A GOF növényeket termelő gazdák előtt álló kihívások Franciaországban

A GOF növényeket termelő gazdák előtt álló kihívások Franciaországban

Agrofórum Online

A Gabona-, Olaj- és Fehérjenövényeket (GOF) termelők országos szövetségének (ORAMA) februárban tartott kongresszusán a gazdák egyértelműen megfogalmazták mindazon kérdéseket, ahol vagy érdemi megoldást sürgetnek a kormányzat részéről, vagy (és) nem értenek egyet azokkal az intézkedésekkel, amiket nemzeti szinten hozott a kormány az elmúlt időszakban, elsősorban a KAP-reform alkalmazása és a mezőgazdaság jövőjéről jelenleg készülő törvény terén. Ezek: az első 52 hektár után járó emelt összegű támogatás elhibázottsága, a zöldítés egyes eszközeinek túlzó volta, az egyes alternatív eszközök elfogadtatása (talajtakaróként és nitrogéncsapdaként szolgáló kultúrák, mulcsozás, erdősávok), GMO-k kérdése, az elővigyázatosság elve helyett az innováció elvét kell végre alkalmazni, nem szabad korlátokat állítani a mezőgazdasági kutatás-fejlesztés és innováció elé, uniós szinten jelentkező versenytorzító hatások megszüntetése (egységes uniós szociális minimumkövetelmények, azonos alkalmazási szabályok a növényvédőszer-hatóanyagok esetében stb.), a nitrát-direktíva pragmatikus, a növénytermelést el nem lehetetlenítő formában történő alkalmazása (pl. lejtős területek nitrogéntrágyázása, a nitrogéntrágyázás és a vízbázis-védelem ellentmondásainak feloldása a gabonatermelésben az exportpiacok megtartása érdekében), ésszerű agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedések alkalmazása a korlátozott mértékben hátrányos helyzetű területeken, a kapcsolt támogatásoknál megoldást kell találni a rizsre és a durumbúzára, megoldást kell találni a vízelvezető árkok tisztításával kapcsolatos jogszabályi ellentmondásokra és a belvíz elleni védekezés ezt ellehetetlenítő voltára, zöld utat kell végre adni a dombvidéki tározók létesítésének, érdemi előrelépésre van szükség a termés- és jövedelembiztosítások terén. Az innováció szerepe a szántóföldi növénykultúrák termesztésében A kongresszuson több témának is külön kerekasztal-beszélgetést szántak, mint például a piaci kihívásoknak vagy a napi aktualitásoknak, ám a legfontosabb terület mégis az innováció és az ebben rejlő lehetőségek kiaknázása volt. Igaz ugyanis, hogy a francia gazdaságok, mezőgazdasági vállalkozások versenyképessége a szántóföldi kultúrák esetében messze nem éri el a kívánt szintet, sőt a szakma véleménye szerint a közelmúlt politikai döntései miatt egyenesen veszélybe került. A létező komoly piaci lehetőségeket csak abban az esetben tudják kihasználni, ha a gazdaság többi területén dolgozó vállalkozásokhoz hasonlóan számíthatnak egy olyan környezetre, ami lehetővé teszi számukra az alkalmazkodást, a rugalmasságot és a reaktivitást. A mezőgazdaságban is általános az a vélemény, hogy az innováció elengedhetetlen a talpon maradáshoz és a fejlődéshez, ám sok esetben – különösen a növényi biotechnológia területén – rendszeresen felmerül akadályozó tényezőként az elővigyázatosság elve, amit a francia alkotmányban is rögzítettek. Ebben a környezetben kell a mezőgazdasági innovációnak az alábbi kihívásokra választ adni: sikeres kutatás-fejlesztés, kockázatkezelés, támogató jogszabályi környezet és a versenytorzító hatások kiküszöbölése. Az innováció fogalma nem feltétlenül ugyanazt takarja a francia agrártársadalom minden szegmensében, így ettől is függ, hogy az adott termelői csoport miként viszonyul az innovációt