A zöldpenész betegséget okozó Trichoderma nemzetség fajai talajlakó, fonalas gombák. A világon mindenütt megtalálhatóak, biológiai szempontból sikeres, tág tűrőképességű élőlényeknek tekinthetőek. Néhány fajuknak ipari jelentősége van, de a kertészeti termelésben a szőlő biológiai növényvédelmében is van gyakorlati szerepük. Egyes fajai a gombatermesztésben ismert zöldpenész betegség kórokozóit adják, amelyek igen jelentős terméskiesést okoznak a kétspórás csiperke (Agaricus bisporus), laskagomba (Pleurotus) és shiitake termesztésben (Lentinula edodes) egyaránt. Jellegzetes zöldpenész tüneteket több, rendszertanilag elkülöníthető Trichoderma okoz és igen gyorsan terjedt az elmúlt években (1. ábra). A tudomány mai állása szerint két biotípus fordul elő a csiperketermesztés gyakorlatában: a T. aggressivum f. aggressivum (Th4) az észak-amerikai kontinensre jellemző, míg a T. aggressivum f. europaeum (Th2) változat Európában okoz gondokat. A laskagombán több Trichoderma faj is károsíthat, főleg a Koreában is ismert T. pleurotum és T. pleuroticola.

A Trichoderma-fertőzés tünetei

A tünetek valamennyi termesztett gombafaj esetén nagyon hasonlóak. Az átszövetési időszakban szabad szemmel többnyire alig észlelhetőek a szimptómák. A patogén zöldpenész ugyanolyan fehér micéliummal rendelkezik, mint a termesztett gomba. Ezáltal a tünetek a korai stádiumban, a vegetatív növekedés időszakában többnyire nem, vagy nehezen észlelhetőek. Amennyiben az alapanyag átszövetése a termesztőnél történik (II fázisú csiperkekomposzt, vagy becsírázott laska alapanyag használata), úgy szintén nehezen láthatóak a tünetek. A komposzt megemelkedett hőtermelése és hirtelen hőmérséklet felfutása engedi azt sejtetni, hogy az alapanyagban Trichoderma is található. Ezért a termesztő felelőssége és elemi érdeke az alapanyagok hőmérsékletének fokozott ellenőrzése az átszövetési időszakban, illetve csiperkénél a takarást követően. Szintén árulkodó tünet lehet a komposzt enyhén klórra, vagy kókuszra emlékeztető szaga.
A patogén verseng a komposztban az élettérért, tápanyagokért, vízért, és ebben a versengésben a gyors kolonizációs képessége miatt általában előnyben van a termesztett fajokhoz képest. A termelői oldalról kizárólag a hőmérséklet révén tudjuk szabályozni a patogén életfeltételeit. Ez a csiperkekomposzt hőmérsékletének nem magasabb, mint 27-28 °C értékét jelenti a termesztés bármely szakaszában. Az ennél magasabb hőmérsékleti értékeken a csiperkemicélium versenyhátrányba kerül a zöldpenésszel szemben, így ez utóbbi nagyobb területet tud átszőni. Bizonyos kutatások szerint a csiperke micéliumának jelenléte pozitív hatással van a Trichoderma növekedésére is. Ezen felül a Trichoderma-micélium olyan toxikus másodlagos anyagcsere termékeket és illékony szerves vegyületeket termel, amely a kultúrfaj micéliumát is károsítja. Nagyon gyakran a visszafeketedett komposztos zsákon ezt a tünetet lehet észlelni.
Amennyiben az alapanyag fertőződése még a komposztüzemben, vagy a termesztés korai stádiumában történt, akkor a tünetek az első hullámot megelőző termőre fordítás során válnak láthatóvá (1,2. kép). Ez utóbbi technológiai lépésben a hőmérséklet csökkenése, páratartalom változása, CO2-szint csökkenése egyaránt a vegetatív állapotból generatív irányba tereli a gombák életszakaszát. Ez a termesztett fajoknál a termőtestképzésben, míg a patogéneknél különböző kitartóképletek formájában jelentkezik. A zöldpenésszel fertőzött komposztokon a nagy számban keletkező, zöld színű konídiospórák fogják egyértelműen jelezni a patogén jelenlétét. A terméskiesés ilyenkor drasztikus, nem megfelelő kezelés esetén akár 100 % is lehet. A zöldpenészt tartalmazó CAC-ing anyagok használata a takaráskor fokozhatják a tünetek súlyosságát. A korai fertőzés következtében fellépő tünetek egyaránt előfordulnak a komposztban és a takaróföldön. A későbbi termőhullámokban jelentkező zöldpenész többnyire utólagos fertőzés következménye, ilyenkor a terméskiesés sem ennyire drámai. A már besodródott termőtestek felületén szürkés-barna besüppedő foltok is árulkodnak a Trichoderma jelenlétéről. Az ilyen tüneteket mutató termőtestek friss piaci értékesítésre alkalmatlanok sőt, többnyire konzerv sem készíthető belőlük.

