Agrármúltunk nagyjai. Cholnoky László (1899-1967)

A kutatók kíváncsi természetű emberek. Magyarázatot keresnek a világ dolgaira. Újabb ismeretlenek felé irányítják érdeklődésüket a már megismert (felfedezett) tények. Tudományágak fejlődnek és terebélyesednek így. Bizonyosan közéjük sorolható a biokémia. A növényi biokémia hazai úttörői közé tartozik Cholnoky László.

Százhúsz éve, 1899. május 29-én született a Tolna megyei Ozorán. Édesapja községi jegyző volt. Ő a veszprémi piarista gimnáziumban érettségizett 1917-ben. Besorozták katonának, tüzéregységeknél szolgált a világháború végéig, főhadnagyként szerelt le. Eleve gyógyszerésznek készült, így Kunmadarason, majd a fővárosban dolgozott gyógyszerészsegédként. A budapesti Tudományegyetemen 1924-ben szerzett gyógyszerészdoktori diplomát. A szerves kémia iránti érdeklődése egyetemi éveiben alakult ki benne (diplomamunkájának címe: „Szerves vegyületek jódtartalmának meghatározása”). Ez lett első publikációja.

Friss diplomásként Pécsre került, a Pozsonyból odaköltözött és akkor Erzsébet névre hallgató egyetem kémiai intézetébe. Egész pályafutása az egyetemhez, élete a városhoz kötődik.

Tanársegédként kezdett dolgozni és öt év múlva már adjunktus lett. A 30-as évek elején Grazban volt tanulmányúton, ahol elsajátította a szerves anyagok mikroanalitikai módszereit. Visszatérte után, 1934-ben Pécsen vegyészdoktori diplomát is szerzett és egyetemi magántanári rangot kapott. 1940-ben a Kémiai Intézet igazgatója lett, mert addigi főnöke, a kutatások vezetője, Zechmeister László először meghívott előadóként, majd végleg az USA-ba távozott.

Cholnoky közben ösztöndíjasként újabb tanulmányúton vett részt. Először Jénában, majd ismét Grazban sajátított el szerves kémiai analitikai módszereket, amelyeket utána Pécsen is alkalmazott.

A pécsi egyetem orvostudományi karát a II. világháború után önálló egyetemmé alakították át. Cholnokyt először az egyetem orvosi kara kémiai tanszékének vezetőjévé is megválasztották, majd az új egyetem rektorhelyettese (1956-1961), később rektora (1961-1965) lett.

Kezdő kutatóként – mondhatni szerencséjére – azonnal Zechmeister professzor mellé került. Együttműködésük másfél évtizednél tovább tartott. A vitaminforrások felderítése ebben az időben került a tudomány homlokterébe. A már neves kutató Pécsen ezért kezdett a karotinoidok vizsgálatával foglalkozni. A témával ekkor még csak Heidelbergben, Zürichben és Pécsett foglalkoztak.

Elsőként az érett piros paprika fő színanyagát, a kapszantint mutatták ki. Kísérőanyagként karotint is izoláltak. 1934-től kromatográfiás adszorpciós analízist is alkalmaztak, amivel egyéb anyagokat (pl. bétakarotint) nyertek ki a paprikából. Módszerükről – a gyors elterjesztés érdekében – könyvet adtak ki, amely két évtized alatt négy kiadást ért meg, továbbá német, angol és orosz nyelven szintén megjelent. Vizsgálataikba más növényeket is bevontak, és azokban hasonló színanyagok kimutatása, szerkezetük megállapítása a növényi biokémia alapjainak megteremtését jelentette.

Cholnoky neve 1948-ban szóba került az Orvosi Vegytani Intézet igazgatói állásának betöltésénél, de végül a 7 jelölt közül mást választottak (ahogy szokták mondani „fentről szóltak” – kivételesen egy másik ismert kutató érdekében, aki jóval később a pártpolitika fő sodrába került).

Cholnoky tovább végezhette kutatásait az eredeti témában. Az ötvenes években laboratóriumi eredményei azt igazolták, hogy a karotinoidok nem egyszerűen anyagcsere termékek, hanem az oxigénszállítással részt vesznek a növények fotoszintetikus folyamataiban.

Munkássága utolsó szakaszában a karotinoidok keletkezését és növényélettani szerepét vizsgálta.

Szakmai publikációinak száma mintegy 80, amelyet részben Zechmeisterrel közösen jegyzett.

Az orvos egyetemisták számára kémiát adott elő. Kiváló embernek és tanárnak tartották. Munkatársaival és a hallgatókkal jó kapcsolatban, harmóniában volt, Laboratóriumából, keze alól több, később ismertté vált kémikus került ki. Pécsi diákévei alatt mellette dolgozott Vizi E. Szilveszter.

Számos elismerés érte, amelyből a legrangosabbnak az 1959-es Kossuth-díja tekinthető. A növényi biokémia nemzetközileg elismert szaktekintélye volt.

Pécsett hunyt el 1967. június 12-én. Sírja a helyi központi temetőben van, amelyet 2005-ben a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánított.

A XX. század első felében a szerves kémia volt a magyar kémiai kutatás legeredményesebb területe. Ebben – mások mellett – elévülhetetlen érdemei vannak Cholnoky László professzornak.

Nevét a szegedi egyetemen egy előadóterem őrzi. Emléktáblája Pécsett, az Orvostudományi Egyetem aulájában látható.