„Édesapám 2016-ban döntött úgy, hogy leszáll a traktor nyergéből, mert eljött a nyugdíjas évek ideje. Egyértelmű volt számunkra, hogy a birtok vezetését én viszem tovább, mint ahogy az is, hogy az addigi portfóliót átalakítom úgy, hogy a szántóföldi gyógynövénytermesztést állítom a középpontba.”

Erzsébet szülei számára mindez ismeretlen terület volt, így nem tudtak lányuknak segíteni. Beszélgetőtársam azonban biztos volt abban, hogy ez az ő útja, és immár nemcsak a családi ház udvarán szeretne rozmaring bokrokat, bazsalikom palántákat gondozni, hanem lényegesen nagyobb keretek között.

Hogy ne kelljen a patikába szaladgálni

„Nem egyik napról a másikra született meg ez az elhatározásom. Gyermekkoromban aktívan részt vettem a gazdaság életében, aztán a Pannon Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári karán végeztem, mint általános agrármérnök. Ezt követően főállású édesanya lettem, a négy gyermekünket neveltem. Ez idő alatt kezdtem el mélyebben, tudatosabban foglalkozni a gyógynövényekkel, azok lehetséges pozitív hatásaival is.”

Mint ismeretes, a gyógynövény felhasználásának két fő iránya van, az egyik a népi gyógyászatban gyökeredzik, a másik pedig az, amely az orvostudomány által is elismert. Ez utóbbi volt az, amely Erzsébetet különösen érdekelte.

„Szerettem időt tölteni a növények között, ezenkívül elérni azt, hogy a négy gyerkőc betegségei miatt ne kelljen azonnal a patikába szaladni, legyen ezek kezelésére valamifajta más alternatíva is. Jól tükrözi mindezt, hogy első termékeim közt volt a kakukkfű szirup, hiszen ez immunrendszer-erősítő, segít megelőzni a légúti megbetegedéseket, remekül oldja a légutakban keletkező váladékot, csillapítja a köhögést és enyhíti a nátha tüneteit. Emellett saját ízlésemnek megfelelő fűszerkeverékeket és gyógynövény alapú teakeverékeket kísérleteztem ki.”

Bár ma számtalan képzés, tanfolyam segít abban, hogy a gyógynövényekkel kapcsolatos ismereteinket bővíthessük, de tíz évvel ezelőtt korántsem volt ez olyan egyszerű feladat. Zsóka felidézi, hogy leginkább Dr. Csupor Dezső gyógyszerész szakember a munkáira, eredményeire tudott támaszkodni.

„Ezek adták az alapot a saját kis kutatásaimnak, illetve ezt a tudást bővítettem ki a Szabó Györgytől (Gyuri bácsitól) elsajátított ismeretekkel…”

Szántóföldi keretek között

Hivatalosan 2017-ben zajlott le a generációváltás a Sudár birtokon, de Erzsébet 2016-ban már számos gyógynövényt ültetett kisebb parcellákba, kísérleti jelleggel. Azt követő évben ezek a kis parcellák 2500 nm-re gyarapodtak, majd évről évre növekedett a terület, amíg elérte a jelenlegi méretet.

„8 és fél hektáros a birtok, ezen belül 2 és fél hektár a rét, a többi szántó, amelyen szintén ökológiai gazdálkodást folytatunk, illetve van még egy pici erdőnk. Ez, és egy patak a természetes határai a gyógynövény ültetvényünknek. Szántóföldi körülmények között termesztünk, fő elv az, hogy visszavetjük a saját magunk által előállított magvakat. Évelő növényeinket immár nyolc éve termesztjük.” 

Petrezselyemfüggő nutriák

A terület szennyeződésektől teljességgel védett, legfeljebb a nutriák veszélyeztetik.

„Kártevők elvétve akadnak, az őzek lejárnak ugyan inni a patakhoz, de a gyógynövények illóolajai nem ízlenek nekik, így nem okoznak problémát. Liszteske, fekete levéltetű évente előfordul, de nem meghatározó a kártételük. Egyedül a nutria az, amivel számolnunk kell, túlzás nélkül mondhatom, hogy imádják a petrezselymet, volt olyan évünk, hogy szinte a teljes termést elfogyasztották.” 