szabályozó, befolyásoló jogszabályokhoz, valamint milyen kapcsolatot ápol többek között a zöld civil szervezetekkel. Azzal általában mindenki egyetért, hogy az innováció elengedhetetlen a gazdaságok, mezőgazdasági vállalkozások versenyképességének megtartásához. A termelők viszont éreztették: számukra a jelenlegi szabályozás sokkal inkább fékező, kontraproduktív, mintsem támogató, a környezetvédelemmel, vízminőség-védelemmel kapcsolatos jogszabályi környezet pedig sok szempontból kifejezetten innováció-ellenes. Megkapja-e a mezőgazdaság az innovációban valóban megillető szerepét? Sajnálattal állapították meg a gazdák, hogy a kormány számára készített innovációs stratégiában (Innovation 2030) nem említi tételesen a mezőgazdaságot, noha az ágazat export-teljesítménye alapján első helyre kellett volna tenni azt. Ami a 2013 októberében a köztársasági elnöknek átadott Lauvergeonjelentést illeti, tény, hogy a mezőgazdaság tételesen ugyan nem, de A GOF növényeket termelő gazdák előtt álló kihívások Franciaországban Dr. Somogyi Norbert mezőgazdasági attaséközvetve határozottan szerepel, mégpedig a növényi fehérjék és a zöld vegyipar kapcsán, hiszen egyértelmű, hogy az ehhez szükséges biomasszát döntő mennyiségben a gazdatársadalom tudja megtermelni. Az anyag hét „ambíciót”, azaz olyan területet azonosított, ahol Franciaországnak stratégiai érdekei fűződnek a minél ambiciózusabb fejlesztésekhez, ezek: az energia tárolása, hulladék-újrahasznosítás (különös tekintettel a ritka fémekre), a tengeri erőforrások kiaknázása: fémek kitermelése a mélytengeri talapzatból, a tengervíz sótalanítása, a növényi fehérjék és a zöld vegyipar, személyre szabott gyógyítás, a hosszú emberi életet szolgáló innováció, az informatikai adatállományok masszív valorizálása. A kormány már 2013 vége előtt meg akarta hirdetni erre a hét területre azt a pályázati felhívást, ami lehetővé tenné az ezekhez kapcsolódó innovatív projektek támogatását, „első körben” 300 millió eurót fordítva erre. Érdemes-e kockázatot vállalni? A kerekasztal-beszélgetésben részt vevő ipari képviselők (EDF, Lyonnaise des Eaux) arra hívták fel a figyelmet, hogy az elővigyázatosság elvének túlzott alkalmazása mellett a társadalom egyes csoportjainak ideológiai hozzáállása is hihetetlen károkat tud okozni, képes ellehetetleníteni egyébként elismerésre méltó kormányzati stratégiákat, programokat. A helyzet karikatúráját az a gazda fogalmazta meg, aki kifejtette, úgy várják el a gazdáktól, hogy minél több növényt termeljenek, hogy öntözni nem lehet, úgy kell minél több állatot, és főleg tehenet tartaniuk, hogy közben megtiltanák a teheneknek, hogy bélgázokat engedjenek a levegőbe, mivel ezek a szén-dioxidnál is veszélyesebb üvegházhatású gázok. Szerinte minden jogalkotói előírás, értelmezhetetlen és érthetetlen városlakói elvárás csak azt az egyet szolgálja, hogy a gazdatársadalmat hülyének nézzék és ellehetetlenítsék. Dominique REYNIÉ, a Sciences Po egyetemi tanára hozzászólásában úgy fogalmazott, a francia tudomány által az elmúlt évszázadokban elért eredmények csak azért jöhettek létre, mert készek voltak vállalni a kockázatot. Ha az elővigyázatosság elvét következetesen alkalmazva minden esetben nullára csökkentik a kockázatot – azaz gyakorlatilag megszűnik az érdemi innováció –, akkor ez nem eredmény, hanem csőd lesz, mert a legnagyobb veszély abban van, ha nem teszünk semmit. Ez igaz a biológiai és a biotechnológiai kutatásokra is, a mezőgazdaságban azok az országok lesznek a