140 éves a vetőmag-minősítés hazánkban – A magyar vetőmag érték

Beszélgetés Lukács Józseffel, a NÉBIH elnökhelyettesével

• Igazgató úr! A rendezvénysorozat szlogenje, hogy „A magyar vetőmag érték”. A többi nem az?

Dehogynem. Ezzel a szlogennel arra szerettük volna felhívni a figyelmet, hogy Magyarország klimatikus talajadottságai különösen kedvezőek a vetőmag-előállításra. Emellett a hagyomány, a magas szakmai színvonal és az állam szerepvállalása a hatósági munkában teszik nemzetközileg is „értékké” ezt a terméket. Ezt egyébként a zöldség- és gyümölcsfélék szaporítóanyagáról is elmondhatjuk – ahogy az közismert.

A másik szempont, hogy a mi vetőmag-minősítési rendszerünk a magas szakmai színvonal mellett, vagy annak köszönhetően szigorúbb, mint számos nyugat-európai országé, ezért a világpiacon keresett cikk a magyar vetőmag.

• Ha már szóba került a világpiac, az előállított vetőmag hányad részét exportálják?

Mintegy hatvan százalékát.

• Ez nem kevés.

Néhány évvel ezelőtt még Európában a második legnagyobb vetőmag-előállító ország volt hazánk. Azóta már néhányan felzárkóztak ugyan mellénk, de a minőségi versenyben őrizzük a pozíciónkat.

A mi minősítésünket sehol nem kérdőjelezik meg.

• Jó ezt hallani, mert a fajtaminősítés esetében, ami szintén az Ön vezetése alatt működik, úgy tudjuk más a helyzet.

Itt nehezebb a verseny hiszen uniós tagként nyitott hazánk piaca is a szervezet országaiban elismert fajták előtt. Az EU valamelyik tagországában elismert fajta valamennyi tagország területén szabad forgalmazási engedélyt jelent. Ennek ellenére gazdáink többsége szívesebben választja azt a fajtát (legyen az magyar vagy külföldi nemesítésű), amelyik végigment a magyar hivatalos a fajtavizsgálati procedúrán és elismerési rendszeren.

Ezt a külföldi vetőmagos cégek is felismerték és rendre bejelentik hozzánk is a fajtákat állami elismerésre, hogy a fajta a mi Nemzeti Fajtajegyzékünkre kerülve élvezze a termelők bizalmát.

• Fontos fogalmat említett: bizalom.

Ez talán a legfontosabb. Tudjuk, és ezt már az elődeink is rendszeresen hangoztatták, hogy a vetőmag bizalmi cikk, mivel a zsákba nem lehet belelátni. Ezt a bizalmat kell erősíteni a vetőmag-minősítés és a fajtaelismerés területén is. Ezt a bizalmat kizárólag az egész minősítő folyamatot lefedő nyomonkövetési rendszerrel lehet kivívni!

• Jól gondolom, hogy akkor ennek jegyében született a mostani rendezvénysorozat is?

A rendszer, az intézmények és a jogi háttér bemutatása mellet az volt a célunk, hogy a legújabb ismeretekkel bővítsük a vetőmag-előállítók, -feldolgozók, -forgalmazók és persze a gazdák ismereteit is. És talán, ami a legfontosabb, hogy felhívjuk a figyelmet a minősített vetőmag, szaporítóanyag használatának fontosságára a termesztésben.

• Lukács József volt az ötletgazda?

Nagyon sokat gondolkodtam, hogy hogyan tudnánk az ismereteket átadni partnereinknek és milyen eszközökkel lehetne közelebb hozni a gazdálkodók szélesebb köréhez az általunk végzett tevékenységet, de természetesen, ez közös „találmány” volt a munkatársaimmal.

• Általában ezt szokták mondani.

Valakinek nyilvánvalóan kellett kezdeményezni, de a megvalósítás csak közös munka lehet, ha eredményt akarunk elérni.

• Hogy fogadták a kormányhivatalok a roadshow gondolatát?

Örömmel mondhatom, hogy kedvezően. Mindenütt pozitív volt a hozzáállásuk és azt is meg kell mondanom, hogy a szervezésben oroszlánrészt vállaltak: meghívók kiküldése, program összeállítása, helyszín biztosítása stb.

• Milyen volt az érdeklődés, a létszám?

A várakozásainknak megfelelő.

• Diplomatikus válasz. Magyarán lehettek volna többen is.

Megközelítés kérdése. Ha úgy nézzük, hogy a vetőmagtermesztés a növénytermesztésen belül, alig néhány százaléknyi vetésterületet foglal el, akkor elégedettek lehetünk a létszámmal. Ha viszont úgy nézzük, hogy a fémzárolt vetőmaghasználat – és itt elsősorban a kalászosokra gondolok – a kívánatos negyven százalék helyett csak annak mintegy fele, akkor viszont többen is lehettek volna a gazdák, hogy hiteles információt kapjanak a fémzárolt vetőmag használatának előnyeiről.

• Ezt a rendezvénysorozatot ilyen megközelítésben missziónak is tekinthetjük?

