Házikert

Hogyan kerüljük el a kistavak elszigetelődését?

Ökológiai Kutatóközpont

Az élőhelyek fragmentációja egyre növekvő globális fenyegetést jelent a természetes ökoszisztémákra, amelynek mérséklése és visszafordítása napjaink egyik legnagyobb kihívása a biodiverzitás megőrzése tekintetében is.

Az 5 hektárnál kisebb tavak apró méretük és egyedi élőlény-közösségeik miatt a legsebezhetőbb ökoszisztémák közé tartoznak. Számuk és kiterjedésük globálisan csökken, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani megőrzésükre.

Ha egy kistó elveszti kapcsolatát a szomszédos hasonló élőhelyekkel, akkor elszigetelődik, ami a biodiverzitás csökkenéséhez vezethet. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatóinak új tanulmánya rávilágít a kistavak elhelyezkedésének, a köztük levő távolságoknak a fontosságára az általuk alkotott kisméretű élőhely-hálózatokban, és ezek hatásaira a tavak biodiverzitására.

Bombatölcsérek

A Duna-Tisza közi Kiskunság régió változatos táj, területén sokféle vízi és szárazföldi élőhelytípus megtalálható. Az itt előforduló sekély, szikes tavak, mocsarak, a száraz és nedves rétek és homokpusztagyepek egyedi növény- és állatvilággal rendelkeznek, beleértve számos ritka és endemikus fajt.

A terület nagy része a Kiskunsági Nemzeti Park és az UNESCO Bioszféra rezervátum része, míg néhány vízi élőhely a Ramsari Egyezmény alá tartozik. A Felső-kiskunsági pusztán 112, bombatölcsérekben kialakult kistó alkot élőhely-hálózatot.

A kistavak egymástól eltérő távolságban helyezkednek el, így eltérő számú közvetlen szomszéddal rendelkeznek. Ezt a tóhálózatot valószínűleg a második világháború idején a közeli repülőteret célzó, de célt tévesztett és a szikes pusztát ért bombázások hozták létre.

Bár a bombatölcsérek csúf sebek a Föld felszínén és komor történelmi örökséget hordoznak, mára élettel teli, nyüzsgő élőhelyekké váltak. A kémiai összetételüket tekintve főként nátrium-karbonát és -hidrogén-karbonát dominálta szikes kistavak különböző környezeti és morfológiai jellemzőket mutatnak.

Számos fajnak adnak otthont, beleértve egy endemikus tócsarákot (Chirocephalus carnuntanus), védett kétéltűeket, teknősöket és számos ízeltlábút, például szitakötőket, vízibogarakat és mikroszkópikus méretű rákokat.

A bombatölcsér-hálózat emellett egyedülálló lehetőséget nyújt tudományos kérdések vizsgálatához, hiszen olyan, mint egy természetes laboratórium. A tavak kicsik és könnyen mintázhatók, valamint jól körülhatárolható hálózatot alkotnak, távol más hasonló víztestektől.

Ezért kiváló modellrendszernek tekinthetők például olyan kérdések megválaszolásához, hogy hogyan tarthatja fenn a kistavak együttese hálózatként működve a biodiverzitást, és miként alkotnak egy metaközösséget, azaz olyan összekapcsolt közösségeket, amelyeket az élőlények diszperziója köt össze.

Kapcsolat nélkül?

A kistavak víz útján nincsenek összekötve, így az egyes élőlények terjedése a kistavak között főként a szél vagy az organizmusok aktív mozgása révén történhet. Az eddigi általánosan elterjedt feltételezés szerint az ilyen kis térléptékű élőhely-hálózatokban az élőhelyek egymáshoz képesti helyzete, az egymástól való távolságuk nem befolyásolják jelentősen a biodiverzitásukat.

Barta Barbara vezetésével nemzetközi együttműködés keretében készült tanulmány eredményei vitatják ezt a nézetet. A kutatócsoport megvizsgálta az élőhely-foltok térbeli elhelyezkedésének, valamint a helyi környezeti változók (például a víz tápanyagtartalma, mélysége, sótartalma) hatását a fajgazdagságra és a közösségek összetételére. Ezeket különféle élőlény-csoportokban tesztelték a legkisebb mikroszkopikus organizmusoktól a kétéltűekig.

