Nemrégiben egy fantasztikus gyűjteményt volt szerencsém megnézni, és olyan növényritkaságokkal találkozni, ami igazi kincsnek számít a gyűjtők körében. Íme belőle néhány!
Főleg a szukkulensek között találtam számomra izgalmasakat a gyűjteményben, hiszen mióta kutatom az aszálytűrő növényeket és a különféle szukkulenseket, érdekelnek az alternatívák még akkor is, ha nem feltétlen szabadföldi növényként számolhatunk velük.
Pachypodium eburneum
A Pachypodium eburneum örökzöld levelekkel díszít virágzási időn kívül. Tavasszal és nyáron fehér virágok jelennek meg rajta. Főleg a napos szobában vagy üvegházban fogja jól érezni magát, időnként öntözzük csak meg, a túlöntözést kerülni kell, mint a legtöbb szukkulensnél! Télen inkább tartsuk száraz körülmények között, de nem hidegben! Jól fejlődik átlagos, szemcsés és jó vízelvezetésű talajban.
A P. densiflorum is nagyon hasonló hozzá, sárga virágaival ejti rabul a gyűjtők szívét.
Brachystelma barberae
A Brachystelma barberae Afrikában fordul elő Kelet-Fokföldtől Gautengig, KwaZulu-Natalig és Limpopóig egészen Zimbabwéig. Ez a faj általában széles körben elterjedt, helyenként rendkívül gyakori. Még akkor is, ha a figyelemre méltó virágzat nem vonzza a figyelmet a vadonban, a virágok rothadt szaga valószínűleg felkelti a figyelmet.
A gumó elhelyezkedésének mélysége a talaj szerkezetétől függően a felszín közelében 10 cm-ig változik. Ezt az ültetésnél figyelembe kell venni.
Általában minél homokosabb a talaj, annál mélyebbre hatolhatnak a gumók! Érdekes, hogy egy ilyen robusztus, elterjedt fajnak nincs közeli rokona Dél-Afrikában. A növények tavasszal és nyár elején virágoznak. A Brachystelma barberae nem veszélyeztetett. Úgy gondolják, hogy ennek a fajnak az elterjedését bizonyos mértékig befolyásolja, hogy mind az emberek, mind az állatok táplálékforrásként használják. Hazai gyűjteményben a Palma Succulentgarden-nél lehet megtalálni ezt a különlegességet.
Dioscorea elephantipes
Ezt ismerik talán a legtöbben a ritkaságok közül, és igazi sztárnak számít a kaktusz- és szukkulensgyűjtők körében. A Dioscorea elephantipes, az elefántláb vagy a hottentotta kenyér a Dioscoreaceae család Dioscorea nemzetségébe tartozó virágos növényfaj, amely Dél-Afrika száraz belsejében őshonos.
Érdekessége: Az „elefántláb” nevet nagy, részben eltemetett, gumós szárának vagy caudexének megjelenéséről kapta, amely nagyon lassan növekszik, de gyakran jelentős méretet ér el, sokszor több mint 3 m kerülettel, közel 1 m magassággal a föld felett. Ez a gumó akár 700 fontot (318 kilogrammot) is nyomhat.
Fotók forrása: Palmaisucculentgarden.com
