vagyis nem minden betelepülő, idegenhonos növényfaj válik invazívvá, csak azok, amelyek gyors és sikeres megtelepedésükkel és terjedésükkel az őshonos életközösségeket és egy adott terület ökológiai egyensúlyát is képesek veszélyeztetni, és akár egyeduralkodóvá válhatnak egyes területeken.

A kanadai aranyvesszőt mint dísznövényt hozták be Európába

Minek köszönhetjük a „látogatást”?

Az özönnövények bekerülése természetes úton vagy emberi tevékenység által, véletlenszerűen vagy tudatosan történik. Ha az ökológiai viszonyok kedvezőek a növényfaj számára, akkor meg tudnak telepedni az új élőhelyen. Ha képesek felszaporodni és létrehozni egy úgynevezett önfenntartó populációt, akkor ennek kialakulásával meghonosodnak.

Az emberi tevékenység által betelepült növényfajok jelentős része a világkereskedelem és a turizmus során kerül egy adott területre. Az áruszállítás és nyaralás alkalmával véletlenül is hazahozhatunk más kontinensekről gyommagokat vagy az évelő növények szaporítószerveit (pl.: gyökér- vagy szármaradványokat, gumókat, hagymákat stb.).

Bizonyos növényfajokat tudatosan hoztunk haza, például dísznövényként, majd elültettük egy botanikus kertbe vagy a kertünkbe, de az is lehetséges, hogy haszonnövényként szeretnénk termeszteni. Később erről a helyről elterjedve, a növény magjai vagy vegetatív szaporítószervei segítségével más területeket is meghódít. Az esetek döntő többségében, amikor szándékosan behoznak egy idegenhonos fajt, arról általában nem tudni, hogy inváziós fajjá fog-e válni. Éppen ezért kell nagyon óvatosnak lenni, és inkább elkerülni az itthon még ismeretlen növények behozatalát és ültetését, főként a saját kertünkbe.

Az egyik legismertebb inváziós növény az ürömlevelű parlagfű

A legsikeresebb özönnövények

Hazánkban negyven évvel ezelőtt még csak 33 agresszív idegenhonos faj került fel az inváziós növények listájára, ám az ezredforduló utáni években már megkétszereződött a számuk, és azóta is folyamatosan növekszik. Vannak közöttük fás és lágyszárúak, egynyáriak és évelők, számunkra újak és már jól ismertek.

Hogyan került hazánkba?Növényfajok
DísznövénykéntJapán keserűfű, magas kúpvirág, kanadai aranyvessző, magas aranyvessző, selyemmályva, kaukázusi medvetalp
TakarmánynövénykéntSosnowsky-medvetalp
Ipari hasznosításSelyemkóró
Természetes úton bekerülő fajokÜrömlevelű parlagfű, kölesfajok (pl. gyomköles), szerbtövis-fajok, madársóska-fajok, kicsiny gombvirág, hamvas szeder, kanadai betyárkóró

A legújabb növényfajok

2007-ben írták le először hazánkban az ázsiai gyapjúfüvet, amely főként kukoricában és napraforgóban okoz jelentős problémát. 2017-ben „üdvözölhettük” körünkben a homoki prérifüvet, amely a parlagfűhöz hasonlóan Észak-Amerikában őshonos. Főként az ország mészmentes és meszes homokterületein terjedt el, kiszorítva az őshonos hazai fajokat a legelőkről. Terjedését segíti, hogy a legeltetett állatok sem fogyasztják.

Az inváziós növények felismerésében és az ellenük történő védekezésben számos szakoldal, kiadvány és tapasztalat segíti már a kiskerttulajdonosokat, ezért a kertünk és sok esetben saját egészségünk érdekében is érdemes tisztában lennünk a legfontosabb inváziós növényfajokkal.

Kapcsolódó cikkek:

Kincsek, amiket az erdőben kell hagyni

2025. május 3. 05:40

Az erdőlátogatások során könnyen elragadhatja az embert a lelkesedés, ha valami nem mindennapi „kincsre” bukkan az avarban. Tudnunk kell azonban, hogy mi az, ami semmiképpen nem jöhet haza velünk az erdőből!

Elődeink tudása II. – köhögés és gyógynövények

2025. április 30. 05:40

A leggyakoribb „lábon kihordott” betegségeknek a különböző súlyosságú megfázások számítanak, amik miatt nem feltétlenül maradunk ki az iskolából vagy a munkából. A gyógyulásunkat, sőt még a betegség megelőzését is sok növény teája segítheti.

Gyűjtsük össze a konyhában a húsvéti tojásfestéshez a színezőanyagokat!

2025. április 18. 05:40

A természetes színezőanyagokkal elképesztően változatos húsvéti tojásokat festhetünk az ünnepre.

Kapcsolódjunk be a Tavaszi természetles programba!

2025. április 12. 05:40

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület április 1-től ismét elindította a Tavaszi természetles országos programot, amelynek keretein belül önkéntesen becsatlakozhatunk az Egyesület munkájába.

Júniusi eleji parlagfű helyzetkép

2020. június 6. 14:47

Továbbra is az a cél, hogy a virágbimbók kialakulása előtt elpusztítsuk a parlagfű növényeket, illetve meggátoljuk, vagy legalábbis ne segítsük elő a talaj felesleges bolygatásával a további kelését.

Megjelentek a virágbimbók a parlagfüvön

2022. június 30. 09:24

A parlagfű fejlődése még az elmúlt hetek szélsőségesen meleg és száraz időjárásának az ellenére is folytatódott.

Szántóföldi növényvédelmi előrejelzés: erős a gyomosodás, fuzáriózis tünetek az árpán

2022. június 14. 09:26

A több táblán tapasztalható erős gyomosodás megszüntetése gondot okoz több termelőnek.

Parlagfű elleni vizsgálatok levél alá történő permetezési technikával, napraforgóban

2018. október 9. 14:41

A levél alá történő permetezési technika régóta ismert, az 1960-1970-es években alkalmazták tág térállású kultúrákban az alapkezelések hibáinak korrigálására. Ennek, a csaknem elfeledett alkalmazási módnak az újraértelmezését a térinformatikával támogatott módszerek teszik lehetővé, melyek segítségével elkerülhetők a fitotoxikus káresetek.