Az északi féltekén kezdetét vette a búza aratása júniusban, és a munka előrehaladtával egyre biztosabb, hogy a 2019/2020. évi szezon globális termése meghaladja az egy évvel korábbit.
A legfrissebb mértékadó prognózisok szerint összesen 743-781 millió tonna kenyérgabona kerülhet a világ tárolóiba a júliusban kezdődő új gazdasági évben. Az elemzők véleménye megegyezik abban, hogy ez a volumen felülmúlja a globális felhasználást, így a tartalékok növekedése várható a szezon végén.
A Tallage francia piacelemző vállalat szerint a világ elsőszámú búzatermelőjénél, az Európai Unióban összesen 142,8 millió tonna búzát takaríthatnak be a gazdák a következő hetekben. Egyes tagországokban a tartós szárazság (pl. Spanyolország), máshol a túlzott esőzés (pl. Olaszország) miatt romlottak ugyan a terméskilátások, ám a 2019. évi eredmény így is közel 16 millió tonnával lehet több a rendkívül gyenge 2018. évinél. Az uniós termelés több mint felét biztosító három tagország közül Franciaországban 9,7%-os, Németországban 21,1%-os és az Egyesült Királyságban 8,7%-os termésnövekedést várnak az elemzők, így sorrendben 37,1 millió tonna, 24,4 millió tonna és 14,7 millió tonna betakarítására kerülhet sor az idén. Lengyelországban 11,3 millió tonnára (+14,9%), Bulgáriában 5,7 millió tonnára nőhet (+3,3%), ellenben Romániában 8 millió tonnára csökkenhet (–5,4%) a búza idei kibocsátása. Spanyolországban a hozam 24,2%-os romlása (3,0 tonna/hektárra) a termés 23,7%-os esését eredményezheti, így alig 5 millió tonna búza kerülhet a tárolókba. Magyarországon a cikk írásának idején nem álltak rendelkezésre hivatalos adatok a 2019. évi búzatermésre vonatkozóan. Mindenesetre a Tallage elemzői az év első hónapjaiban uralkodó szárazság, majd az átlagot jócskán felülmúló májusi csapadék miatt a hektáronkénti hozam 4,1%-os gyengülésével és 4,8%-os terméskieséssel számoltak, vagyis 980 ezer hektárról 4,9 tonna/hektár termésátlag mellett 4,8 millió tonna lehet az idei termés. A magyarországi búza minőségét illetően az elemzők szerint a betakarított termés 69%-a lesz alkalmas malomipari feldolgozásra az idén, ami alulmúlja a 2018. évi eredményt. Uniós szinten az előző szezonéhoz hasonló minőséget várnak az elemzők (67% malomipari feldolgozásra alkalmas), ez azonban vegyes képet takar. A három legnagyobb termelő tagországban 1-4%-kal romlik a malomipari minőségű szemtermés aránya az összes termésen belül, ellenben Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában számottevően nő annak részesedése.
Az idei termést tekintve közel 2 millió tonna magyar búzának kellene piacot találni. Elsőszámú célpiacunk 685 ezer tonnával Olaszország lehet az előttünk álló szezonban, jóllehet itt a franciaországi mellett főleg a bulgáriai terménnyel kell versenyezni. Romániába re-exporttal együtt 400 ezer tonna búza mehet. Északi szomszédaink közül Csehországban a tavalyinál 11,5%-kal, Szlovákiában 13,5%-kal jeleztek nagyobb termést, így tovább növelhetik közös, osztrák célpiacunk irányába kivitelüket, háttérbe szorítva a magyarországi terményt.
Az észak-afrikai és közel-keleti piaci lehetőségeinket a fekete-tengeri országok kibocsátása és exportkapacitása is befolyásolja a 2019/2020. évi szezonban. A világ vezető búzaexportőr országai közül Oroszországban a tavalyinál 8-11%-kal több, 78-79 millió tonna búzát takaríthatnak be a gazdák az idén. Ukrajnában akár 20 százalékkal is nőhet a termelés, ebben az esetben a 30 millió tonna kibocsátás sem kizárt.
Az USA-ban hektáronként 3,3 tonna termést jeleznek az idei prognózisok az egy évvel korábbi 3,2 tonnával szemben. Az átlaghozam kismértékű javulása mellett, az elmúlt évinél 1%-kal kisebb termőterület ellenére, a betakarítás végén 1%-kal több búzaterméssel számolnak a szakértők, csaknem 52 millió tonna várható.
Eközben a déli féltekén a búza vetésének érkezett el az ideje. Ausztráliában várhatóan a tavalyinál nagyobb területen, 12 millió hektáron teremhet a kalászos. Ezzel egy időben Argentínában 6,2 millió hektárra (+3%) növekedhet a búza termőterülete.
Ármozgások
A búza ára világszerte emelkedett a 2019. május 13. és 2019. június 6. közötti időszakban. Az USA középnyugati területeit érintő szakadatlan esőzés következményeként félő, hogy az idei termés minősége és a hektáronkénti hozam a várthoz képest egyaránt romlik. Tekintettel arra, hogy az időjárás a kukorica vetésének időbeni elvégzését is számottevően hátráltatta az USA-ban, a termény jegyzésének erősödése nyomán a búza jegyzése is nőtt a chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) –jóllehet a kukoricáénál kisebb mértékben. A trend a párizsi árutőzsdére (Euronext/MATIF) is begyűrűzött. Emellett június elejétől azon aggodalmak is fokozódtak, hogy az Oroszország déli területein uralkodó forró idő negatívan befolyásolhatja az idei hozamokat. A fentiek eredményeként az USA-ban megtermelt júliusi szállítású lágy pirosszemű búza ára 29 dollárral 216 USD/tonnára (FOB), a kemény pirosszemű búzáé 17 dollárral 208 USD/tonnára (FOB) nőtt. A franciaországi termény júliusi ára 13 dollárral 203 USD/tonnára (FOB Rouen) emelkedett, miközben az oroszországi, 12,5%-os fehérjetartalmú étkezési búzára tonnánként 198 dollárért (FOB) kötöttek szerződést. Ezzel egy időben tonnánként 11 dollárral 185 USD/tonnáig erősödött az szeptemberben feladásra kerülő ukrajnai takarmánybúza kikötői ára, 15-16 dollárral 185-189 USD/tonnára a Romániából/Bulgáriából ősszel induló szállítmányok ára. Ezekkel a változásokkal a jelzett időszakban az fekete-tengeri térségből származó étkezési és takarmánybúza megőrizte versenyképességét a nemzetközi piacon.