jövőben világviszonylatban is vezető hatalmak, akik ezeken a területeken a legjobbak lesznek – így pl. India, Brazília, Kína vagy az USA. Hogyan kapcsolódik össze a piac és az innováció? A szemes termények globális piaca évek óta keresleti, az igények egyre nőnek, ami Franciaország és a francia mezőgazdaság szempontjából nagyon komoly lehetőségeket jelent. A francia szemestermény-export évente 6,7 milliárd eurót tesz ki, az elsődleges felvevőpiacok pedig Észak-Afrikában és Nyugat-Afrikában találhatók. Az agrártermékek exportja Franciaország számára geo-stratégiai jelentőségű, a Földközi-tenger térségében és NyugatAfrikában való befolyás egy fontos eleme. Az exporttal párhuzamosan elengedhetetlen a belső piac fejlesztése, aminek egyik lehetséges útja az állattenyésztés és a növénytermelés közötti kétirányú kapcsolat erősítése, ennek kulcsa a tágan értelmezett és a lehető leghatékonyabb innováció. Ahogy Sébastien Abis felhívta rá a figyelmet, 2050-ig kétségtelenül nőni fog a Föld lakossága, de ennek nagysága egyelőre a „végeredményt” tekintve egy 2,6 milliárdos bizonytalanságot mutat. Ami azonban egyértelmű, a Föld lakosságában döntő súlyt fog jelenteni Kína és India, valamint hatalmas demográfiai potenciál van Afrikában is. A másik folyamat az urbanizáció: folyamatosan csökken a vidéki és nő a városi lakosság aránya. A globalizációval párhuzamosan egyre jelentősebb az élelmiszerek árucseréje is, a szállítási távolságok egyre nagyobbak, a határidők egyre rövidebbek, a megbízhatóság – és ennek igénye – pedig egyre fokozódik. Továbbá, a fegyveres konfliktusok, az éhezés és a szegénység világtérképeit egymásra helyezve megállapítható, hogy ez a három tényező szinte a világ minden részén együtt jár, ez különösen igaz Afrikára, de már Szíriára is. Az éhezés kialakulásában, a szegénységből való kitörni képtelenségben közrejátszik az infrastruktúra fejletlensége is, mert nem teszi lehetővé a megtermelt élelmiszernek a felhasználás helyszínére történő szállítását. Ez az egyik oldalon szegénységet okoz, mivel nem lehet értékesíteni a terméket, a másikon pedig éhezéshez, mert nem ér oda az élelmiszer. Az USA, Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán példája pedig azt mutatja, hogy aki a globális gabonaexportban meghatározó szerepet tölt be, az geopolitikai síkon is meghatározó a világban. Hangsúlyozta: „többet és jobban termelni” – igen, de el kell dönteni, hogy „a világot akarjuk megváltani”, vagy egy nagyon jól felépített stratégia mentén a legfontosabb piacokra fókuszálva termelünk, szem előtt tartva a geopolitikai szempontokat? Szerinte elengedhetetlen, hogy a francia mezőgazdaságban rejlő potenciált a globális és az európai gazdaság, de elsősorban a Földközi-tenger medencéjének gazdasága vonatkozásában is minél hatékonyabban ki lehessen aknázni. A kérdés vizsgálata hazánk számára is stratégiai fontosságú lehet, ugyanis a Földközi-tenger térsége és ezen belül Marokkó, Algéria és Tunézia sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint azt bárki gondolná, mivel rajtuk keresztül Európa számára hatalmas befolyási zóna nyílhat meg – a magyar agrárexport számára is! Hubert Garaud, az egyik legnagyobb francia szövetkezet, a TERRENA elnöke az innovációra helyezte a hangsúlyt: szerinte a piaci igények minél jobb kielégítése, a piaci lehetőségek lehető leghatélan a minél tágabban értelmezett innováció és az ehhez társuló igényesség nélkül. Hozzátette, az export nagyon fontos és megkerülhetetlen terület, de