3℃ 3℃
december 14. Szilárda, Szilárd, János
Házikert

Papíreperfa, császárfa és más külhoni fák a kertben

Agrofórum Online

Most, hogy szinte mindenkiben buzog a lelkesedés, hogy gerillamódon fákat ültessen akár szabad adott helyre, akár nem, egy pár szélsőséges fafajról muszáj beszéljünk kertész szemmel is. Ilyen a papíreperfa, a császárfa és sok más olyan külhoni fafaj, melynek ültetését tiszta szívvel nem tudom ajánlani.

Változik az időjárás, igen nagyok a szélsőségek, új növényfajok jelennek meg és egyre több tud inváziós fajként is viselkedni, ami miatt megfontolandó a telepítésük. Bár az tény, hogy gyorsan nőnek és sokfelé még első ránézésre hasznosak is lehetnek, azért bőven megvannak azok az ellenérvek is, mely miatt nem tudom könnyű szívvel ajánlani mindet. Sőt! Szívem szerint sokakat távol is tartanék adott fafajoktól, pont az invázióssá válásuk miatt.

A medvetalp kaktusztól az éghajlatváltozásig

Az éghajlatváltozás nemcsak a fák esetében hoz változást, hanem olyan egyéb dísznövényeknél is óva intenék mindenkit, mint az Opuntiák. Sajnos egyre divatosabb a medvetalp kaktuszok ültetése is, mi is örököltünk az egyik házunkkal pár tövet és azóta elképesztő módon elszaporodott a homoktalajunkon, az Alföld mellett, közel a nemzeti parkhoz, ami szintén nagy probléma ott is.

De ne térjünk el persze a tárgytól, mert nem csak a kaktuszfélék tudnak hihetetlen módon felszaporodni, inváziós jelleggel, már-már a természetes meglévő növényzetet kiszorítani. A klíma változása hozza azt is magával, hogy a papíreperfa például elképesztő terjedésre képes. Eddig is jó volt a túlélőképessége, de ezek a száraz időjárási viszonyok és melegek még inkább rátettek egy lapáttal.

A kezdetben jó ötletnek tűnő díszfa erőszakos terjedése sok más hazai fafajtól is elveszi a teret, nehezen kiírtható módon ráadásul.

A papíreperfa és amit tudni kell róla

A papíreperfa (Broussonetia) az eperfafélék (Moraceae) családjába tartozó faj. A nemzetség mintegy 40 fajjal van jelen és számos kertészeti változata is elérhető. Fajai a trópusi, meleg éghajlaton élnek elsősorban, legalábbis eredeti élőhelyük Kelet-Ázsia (Kína és Japán), de két faja él még Polinéziában is és Észak-Amerikában. A kínai papíreperfa a nálunk is elterjedten ültetett fafaja. Az Európában megjelent, áthozott fajai eltörpülnek, eredetileg közepes termetű fák. Hajlékony és rugalmas fája miatt ültették eredetileg, a japán papíreperfa kérgéből készítik a kozo papírt. A kínai papíreperfát meg inkább látványos termése miatt szeretik.

A papíreperfa látványos termései

Veszélye abban rejlik, hogy gyökérsarjakról is intenzíven terjed, ami miatt még akácos területen is tud inváziós fajként jelen lenni, hátráltatva a többi növény terjedését ezáltal. A gyökereivel átjárt talaj nehezen fenntartható, talajmunkát végezni is nehéz benne, de szép díszkertet ápolni is a papíreperfa alatt, pont az erőteljes terjedése miatt.

Van egy másik hasonlóan kérdéses külhoni fafaj, melyet előszeretettel ajánlanak manapság a hobbikertészek egymásnak. Ez nem más, mint a császárfa.

A császárfa: illatos virágú divatfa lett

A császárfa (Paulownia tomentosa) a császárfafélék családjába tartozó lombhullató növényfaj. Közép- és Nyugat-Kínából származik, de Európa kevésbé fagyos területein lett kedvelt díszfa.

Manapság folyamatosan ajánlják mindenhova. Ebben a mindenhova elvben van az alapvető probléma, mert a fent említett igényei végett például a fagyzugosabb országrészekbe és területekre nem kellene, hogy ajánlott legyen. Ugyanígy bár nem reklámozzák, de talajra is érzékeny. Felénk, ahol erőteljesen homokos a talaj, a császárfa ültetések szinte mind senyvednek, nem fejlődnek, főleg nem ezekben a nagy aszályos években. Bár a tél enyhe az Alföldön is, a fagyzugosság pont a területek kitettsége miatt igen gyakori.

