Ha már a szerszámokat rendbetettük és már minden porcikánk kertészkedne és az első magokat is elvetettük, akkor itt az idő más tennivalók után nézni a kertben.
Gyomok és megfékezésük
A klímaváltozással a gyomnövények is kicsit másképp kezdtek el viselkedni, ezt megfigyeléseink már évek óta alátámasztják. Egyes fajok rendkívül terjednek, míg mások elkezdtek visszahúzódni. Még a szabadföldi ültetési idő előtt érdemes az olyan gyomokkal foglalkozni, melyek év közben rendkívül bosszantóak lesznek.
Az átoktüske és a királydinnye tipikusan az a gyom, mely bár gyógynövénynek számít (főleg a királydinnye), mégis nagyon megkeseríti a hobbikertészek életét is. Mindkettő növény erőteljesen terjed és ragadós-szúrós magjukkal mindene beleragad. Most, amikor kint még nincsen vetve semmi, akkor ezeket a magvakat egy nagy ronggyal, régi törölközővel is össze lehet gyűjteni, mert garantáltan beleragadnak. A nagyobb területeken viszont érdemes a növényeket kiszedni és lehetőleg nem a komposztba tenni, mert a magvak sok éven át megtartják csírázóképességüket. Az átoktüskét gázperzselővel is el lehet tüntetni ilyenkor még.
Komposzt-ápolás
Hamarosan a komposztunkra szükség lesz, így melegebb napokon akár át is forgathatjuk, meg is levegőztethetjük és átrostálhatjuk, hogy a nagyobb szemcsék ne kerüljenek bele a palántanevelős keverékünkbe. A kész komposztot bátran kihordhatjuk a kis területünkre, tegyünk a gyümölcsfák alá is és a virágágyásokba is bátran! Növényeink meg fogják hálálni!
A komposzt átrakásakor gyakori vendég lesz a pajor, a lótetű és más kevésbé hasznos rovar lárvája. Ilyenkor ezeket is likvidálni lehet mondjuk át a baromfiudvarba. Tyúkjaink rettentő boldogok lesznek a zsákmánytól!
Metszés
Ha eddig még nem foglalkoztunk a téli metszéssel, akkor a gyümölcsfákat ideje kezelésbe venni. A fán fentmaradó moníliás gyümölcsbábokat is szedegessük le és dobjuk ki. Vágjuk le az elhalt növényi részeket, nézzük meg a kérget, nincsenek-e rajta fagylécek.
A csonthéjas gyümölcsöket ilyenkor már bátran lehet metszeni, mert az új irányzat szerint ezeket újabban tavasszal kezdik csak el még nagy ültetvényeken is. Bár a melegebb fekvésű területeken sokan már karácsony előtt túl vannak a téli metszésen is.
Szervestrágyázzunk!
A tavaszban az a szerencsés szervestrágyázás ügyben, hogy ha ilyenkor hordjuk ki a területünkre, akkor jó eséllyel lassabban szárad ki, mert nincs akkora meleg. Ha nem fagyos a talaj, akkor akár a beleforgatását is megoldhatjuk, mindenkinek hite szerint. Ahogy terjednek a no-till és permakultúrás nézetek, a szervestrágya egyre nagyobb figyelmet kap (újra), csak itt már nem beleforgatással kerül a talajba, hanem bemosódik a csapadék és öntözés által a mélyebb rétegekbe, gyökérzónába.
A palánták továbbnevelése
Ha már vetettünk és növekednek a palánták, akkor melegebb napokon akár kicsit napoztathatjuk is őket széltől védett helyen. Márciusban, amikor 15 fok felett van a hőmérséklet, a palántáknak javítható a stressztűrése pár órás napfürdőzéssel, csak arra vigyázzunk, hogy ne közvetlenül a kertbe, talajra tegyük ki a szaporítótálcákat, hanem mindig valami melegebb helyre, mert a talaj még hideget sugároz ki magából.