„Az eredmények azt mutatták, hogy a kistavak környezeti tulajdonságain kívül, amelyek kétségtelenül fontos szerepet játszanak a közösségek összetételének kialakításában, a tavak térbeli elhelyezkedése is fontos, különösen a rosszabbul terjedő szervezetek esetében.

Ezeknek az organizmusoknak (mint amilyenek a nagyobb testméretű, passzívan, tehát jobbára pl. széllel terjedő planktonikus szervezetek), előnyt jelent, ha a hálózat közepén vannak, ahol a kistavakat sok másik kistó veszi körül, ahonnan könnyen érkezhetnek társaik.

Így ezeknek az élőlénycsoportoknak magasabb a diverzitása a hálózat közepén” – magyarázza a tanulmány vezető szerzője, Barta Barbara. A felfedezés rávilágít a tóhálózatok perifériális-központi összeköttetési gradiensének fontosságára.

„Eredményeink alapján a kistavak kutatása és megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy egy hálózat részeiként tekintsünk rájuk és ne elszigetelt egységekként. Fontos, hogy a teljes hálózatot védjük az összes kapcsolattal együtt, amely egyaránt biztosítja a táj- illetve helyi léptékű biodiverzitás fenntartását” – összegzi Barta Barbara.

Rózsák gondozása ősszel – tippek a jövő évi virágzásért

2025. szeptember 9. 13:10

Ősszel a rózsák különös figyelmet igényelnek: a helyes metszéssel, tápanyag-utánpótlással és talajtakarással biztosíthatjuk a téli védelmet.

“Zöldre hangolt” kertek, sűrű növényzettel - a legújabb trend

2025. szeptember 9. 05:40

Ha zöldre hangolná kertjét, érdemes bátran engedni a természetességnek. A sűrű növényzettel beültetett, biodiverz kertek szépek és praktikusak.

Mohás a gyep? Így szabaduljon meg tőle végleg!

2025. szeptember 8. 13:10

A mohásodás nemcsak esztétikai gond: a fű fejlődését is akadályozza. Íme a leghatékonyabb módszerek a gyep megtisztítására.

Sövény helyett: örökzöld japánlonc, ami virágával is elbódít

2025. szeptember 8. 05:40

A japánlonc nemcsak látványos és illatos, hanem környezeti szempontból is előnyös választás. Miért is ne próbálná ki?

Közös ügyünk a méhvédelem!

2019. június 20. 16:42

A méhekről sokaknak a finom méz jut először az eszébe, ám ezen állatok munkája ennél jóval összetettebb és fontosabb az emberiség számára. Rengeteg olyan élelmiszer létezik, amelyek termésbiztonságához a méhek és egyéb beporzók munkája elengedhetetlenül fontos.

Minél több zöldfelületet kell kialakítani a városokban

2023. április 2. 13:26

2021-ben indult a ”Több Zöld Várost Európának” nemzetközi kampány, melynek célja, hogy megnyerje az önkormányzatok képviselőit, várostervezőket, ingatlanfejlesztőket és a zöldfelületek kialakításáért felelős politikusokat, szakembereket minél több városi zöldfelület kialakításához és fenntartásához.

Kaszálás fontossága és talajra gyakorolt hatása

2022. július 31. 11:08

A gyepterületek közel 70%-a gyenge termőképességű és a többi terület is döntően közepes minőségű, amelyeken általános az extenzív használat.

Facéliatermesztés vadvédelmi szegéllyel, méhekkel, biodiverzitással

2021. július 14. 09:42

Az Agrofórum Zöldítő rovatának korábbi cikkéből olvasóink már megismerhették Milus Zoltánt, és Veszprém megyében alkalmazott apróvad-védelmi technológiáját. A várkeszői termelő AKG-s táblájának szegélyébe már az előző idényben vadföld magkeveréket vetett, ami 2021-ben sem volt másként. Míg tavaly az erdő melletti sávban a facélia dominált, és az őszi búza szélét élénk lila csík díszítette, addig az apróvad számára létesített, a vadkár-elhárítást segítő szegélyből ezúttal a mézontófű kikerült, az egész kombináció mindössze öt növényt tartalmazott. A tábla belsejében viszont éppen facélia vetőmag-előállítás zajlott. Igazi földi mennyországa ez a biodiverzitásnak – különösen a méheknek.