A császárfa hatalmas levele

Praktikus lenne azokon a területeken, ahol az alapvető igényei kiszolgálhatók. Szép példányokat látni arborétumokban és gyűjteményeskertekben, mint például az Erdőteleki Arborétum hatalmas fái. Általában 10-15 méter magasra növő fafaj, de ha jól érzi magát, akkor eléri a 25 méteres magasságot is. Gyakran keverhető össze a szívlevelű szivarfa levelivel, de jóval nagyobbak annál a császárfa levelei. Virágai bugákban nyílnak a hajtásvégeken. Hazánkban kb. április magasságában nyílnak élénklila virágai.

Azért kezdett elterjedni az ajánlása, mert a talajeróziót csökkenti a gyökérzete, de ehhez természetesen kell az is, hogy megfelelő talajba kerüljön, hogy tudjon is fejlődni megfelelően. Mivel könnyen visszafagynak a fiatal hajtásai, így fagyérzékeny is az első években.

Amerikában hamar inváziós faj lett. Gyökérsarjakról, dugványról és magról is jól szaporítható.

Ne cipelje be őket! 6 növény, amit kint hagyhat egész télen

2025. december 14. 11:10

Ezek a fagyálló növények nemcsak túlélnek, hanem színt is visznek a téli kertbe. Mutatjuk, mely növények bírják ki a fagyos hónapokat cserepesen is.

Fagy nélkül nincs tavasz, legalábbis nekik: a hidegcsírázók nagy titka

2025. december 13. 14:10

Vannak magok, amelyek csak akkor ébrednek fel, ha hetekig fagyban pihennek. Így használjuk ki a tél erejét a biztos tavaszi csírázáshoz!

Lejtős kertek és a zivatarok: így oldjuk meg a vízelvezetést!

2025. december 13. 05:40

A lejtős kert önmagában még nem jelent vízelvezetési problémát, de a zivatarok gyakorisága és intenzitása indokolttá teszi a tudatos tervezést.

Mikulásvirág helyett bombabiztos téli társak: ezekkel nem lőhetünk mellé!

2025. december 12. 11:10

Ha a mikulásvirág nálunk minden évben tönkremegy, itt az idő olyan növényeket választani, amelyek tényleg bírják a lakásunk téli klímáját.

Aggódhatnak a hazai bogyós gyümölcs kedvelők

2018. június 11. 07:12

Míg néhány évtizeddel korábban még hétezer hektáron termesztettek málnát a hazai gazdálkodók, napjainkban alig száz hektárról takarítják be a nyár kedvelt gyümölcsét a termelők.

A szőlő növényvédelmét érintő változások az elmúlt évtizedek tükrében

2019. február 1. 14:47

Az elmúlt évtizedek során számos – társadalmi, gazdasági, klíma-, szakpolitikai – változást éltünk/élünk meg, melyek újabbnál-újabb kihívást jelentenek a szőlőtermelők számára és komoly hatással vannak a szőlő növényvédelemére is. Jelen írásban a teljességre törekvés nélkül csak néhány lényeges összefüggésre hívja fel a szerző a figyelmet.

33 fok Finnországban, 40 erdőtűz Norvégiában: mi vár ránk?

2018. szeptember 17. 10:31

Rekordokat döntő hőség, erdőtüzek a skandináv országokban, aszályos tavasz és kora nyár Nagy-Britanniában, példátlanul hosszú kánikula Magyarországon az Alföldön. A meteorológiai szempontból igen különösen alakuló nyár hátterében olyan légkörfizikai változások állnak, amelyeket a globális felmelegedés erősít fel, és minden valószínűség szerint gyakoribbá is tesz.

A kukoricatermesztés és a hozzá való hibridek

2018. december 15. 10:07

Az utóbbi években csökkent a kukorica vetésterülete Magyarországon. Ennek egyik oka az, hogy a kukorica jövedelmezősége az olajos növényekhez viszonyítva alacsonyabb, a másik pedig, a globális felmelegedés. A kukoricatermesztés kockázata megnőtt. A rapszodikus időjárás, a csapadékszegénység és a magas, 30-35 °C feletti hőmérséklet nem kedvez a kukorica zavartalan fejlődésének. A szerzők ismertetik az elmúlt 70 év legjellegzetesebb kukorica nemesítési irányvonalait, majd kitérnek arra, hogy miként lehet elkerülni a júliusi forró napok negatív hatását.