Egy ország, ahol az autochton szőlőfajták termesztését részesítik előnyben

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Badacsonyi Kutató Állomásáról a Külgazdasági és Külügyminisztérium Tudományos Főosztályának támogatásával egyhetes tanulmányi és kapcsolatépítő úton vettünk részt 2019 augusztusában Montenegróban. Montenegró a Dinári-hegység lábánál elhelyezkedő kis ország, amely 14 ezer km²-en terül el, mintegy 600 ezer lakossal.  Ezen paraméterektől eltekintve azonban gazdag, még a római korra visszatekintő szőlészeti és borászati kultúrával rendelkezik. A szőlőterületek többsége a főváros, Podgorica kb. 20 km-es körzetében, valamint a tőle kb. 30 km-re délre fekvő Skadar-tó környékére összpontosul. Az éves csapadékmennyiség 1600 mm körüli, az átlagos napsütéses órák száma pedig 2500 körül mozog. A talaj löszös, mészköves, kavicsos, nagyon kevés termőréteggel. A tengerparton mediterrán klíma uralkodik, míg a belsőbb részeken, így a Skadar-tó környékén inkább a Badacsonyi borvidékre is jellemző szubmediterrán klíma fordul elő.

Európa legnagyobb szőlőterülettel rendelkező vállalata

Utunk meghatározó élménye volt, hogy ellátogattunk a podgoricai székhelyű 13. Jul Plantaže nevű vállalathoz (1. kép), ahol a szőlőterületek nagysága eléri a 2310 ha-t (Montenegró összes szőlőterülete 4300 ha), ezzel magukat Európa legnagyobb szőlőterülettel rendelkező vállalatának tartják (2. kép).

A nagyságot szemléltetve megemlíteném, hogy a Badacsonyi borvidék összes szőlőtermő területe sem éri el ezt a számot. Erről a nagy területről körülbelül 22.500 tonna csemege- és borszőlőt takarítanak be évente és 30 millió liter bort készítenek három pincéjükben: „Ćemovsko Field”, „Lješkopolje” és „Šipčanik”. Körülbelül 17 millió palack bort és brandyt állítanak elő, melynek 60%-a exportra kerül.  43 országba exportálnak a világon. Nemcsak nagy mennyiségben állítanak elő bort, hanem minőségi termékeket is készítenek, ezt bizonyítja a csak 2018-ban nyert összesen 40 arany- és ezüstérem, melyeket nemzetközi borversenyeken szereztek: Decanter World Wine Awards London, Decanter Asia, AWC Vienna, BIWC Bulgaria, Mondus Vini Germany, Vino Ljubljana. Pályafutásuk során összesen 1000 nemzetközi díjban részesültek már. A cég főleg autochton (őshonos), vörösbort adó fajtákkal dolgozik: Kratosija, Vranac (3. és 4. kép) stb.

A Vranac fajta a fürtjét tekintve morfológiailag nagyon hasonlít a Juhfarkhoz és rendelkezik a tájfajtákra jellemző egyik hátrányos termesztéstechnológiai tulajdonsággal is, mint a tömött fürt és így a rothadékonyság. Ennek javítására azonban már négy új Vranac klónt is előállítottak, melyekből ebben az évben 55 ha-t telepítettek. Emellett kisebb mennyiségben autochton fehérbort adó szőlőfajtáik (pl. Krstac) is vannak, de szeretnék ezek mennyiségét is növelni. Amúgy a Krstac fajta morfológiailag nagyon hasonlít a Kéknyelű fajtánkra. A nemzetközi fajták közül leginkább a Chardonnay, Pinot blanc, Sauvignon blanc fajták népszerűek a termesztésben. A vállalat a borok árát a piaci igényekhez igazította: 3 eurótól a 200 eurót meghaladó összegekig.  Az állandó munkavállalóinak száma 700 fő és további 1000 fő idénymunkást foglalkoztatnak a szüret időszakában. A látogatás során lehetőségünk nyílt szőlőterületek meglátogatására, ahol a számunkra is a közeljövőben, a globális felmelegedés miatt aktuálissá váló öntözési megoldásokat is láthattuk. Továbbá a cég az ország legnagyobb szőlő szaporítóanyag előállítója évi 1 millió oltvánnyal. Mindezek mellett még 1,5 millió kg barackot termesztenek és 100 tonna pisztrángot nevelnek évente, valamint 12.000 olíva fájuk van (5. kép), melyből olívaolajat készítenek.