Az elmúlt évek turbulens időjárása nem okoz gondot, mint azt Erzsébet elmondja, olyan csücske ez itt a Kisalföldnek, ahol nem jellemző sem a hirtelen lezúduló vihar, sem a jégeső.

„A birtok a Mosoni-Duna és Nagy-Duna között helyezkedik el, a csapadékhiány okozhatna ugyan gondot, de a patak csodálatos mikroklímát biztosít számunkra. Ez a hétköznapokra lefordítva azt jelenti, hogy csak csak ültetéskor szükséges öntözni, a klíma és a megfelelő agrotechnológia szükségtelenné teszi azt, hogy ezt ismételni kelljen. Takarónövényeket használunk, a kihúzott gyomot nem távolítjuk el a talajról, hanem ott hagyjuk, majd később visszaforgatjuk abba. Tápanyagpótlásra szarvasmarha-, juh- és lótrágyát egyaránt  alkalmazunk, kalcium pótlására pedig tojáshéjat porlasztva.”

Mint látjuk, az adottságok igencsak kedvezőek, de vannak olyan növények, amelyeknek nem ez a megfelelő. Ezt felismerve döntött úgy Erzsébet, hogy felkutatja azokat a termelőtársakat, akik a szükséges feltételekkel rendelkeznek. Az ötlet sikeres volt, így a termékekhez szükséges kakukkfű megterem a Bakonyban, a citromfű Százhalombattán is. Ahogy bővül a termékek köre úgy növekszik a partnerek száma is, jelenleg is örömmel fogadják azokat a gazdálkodókat, akik a feltételeknek meg tudnak felelni.

Frissen, szárítva, feldolgozva

„17-20 féle növényt termesztünk, ezeket frissen és szárítva is értékesítjük, éttermeknek, nagykonyháknak, magánszemélyeknek. A száritás természetes úton történik, a morzsolást kézzel végezzük. Eddigi termékeink mellett az elmúlt időszakban az illóolajok piacán is megjelentünk, többek között, kakukkfű illóolajjal, amely köztudottan gyulladáscsökkentő, görcsoldó, antimikrobiális hatású.

Jelenleg pedig egy új fejlesztésünkön végezzük az utolsó simításokat.  A termékcsalád a „Levesem” nevet kapta, hiszen levesporokról van szó, amelyek alapanyaga részben saját termesztésből származik, így bár gyorsan, rendkívül egyszerűen elkészíthető, de egészséges is. Ezeket a leveseket ételallergiától érintettek is bátran fogyaszthatják, hiszen nem csak glutén- és laktózmentesek, de az üzem is az teljességgel, ahol előállítják.  

Zsóka nem felejtette el, hogy egykor számára milyen nehézséget jelentett a szükséges tudásanyag megszerzése, így a gazdaság gyakorlati helyszíne több egyetemnek is, kapui nyitva állnak a gyógynövény szakos hallgatók előtt. Az ide érkező diákok jellemzően már rendelkeznek némi alapismerettel, itt pedig lehetőségük van megismerni az ökológiai gazdálkodást, a technológiát éppen úgy, mint a gyógynövények lehetséges feldolgozási módjait. 

A birtok meséjének azonban itt koránt sincs még vége, hiszen jelenleg szerkezetátalakítás előtt a vállalkozás. Mint azt a tulajdonos elmondja, leginkább a tervek megvalósítása miatt volt erre szükség.

„A Dunántúlon már ismerősen cseng a Sudár név, a jövőben szeretnénk ha az ország egész területén ez így lenne.”

Különleges ajánlat: a pesztó

„Burjánzik a bazsalikom a birtokon, ezt a szuper dolgot kihasználva elkezdtük a pesztókészítést. Az elmúlt években már jól bevált receptet követtük az idén is. Mihez ajánlom? 10 perces tésztavacsorához, szendvicsek, saláták ízesítésére vagy akár egy finom tükörtojás felturbózásához is.”