Nagyon szeretem az olyan kutatásokat, melyek a növények más jellegű működését vizsgálják. Ilyen a növények érzékelése, melynek egy kis szeletét a mimózáknál már ismeri mindenki. De mit éreznek még?
A növények esetében is sokfelé hallani és használjuk mi magunk is ezt a fogalmat, hogy a növények is éreznek. Bár sokan kételkednek benne, de valójában elképesztően izgalmas kémiai folyamatok sokaságán keresztül zajlik le ennek a menete.
Fordított az ember és a növények intelligenciája
A növényekben az az érdekes, hogy bár azt gondoljuk, hogy a föld feletti részükre kell koncentrálnunk, hiszen az a fotoszintézis, a szaporodás kulcsa, mégis a legtöbb érzékelést a növények a talajban a gyökereken keresztül végzik.
Mint mi emberek a fejünkben, agyunkban működtetjük a legtöbb ilyen funkciót, ott dolgozzuk fel az idegsejteken keresztül a hatásokat, addig a fák a gyökerükön keresztül teszik ugyanezt, mintha egy embert megfordítanánk fejjel lefelé.
Mit éreznek a növények?
A növényeknek például vannak fotoreceptorai, melyekkel a fényt érzékelik és a színeket is képesek érzékelni. Mondjuk, hogy úgy “látnak”. A “szaglást” kemoreceptorokon keresztül végzik, melyek szintén minden sejtjükben jelen vannak.
Szintén a kemoreceptorok felelősek az úgynevezett ízérzékelésért is.
Fényérzékelésre is számos jó példát tudunk mondani, az Oxalisok éjjelre lecsukják leveleiket, de a paprikatövek is este “elalszanak”.
Az akáciák például keserűanyagokat kezdenek termelni, ha kártevők, vagy az akáciát evő állatok elkezdik “megrágni”. Ráadásul olyan anyagokat bocsájtanak ki, amit a többi fa is érzékel a receptoraival, így minden fa tudja az akáciaállományban, hogy támadás várható.
Hasonló elven működik a kitozántartalmú növényerősítő készítmény is, melynek nevéből már sejthető, hogy a rovarkitin áll a háttérben. A növényre permetezve a kitozánt úgy reagálja le a növény, hogy a növényi szöveteket megvastagítja, így a finom és vékony hajtásokat kereső levéltetvek és atkák már kevésbé tudják károsítani a hajtásaikat.
Mit éreznek a növények a föld alatt?
A mikorrhiza kapcsolatok révén a fák kommunikálnak. Erről egy nagyszerű könyv is sokkal bővebben ír: a Fák titkos élete címmel és nagyon tanulságos valódi tanulmányokat találunk benne.
A gyökércsúcsokon keresztül is rengeteg kommunikáció zajlik. A gombák kapcsolatban vannak ráadásul a baktériumokkal, így a fák a gombákon keresztül a baktériumokkal is tudnak kommunikálni.
Sok hálózat létezik növények között. Például a nyír és egyes fenyők között víz- és tápanyagkapcsolat is van a gombamicéliumok révén.
Kiemelt kép: Pixabay
