Ház, táj blog

Mit kell tudni az özönnövényekről?

Agrofórum Online

Sokan foglalkoznak azokkal a növényfajokkal, amelyeket inváziós, invazív növényeknek vagy özönnövényeknek is nevezünk. Mit kell tudnunk ezekről a fajokról? Mi a titka a gyors terjedésüknek? Melyek a legjelentősebb fajok?

A kertünkben is találkozhatunk olyan növényfajokkal, amelyek sikeresen képesek gyorsan és agresszíven terjedni a ház körül, veszélyeztetve ezzel a dísz- és haszonnövényeink életterét, sőt egyes fajok bizonyos növényi szervei erősen allergének (pl.: pollen, levél felszíne), így az emberi egészségre is hatással vannak. Nagyon fontos, hogy felismerjük a leggyakoribb, kertünkben megjelenő inváziós növényfajokat, és érdemes tudni, hogyan védekezhetünk ellenük.

Amerikából jöttem…

Invazív növénynek, inváziós növényfajnak vagy özönnövénynek nevezünk minden olyan növényt, amelyek nem őshonosak hazánkban, hanem idegen földrészről származnak, és gyorsan szaporodnak, agresszívan terjednek, változatos környezeti feltételek mellett is életképesek, és versenyelőnyt élveznek egyes őshonos fajokkal szemben (pl.: az új élőhelyen nincsenek természetes ellenségeik). Tehát nem minden idegenhonos növény özönnövény, de minden özönnövény idegenhonos növény. Vagyis nem minden betelepülő, idegenhonos növényfaj válik invazívvá, csak azok, amelyek gyors és sikeres megtelepedésükkel és terjedésükkel az őshonos életközösségeket és egy adott terület ökológiai egyensúlyát is képesek veszélyeztetni, és akár egyeduralkodóvá válhatnak egyes területeken.

A kanadai aranyvesszőt mint dísznövényt hozták be Európába

Minek köszönhetjük a „látogatást”?

Az özönnövények bekerülése természetes úton vagy emberi tevékenység által, véletlenszerűen vagy tudatosan történik. Ha az ökológiai viszonyok kedvezőek a növényfaj számára, akkor meg tudnak telepedni az új élőhelyen. Ha képesek felszaporodni és létrehozni egy úgynevezett önfenntartó populációt, akkor ennek kialakulásával meghonosodnak.

Az emberi tevékenység által betelepült növényfajok jelentős része a világkereskedelem és a turizmus során kerül egy adott területre. Az áruszállítás és nyaralás alkalmával véletlenül is hazahozhatunk más kontinensekről gyommagokat vagy az évelő növények szaporítószerveit (pl.: gyökér- vagy szármaradványokat, gumókat, hagymákat stb.).

Bizonyos növényfajokat tudatosan hoztunk haza, például dísznövényként, majd elültettük egy botanikus kertbe vagy a kertünkbe, de az is lehetséges, hogy haszonnövényként szeretnénk termeszteni. Később erről a helyről elterjedve, a növény magjai vagy vegetatív szaporítószervei segítségével más területeket is meghódít. Az esetek döntő többségében, amikor szándékosan behoznak egy idegenhonos fajt, arról általában nem tudni, hogy inváziós fajjá fog-e válni. Éppen ezért kell nagyon óvatosnak lenni, és inkább elkerülni az itthon még ismeretlen növények behozatalát és ültetését, főként a saját kertünkbe.

Az egyik legismertebb inváziós növény az ürömlevelű parlagfű

A legsikeresebb özönnövények

Hazánkban negyven évvel ezelőtt még csak 33 agresszív idegenhonos faj került fel az inváziós növények listájára, ám az ezredforduló utáni években már megkétszereződött a számuk, és azóta is folyamatosan növekszik. Vannak közöttük fás és lágyszárúak, egynyáriak és évelők, számunkra újak és már jól ismertek.

Hogyan került hazánkba?Növényfajok
DísznövénykéntJapán keserűfű, magas kúpvirág, kanadai aranyvessző, magas aranyvessző, selyemmályva, kaukázusi medvetalp
TakarmánynövénykéntSosnowsky-medvetalp
Ipari hasznosításSelyemkóró
Természetes úton bekerülő fajokÜrömlevelű parlagfű, kölesfajok (pl. gyomköles), szerbtövis-fajok, madársóska-fajok, kicsiny gombvirág, hamvas szeder, kanadai betyárkóró

A legújabb növényfajok

2007-ben írták le először hazánkban az ázsiai gyapjúfüvet, amely főként kukoricában és napraforgóban okoz jelentős problémát. 2017-ben „üdvözölhettük” körünkben a homoki prérifüvet, amely a parlagfűhöz hasonlóan Észak-Amerikában őshonos. Főként az ország mészmentes és meszes homokterületein terjedt el, kiszorítva az őshonos hazai fajokat a legelőkről. Terjedését segíti, hogy a legeltetett állatok sem fogyasztják.

Az inváziós növények felismerésében és az ellenük történő védekezésben számos szakoldal, kiadvány és tapasztalat segíti már a kiskerttulajdonosokat, ezért a kertünk és sok esetben saját egészségünk érdekében is érdemes tisztában lennünk a legfontosabb inváziós növényfajokkal.

Kapcsolódó cikkek:

Gilisztakomposzt előállítása otthon, egyszerűen II. rész

2025. március 28. 05:40

Milyen hibák miatt válhat büdössé a komposzt? Mit szabad adni a gilisztáknak, és mi tilos?

Március 22. - egy napon a Víz világnapja és a Föld órája

2025. március 22. 06:40

Idén különleges alkalom március 22., ugyanis a mindenkori Víz világnapja egy napra esik a Föld órájának napjával. Ez utóbbit minden évben március 3. szombatjára hirdeti meg a Természetvédelmi Világalap (WWF) nemzetközi szervezete.

Gilisztakomposzt előállítása otthon, egyszerűen I. rész

2025. március 21. 05:40

A gilisztáknak hála egy tápanyagokban rendkívül gazdag humuszanyagot nyerünk ki a gilisztakomposztálási folyamat végén.

Mit kell tudni a gilisztakomposztról?

2025. március 20. 05:40

A szakemberek szerint a talajban jelen lévő, kiemelkedően jó minőségű, a növények számára leghatékonyabban hasznosítható szerves anyagot a giliszták állítják elő.

Parlagfű: magas a pollenkoncentráció, a tetőzés még hátra van

2019. augusztus 27. 14:34

Az előző évekhez képpest kissé késve, de elkezdődött a parlagfű tömeges virágzása. A kedvező időjárás miatt a parlagfű pollen mennyisége pár nap alatt többszörösen meghaladta az allergiás tüneteket okozó koncentrációt.

Van a parlagfűnek hazánkban természetes ellensége?

2019. szeptember 12. 06:37

K. Ferenc kérdése: Érdeklődni szeretnék, hogy a parlagfűnek van-e természetes ellensége hazánkban?

Megjelentek a virágbimbók a parlagfüvön

2022. június 30. 09:24

A parlagfű fejlődése még az elmúlt hetek szélsőségesen meleg és száraz időjárásának az ellenére is folytatódott.

Ismerjük fel a parlagfüvet!

2021. május 25. 09:56

A parlagfűvel szembeni házikerti védekezésnek is az az alapja, hogy időben, még virágzás előtt felismerjük a növényt. Ezzel egyrészt meggátoljuk, hogy virágzása során szórja a sokak életét megkeserítő pollenjét, másrészt egyúttal megakadályozzuk azt is, hogy magot érleljen, így a következő években kevesebb mag indulhat csírázásnak.