Az első kérdés minden új ügyfélnél az, hogy hogyan zajlik egy kertfelmérés? Most összeszedtem pár olyan fontos gondolatot, ami miatt szerintem fontos az, hogy személyesen is lássuk a tervezendő kertet.
Nyilván az első találkozáson sok múlik, és itt nemcsak a tervező és a tulajdonos összhangjáról van szó, de az elképzelések és a kert viszonyáról is. Egy felmérésen rengeteg téma szóba kerül, melynek központi eleme az ember és a kert összhangja.
Lehetetlen megoldások halmaza
Az egyik leggyakoribb eset a kertfelmérésen az, amikor a hihetetlen számú elképzelést egy icike-picike kertben akarják megvalósítani. Nagyjából egy ilyenre úgy kell gondolni, mintha egy Trabantba kellene egy franciaágyat bepakolni. Vannak határok, és ezek befolyásolnak a növényalkalmazástól kezdve az elrendezésen át mindent.
Ilyenkor az első találkozón ezeket a “KELL”-eket is átbeszéljük és megnézzük, hogy mi a reális és mi oldható meg az észszerűség keretein belül.
Talajminta: amiről sokan elfeledkeznek
Tőlem már megszokhatta minden kertbarát, hogy a talajismeretre érzékeny vagyok, és nálam nem a mi kell a kertbe témától indul egy felmérés, hanem a talaj megismerésétől. Külön szoktam kérni is, hogy NE gyomirtózzanak a látogatásom előtt, mert szeretem látni a helyi adottságokat, gyomflórát, mert abból is már sok információval gazdagodunk: a tulajdonos is és én is.
Aztán veszünk 1-3 helyről talajmintát, amit aztán beküldünk laborba és kapunk egy átfogó képet a talajról.
Növényvédelmi séta is egyben
Gyakran járok olyan kertben, ahol elhanyagolt növények sokaságával találkozom, melyek még menthetők. Ilyenkor megmutatom, hogyan lehet ifjítani a fákat, cserjéket, és így máris nem a dózer az első, hanem az, hogy egy meglévőt javítunk fel, fiatalítunk meg, és majd ahhoz adunk hozzá újakat.
A fák és cserjék között járva gyakran veszem észre a púpos szú kártételét, vagy más megoldandó feladatot, van, hogy hivatalos favizsgálót ajánlok, mert veszélyes egy-egy fa (instabil gyökérzet, féloldalas korona, rossz növényegészségügyi állapot).
Miután ezeket az elemeket megnéztük és átbeszéltük, utána jön már a tervezés része.
Tervezés: de hogyan indulunk?
A tervezés egyik mérföldköve a mérés. Megmérünk mindent. Tereptárgyak egymáshoz való viszonyát, a telekméreteket, szükség esetén lejtést. Elkezdjük felvázolni az ügyféllel együtt, hogy mit hova szeretne és hova észszerű. Így már egy olyan elképzeléssel a papíron indulunk a tervezőirodába, ahol már látványtervet lehet belőle készíteni.
Átbeszéljük az esetleges növényigényeket, és azt is akár, hogy mit nem szeretne. Az évek során terveztem már Fradista kertet is, ahol csak zöld és fehér színek lehettek, de ezen kívül sokféle kertálom létezik és többnyire mind meg is valósítható, csak ésszel kell nekifogni.
Kiemelt kép: Pixabay