kellően innovatív hozzáállással és érdemi innovációval hatalmas lehetőségek vannak a növénytermelés és az állattenyésztés közötti kétirányú együttműködésben, valamint az erre épülő innovatív élelmiszeriparban és a nagy kereskedelmi láncokkal új alapokra helyezett kapcsolatrendszerben (természetesen csak azokkal alakítva ki ilyet, akik erre hajlandók is). Ennek a partnerségnek a „klasszikus formája” a „szalmát az állattartónak, trágyát a növénytermelőnek” partnerség, a modern változatot a közös munkával előállított alapanyagból az élelmiszeripar által készített innovatív termékek jelentik. A biomassza nem élelmiszer célú felhasználásának innovációjában érdekelt az IAR versenyképességi pólus, ami fennállása óta 1,25 milliárd euró értékben valósított meg innovatív projekteket, hangsúlyozta Thierry Stadler vezérigazgató, a téma átfogó kutatását pedig az AGROBIOBASE (www.agrobiobase. com) programjuk fedi le. Ez négy területet ölel fel: biomolekulák, agroanyagok, bioüzemanyagok, humán és állati táplálék-kiegészítők. Stadler az előtte szólókhoz hasonlóan aláhúzta a növényi fehérjék termelésének és feldolgozásának fontosságát, ami nemcsak a termelés, hanem a food- és non food-feldolgozást végző ipar számára is megkülönböztetett fontossággal bír. A „gabonaágazat bankja” névvel is illetett, öt évtizede működő Unigrains igazgatója, Jean-François Laurain a piaci ismeretek – ideértve a globális trendeket – fontosságára hívta fel a figyelmet, szerinte csak ezek alapján lehet olyan beruházási stratégiát finanszírozni, ami a termelés és a feldolgozás terén egyaránt beváltja a hozzá fűzött reményeket. Ez egyben nemzetközi terjeszkedést is jelent: az Unigrains például társfinanszírozó az egyik legnagyobb, a hűtőláncokban érdekelt francia élelmiszeripari cég brazíliai befektetéseiben is. Nyomatékosította: a mezőgazdasági és élelmiszeripari innováció szerepe felbecsülhetetlen, enélkül elképzelhetetlen a francia agrár- és élelmiszeripar pozícióinak megtartása, erősítése. Érzékeltette, csak így lehet biztosítani a francia élelmiszer-gazdaság számára, hogy a világ gazdaságában a jövőben vezető szerepet betöltő, pillanatnyilag még feltörekvő országokban, a későbbiekben is szerepet játsszon, ehhez élni kell az ottani partnerekkel kötendő, kölcsönösen előnyös együttműködésekben rejlő lehetőségekkel is. ¦ Megrendelem ?a 2014-ben megjelenő számokat folyamatosan lemondásig ….. példányban. Ára 7980,- Ft (külföldről 80 euró), amely magában foglalja az áfá-t és postaköltséget. Megrendelő neve:……………………………………………………………………….. Tel.: Cím: ………………………………………………………………….. helység, ……………………………………u. ……..hsz. A számla címzetje:……………………………………………………………………… Tel.: Cím: ………………………………………………………………….. helység, ……………………………………u. ……..hsz. 2014. ……………………………… hó ……nap aláírás, bélyegző Címünk: AGROFÓRUM KFT. 7101 Szekszárd 1. Pf.: 189. Terjesztés – Olvasószolgálat: Füzesi Zoltánné – eMail: olvasoszolgalat@agroforum.hu Mobil: 30-9577-275, Tel./Fax: 74-414-376, Tel./üzenetrögzítő: 74-511-111 +36Szakszerű választás, ÉSSZERŰ MEGOLDÁS! Kisérletekben vizsgált, üzemekben kipróbált őszi kalászos fajtáink: VÁLTOZATOS, IGÉNYES FAJTAVÁLASZTÉK! Amerigo Mulan MV Lucilla MV Pengő MV Kokárda Lupus Bitop Saturnus MV Toldi Perfekt Tulus Antonella Scarpia Pannonikus Lukullus Lennox ÚJ! JÓL KEZELHETŐ MAGAS MINŐSÉGŰ KISZOLGÁLÁS. Kérje tanácsadóink segítségét a fajták teljes

Olvasás PDF formátumban

ARCHÍVUM
KERESÉS / SZŰRÉS
Kulcsszó vagy címrészlet
Dátum
Szerző
Csak az extra lapszámokban keressen