Az előállított termékeiket az országban megtalálható három éttermükben is fogyasztásra kínálják: „13. jul”, „Mareza” és „Jezero”. Tehát ebből is látható, hogy a cégnek mennyire szerteágazó a tevékenységi köre. Mindemellett igényük van a kutatás-fejlesztésre is. Prof. Dr. Vesna Maraš asszony, a cég egyik vezetője nagyon értékes munkát végzett azzal, hogy nemzetközi együttműködésben több mint 40 montenegrói szőlőfajta genetikai beazonosításában vett részt. Emellett még számos szőlészeti-borászati irányú nemzetközi kutatás-fejlesztési projektben szerepelnek. Mindezeket figyelembe véve talán nem meglepő, hogy a magyar OTP Csoport is 3 százalékos részesedést szerzett a Plantaže-ban.

Montenegrói magánpincészetek

Montenegrói tartózkodásunk során lehetőségünk nyílt a Montenegrói Borászok és Bortermelők Szövetségének elnökével, Rade Rajkovič-csal is találkozni, aki saját családi pincészetében fogadott minket Ubliban. A találkozás során beszélt a montenegrói Bor Törvényről, annak rendelkezéseiről, amelyekkel a bortermelők tevékenységeit szabályozzák; a Montenegróban kialakított 8 borrégióról, valamint a kistermelők piaci lehetőségeiről. Az általa elmondottak szinte teljesen megegyeztek a magyarországi viszonyokkal. A kistermelők hasonló nehézségekkel küzdenek, mint nálunk és a borkóstolók tartásában, csoportok fogadásában, így a vendéglátásban látják boldogulásuk módját. Az elnök saját szőlészete mintegy 3 hektárnyi, nem összefüggő területen fekszik, amelynek terméséből főleg tájfajtákból előállított vörösborokat és rozét készít, de foglalkozik rakija (pálinka) előállításával is.  A borai kizárólag helyi szőlőfajtákból készülnek, talán ez a magyarázata annak is, hogy a montenegrói állam csak tájfajták telepítésére ad támogatást a gazdálkodóknak.

A Rajkovič pincészeten kívül még két magánpincészetbe is ellátogattunk. A Radevič és Lekovič pincészetekben ismételten megállapítottuk, hogy a montenegrói kistermelők a hazaival közel azonos technológiát alkalmazva állítanak elő helyi fajtákból palackozott borokat és az értékesítés is hasonlóan működik. Nagy gondot fordítanak a tradíciók megőrzésére és a borászati hagyományok több generációra visszanyúlnak. Talán érdemes megemlíteni, hogy nem jártunk olyan pincészetben, ahol a boron kívül valamilyen más terméket ne állítottak volna elő, így például: olívaolajat, rakiját, levendulából készült termékeket. A borok mellé többnyire saját készítésű sajtjukat, sonkáikat, olívabogyójukat kínálták.

Nemesítés és növényvédelem

Látogatásunkkor a Montenegrói Egyetem Biotechnológiai Karának munkatársaival is találkoztunk. A megbeszélés legfontosabb témája a ma termesztett szőlő elődjének tekinthető ligeti szőlő (Vitis sylvestris C.C.GMEL) feltérképezése, a régiót fenyegető növényvédelmi problémák beazonosítása volt. Az egyetemi kar munkatársai részletes tájékoztatást adtak a montenegrói szőlészet jelenlegi helyzetéről. A megbeszélés során több olyan, a szőlőre veszélyes kártevő és kórokozó is szóba került, amelyek mindkét országban veszélyesek – így például szó volt a Drosophila suzukiiról és a Scaphoideus titanusról is. Ez utóbbi jelenlétére bizonyíték a Miško Lekovič ültetvényében látott ún. sárgalap-csapda is, ahol láthatók ezek a rovarok (6. kép).

A szőlő aranyszínű sárgaságát okozó Candidatus Phytoplasma vitist, mint karantén kórokozót azonban az országban jelenleg még nem detektálták. Mindazonáltal a vektor elleni preventív védelmet folyamatosan végzik.

Jövőbeli együttműködés lehetősége

A kiutazás során a legfőbb téma a rezisztens szőlőfajták klónszelekciós és keresztezéses nemesítése, valamint a növényvédelem köré csoportosultak. Az üzemlátogatások alkalmával megállapítottuk, hogy a montenegrói palackozott borok a hazaival megegyező technológiával készülnek és a kistermelők hasonló értékesítési vonalon mozognak, mint a hazaiak. A montenegrói partnerekkel együtt az említett területeken több együttműködési pontot látunk, amik a közeljövőben közös projektek kezdeményezésében valósulhatnak meg.

A szakmai út megszervezésében és kivitelezésében játszott szerepéért ezúton is szeretnénk köszönetet mondani Magyarország Montenegrói Nagykövetségének.