A betegség terjedése

A gombatermesztésbe a kórokozó alapvetően kétféle módon kerülhet: a termesztési alapanyag fertőzött (pl. komposzt vagy takaróföld), illetve nem megfelelőek a termesztés során a higiéniás körülmények. Igen kismértékű fertőzés is drámai termésveszteségeket okoz. Mérésekkel igazolták, hogy akár egyetlen szem zöldpenésszel fertőzött csíra is közel 30 %-os veszteséget okoz. Az ötszörös mennyiségű fertőző képlet miatt pedig akár negyedére is zuhanhat a hozam. Szintén kísérletek igazolják, hogy a jól átszőtt III-as fázisú csiperkekomposzt is fertőződhet a kórokozóval. Ezért a vektorok (gombaszúnyogok, gombalegyek, szedők, technikai személyzet) szintén jelentős elősegítői a betegség terjedésének.
Az elmúlt néhány esztendő tapasztalatai alapján azért kijelenthető, hogy a zöldpenész betegség főleg a nyári időszak problémája. A magas levegőhőmérséklet elősegítheti a komposzt befülledését, amely a tünetek kifejlődését is fokozza. Amint a nyár végén hűvösebbé válnak a nappalok és az éjszakák, erős javulás mutatkozik a termelésben. A nagy mennyiségű szálló por szintén összefüggésben lehet a tünetek súlyosságával. A védekezés alapelvei a gombatermesztésben ezért a megelőzésre fókuszálnak.
Teendők komposztüzem részéről:
Penészektől, fertőzésektől mentes szalma használata.
A szalmabála tömöttségének, szerkezetének megfelelő idejű áztatás, előáztatás alkalmazása.
Az első fázis szellőztetésének, forgatásának biztosítása, az anaerob viszonyok elkerülése miatt.
Hosszúszálú, laza szerkezetű, aerob komposzt kialakítása.
Magasabb induló ammóniaszint létrehozása a pasztörizálás előtt.
A pasztörizálás idejének (csúcshőn tartás és kondicionálás) meghosszabbítása.
Csírázás higiéniájának fokozása, szigorú takarítási és fertőtlenítési rend kialakítása.
Friss, fiatal csíra (szaporítóanyag) használata és egyenletes keverése a komposztba. A szemcsíra mellett csökkentett szénhidráttartalmú szintetikus csíra alkalmazása.
A tömegátszövetés során 25-27 °C komposzthőmérséklet tartása.
A komposzthoz adott dúsítóanyag mennyiségének csökkentése.
Az átszőtt, III-as fázisú komposzt hűtött helyen tárolása kiszállításig.
A szállító járművek takarítása és fertőtlenítése két fuvar között.

Tennivalók a termesztő részéről:
A szállítás során a komposzt befülledésének kerülése (kisebb kamion töltési súly).
A megérkezett komposzt hőmérsékletének azonnal mérése és ellenőrzése, szükség szerint a szállítólevélen ennek dokumentálása.
A friss helyiség takarítása és fertőtlenítése (két külön lépés!) behordás előtt.
A bemelegedett (30 °C feletti) komposzt késleltetett takarása, amíg a hőmérséklete lecsökken.
A behordáshoz használt gépek, eszközök takarítása és fertőtlenítése használat előtt.
A behordó személyzet higiéniájának (munkaruha, cipő) fokozása.
A takaróföldhöz kevert CAC-ing mennyiségének csökkentése.
A behordás és kihordás munkafolyamatainak elhatárolása időben, és – ha megoldható – térben.
A komposzt aktivitásának és hőtermelésének rendszeres ellenőrzése. A zöldpenésszel fertőzött komposzt hőmérséklete magasabb lehet.
A zöldpenésszel fertőzött komposzt visszafogott öntözése.
Az öntözések igazítása a komposzt és takaróföld állapotához és a micélium fenológiájához (hőmérséklet, páratartalom, víztartalom).
A vektorok (repülő rovarok) számának csökkentése, ellenük való védekezés fokozása.
Szedési higiénia javítása a szedési sorrend szigorú betartásával, valamint a szedéshez használt eszközök rendszeres fertőtlenítésével.
Termesztési napló és dokumentáció pontos és precíz vezetése minden telepítésről.

Fontos kiemelni, hogy vizsgálatok alapján a Trichoderma fertőzőképes képletei (micélium és spóra) a gyakorlatban használt fertőtlenítőszerekkel könnyen eliminálható a felületekről. Ezzel szemben a komposztban már jelenlévő micéliumot nem tudjuk elérni, ráadásul a csiperketermesztésben egyedül engedélyezett prokloráz-Mn hatóanyagú fungicid nem hatásos a patogén ellen. Ezért a termesztés során nem indokolt a túlzott növényvédőszer-használat, mert a zöldpenész betegség tüneteit enyhíteni ilyen módon nem tudjuk. A védekezés kulcsa a komposztgyártónál és a termesztőnél egyaránt a prevenció.