Egyértelműen. Nálunk, magyaroknál minden eseménynek előbb-utóbb híre megy. Mi is ebben bízunk. A kommunikációnak egyébként is fontos szerepe van abban, hogy az újabb ismereteket minél előbb és minél hatékonyabban közvetítse az érdekeltek felé. A NÉBIH-en belül is egyre nagyobb szerepet kap a szakmai és hatósági munka mellett a gazdabarát, ügyfélbarát ügyintézés, amelynek nemcsak olyan vetülete van, hogy mindent törekszünk gyorsan és eredményesen elintézni…

• Itt közbe kell szóljak. Az államigazgatásban még ma is jellemző a végső határidőhöz való „igazodás”.

Nálunk ez már évek óta nem így van. Ha néha előfordulnak is csúszások ez a szakma és a biológiai törvényszerűségeiből adódó szezonális probléma, amit esetenként sem emberi, sem műszaki kapacitással nem mindig tudunk követni.

• Ezt, hogy fogadják a partnerek?

Számukra nagyon fontos a piacon a gyors megjelenés, de mivel jól ismerik a rendszerünket tudomásul veszik, és többnyire el is fogadják.

• Tehetnek mást?

Persze, hogy tehetnének, pl.: kiviszik a megtermelt vetőmagot az országból és másutt, mondjuk a saját országukban dolgoztatják fel és fémzároltatják. Vagy más országokban termeltetik meg…

• És megteszik?

Nem. Említettem az átlagosnál szigorúbb minősítési rendszerünket, ami lehet, hogy néha fáj, de megbízható, és ezt nagyra becsülik.

• Térjünk vissza a roadshowhoz! Milyen témák voltak napirenden?

Mindenütt a helyi Járási Hivatal vezető munkatársa köszöntötte a résztvevőket és bemutatta a hivatal működését. Továbbá a szakmai osztályvezető ismertette a régióban végzett feladataikat és felhívták a figyelmet a minősítés területén tapasztalt helyi problémákra.

• Ezt követően – látva a meghívót – Lukács úr adott tájékoztatást a vetőmagvizsgálat intézményrendszeréről és a jogi hátteréről.

Ma is a 2003. évi LII. törvény szerint működünk, amit részben a szervezeti változások, részben az újabb EU-s jogszabályok miatt folyamatosan korszerűsítünk a miniszteri rendeletekkel együtt.

• Akkor ez a törvény elég időtállónak bizonyult, és hogy szerénytelen is legyek annak előkészítésében, szövegezésében anno magam is részt vettem.

A törvény valóban időtálló, de folyamatos karbantartásra szorul, ami a változások miatt, természetes.

• Most jutottunk el oda, ahol illett volna kezdeni a beszélgetést. Év elején kaptam egy naptárat Lukács úrtól. A logó mellett 140 év vetőmag-minősítés, azután egy évszám 1878-2018, alatta pedig a címadó szlogen: A magyar vetőmag érték.
  Mit lehet dióhéjban elmondani erről a száznegyven évről?

A jogszabályi változásokat hosszadalmas lenne felsorolni, de néhány visszatekintés szükséges a kezdetekre. Az 1892. évi XII. mezőrendőri törvény, majd a 1895. évi a mezőgazdasági termények, termékek és czikkek hamisításáról szóló XLVI. t. cz. voltak az elsők, és ami az időtállóságot illeti, ez utóbbi törvény 1968-ig volt érvényben. Persze eközben is számos jogszabály született, pl. 2550/1941. Gróf Teleki Pál miniszterelnök által jegyzett rendelet, amely egységes szerkezetbe foglalta a fajtaelismerés és az ehhez kapcsolódó vetőmag-forgalmazás szabályait. Az intézményrendszer is sokat változott az évtizedek során, de legtöbbször csak a név volt más, a feladatkör maradt.

• Ennél többre most nemigen van időnk.
  (A véletlennek is tulajdoníthatjuk, de inkább Kurucz Miklós előre tervezett sorozatának, hogy az áprilisi lapszámunkban pont ez jelent meg – A vetőmag fémzárolás múltja címmel –, ami a riportunkból időhiánya miatt kimaradt.)
  Mi volt a többi programpont?

Bemutattuk a Központi Osztályok feladatait, a hatósági tevékenységet, az ügyfélbarát informatikai fejlesztéseket és a Központi Vetőmagvizsgáló Laboratórium munkáját.

• Ez érdekes lehet azok számára is, akik egyik helyszínen sem tudtak jelen lenni.
  Igazgató úr! Kérhetem, hogy ehhez a beszélgetéshez csatolandó a munkatársaitól bekéri az előadásaikat?

Igyekszünk időre elkészülni azokkal.

• Még egy gondolat. A rendezvény végén elégedettségi tesztet is kitöltöttek a résztvevők. Hányas osztályzatokat kaptak?

Jó volt a visszajelzés, általában négyes-ötösre értékelték az elhangzottakat.

• Na, ezzel valamikor én is kiegyeztem volna matematikából.
  Köszönöm a beszélgetést.