Javában tart a palántanevelési időszak és ezzel egyidőben szaporodnak fel a kérdések is, hogy mitől sárgul, mitől dől el, miért gyenge és vajon mikor ültethetem már ki? ezekre a kérdésekre is válaszolok ebben a mai írásomban.
Nagyképűen mondhatom, hogy ennyi év palántanevelés után talán tudom „mitől döglik a légy”, ha sikeres palántanevelésről van szó. Mi tagadás, a palántanevelés sok dolgon elbukhat, de ha ismerjük azt a pár trükköt, ami már egy stabil alapot tesz mögé, akkor a siker majdnem hogy garantált.
Évente több ezer palántát nevelünk meg saját gazdaságunkban és még mi is sokáig kerestük azt a talajkeveréket, azt a plusz megvilágítási módot vagy akár a megfelelő vetőmagot ahhoz, hogy sikerrel járhassunk el. Mert bizony a sikeres palántanevelés a megfelelő talajnál kezdődik és a magas minőségű vetőmagnál.
Milyen a jó talajkeverék palántaneveléshez?
A kereskedelemben rengeteg palántaneveléshez is ajánlott keveréket lehet kapni, de vajon mind egyforma és mind jó? Aligha. Mi is sokba belefutottunk az évek során, ami messze nem hozta azt az elvárást, amit kellett volna, sőt!
A jó talajkeverék egyik jó ismérve, hogy finom morzsalékos, úgynevezetten porhanyós. Emellett gyorsan tud a felülete száradni, de közben a talajkeverék belsejében szépen tartja a nevdességet. Na ez a része a kihívás. Miért fontos, hogy a felszíne hamar száradjon, de belül nedvességtartó és mégis levegőző talaj legyen?
A palántadőlés egyik kedvelt helyszíne a sokáig nedvesen maradó talajfelszín. Tudom furán hangzik és ezt kevesen is írják le, de a magminőség és víz mellett ez az egyik fő oka a palántadőlésnek. Viszont ha hamar kiszárad a teljes talaj, akkor viszont a palánta fog szomjazni.
Így mi évek óta egy tőzeg-kókuszrost keveréket használunk magvetéshez és palántaneveléshez, melynél majd a pikírozás (tűzdelés) után a talajkeverkbe komposztot és perlitet is keverünk, ami már az ültetőkönténerekbe, magaságyásokba és vagy cserepekbe kerül.
Milyen a jó vetőmag és mitől függ a csírázási arány?
A jó minőségű vetőmag önmagában véve kevés a sikerhez. Tudom azt is, hogy ez most azonnal kérdéseket vet vel, de lehet bármilyen minőségű a vetőmagunk, ha nem adjuk meg neki a megfelelő feltételeket a csírázáshoz, akkor egy prémium vetőmag is vontatottan és gyengén tud kelni.
Tipikus példa erre a chili vetőmagja is, ami akkor kel szépen, ha kellemes talpmeleg, megfelelő környezeti hőmérséklet áll rendelkezésre. Vannak kifejezetten melegigényes (stabilan melegigényes) fajok is.
Ehhez a technológia adott, többek között a growboxok és már irányított belső hőmérséletű és megvilágítású palántanevelő boxok tipikusan erre vannak kitalálva. De sok esetben egy hungarocell a szaporítótálca alatt is már ad annyi talpmeleget stabilan, hogy az alulról érkező sugárzó hideg levegő ne hűtse le a tálcáinkat.
Ugyanígy jó ötlet lehet a fűtőszálas lapok piacon kapható sokasága is.
Kell a plusz fény!
A legtöbb túl korán vetett palánta egyik problémája az, hogy kevés a rendelkezésre álló fény. A természetes fényt lehet pótolni. Sőt, kell is. Ha van elegendő fény, akkor a palánta sem nyurgul meg, nem vékonyodik el és ezáltal a betegségeknek is sokkal ellenállóbb lesz.
Ha emellett még beiktatjuk a csírázás után, hogy csak és kizárólag alulról öntözünk, akkor majdnem azt lehet mondani, hogy mindent megtettünk a sikeres palántanevelésért.
