„Szemesnek áll a világ”…, meg a silónak is.

„Szemesnek áll a világ”…, meg a silónak is.

Agrofórum Online

Természetesen a kukoricáról van szó. Ilyenkor mindig két kérdés izgatja a termelőket: Mekkora termésre lehet számítani, és azt milyen áron lehet majd értékesíteni? Ma még egyik kérdésre sem tudjuk a választ.

Az őszi bemutatókra azért is járnak a gazdák, mert elsőkézből akarnak informálódni a várható eredményekről, a fajták teljesítményéről, állóképességéről, vízleadásáról stb. és a piaci kilátásokról.

Mire ez a lapszámunk megjelenik, már többet fogunk tudni: Jelenleg – szeptember közepén – az országot járva igen vegyes a kép.

A késői fajták még aránylag tartják magukat. Itt-ott még zöld száron bókolnak a csövek. A korábbi fajták levelei meg már csöröge szárazok. A csövek viszont – meleg ide, meleg oda – valahogy nem akarják leadni a vizet.

Érdekes, hogy a hőségnapok ellenére hiányos megtermékenyülés csak elvétve volt tapasztalható.

Kukorica fajtabemutató 2019. szeptember 4., Martonvásár

Annyian nem szoktak lenni, mint a búza bemutatókon, amikor a résztvevők megtöltik a Szigetet. Így is teltházzal indult a rendezvény az MTA-ATK tanácstermében.

Múlt, jelen, jövő?

Az elmúlt időszakban elért eredményekről és az intézményi változásokról Veisz Ottó, az ATK igazgatója adott tájékoztatást:

„Ez az intézmény már az 1950-es évek óta mezőgazdasági kutatóintézetként működik. Itt született az első hibridkukorica. Magasszintű elméleti és gyakorlati kutatás folyt és folyik ma is.” – mondta.

Az eredményeket a gyakorlat igazolta vissza. Ez alatt a hét évtized alatt száz búzafajtát és mintegy kétszáz kukoricahibridet nemesítettek ki az intézet munkatársai.

Megemlítette, hogy 2019 tavaszán az Mv Nándor, az Mv Ménród és az Mv Nemere búzafajtáik Agrár Innovációs Díjban részesültek.

*

Ebben az évben két fontos esemény is történt Martonvásáron. Az egyik az Agroverzum Látogatóközpont hivatalos átadása májusban, amelyen részt vett Áder János köztársasági elnök is. További terveik, hogy a jelenleg négy különálló (három Budapesten) intézmény egy új korszerű épületkomplexumba költözik az Agrár Innovációs Centrumba, Martonvásárra.

A tervek megvannak, az engedélyezés folyamatban, de szükség van – ami talán a legfontosabb – a beruházási költségekre vonatkozó kormánygaranciára.

A másik az elmúlt időszakban végrehajtott átszervezés. Köztudott, hogy az MTA és az Innovációs és Technológiai Minisztérium megállapodása új fejezetet nyitott az akadémiai intézetek életében. Alaposan felkavarta az „állóvizet”. (Már ahol ez jellemző volt.)

„A korábban említett négy agrárérdekeltségű intézményt nyugodtan tekinthetjük kivételnek. Itt nem is várható változás. A felügyeleti szerv változott.” – mondta az igazgató. „Az akadémiai intézetek munkáját egy tizenhárom fős irányító testület felügyeli. Hat főt az akadémia, hat főt a minisztérium delegál. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat munkáját Maróth Miklós akadémikus koordinálja mint a testület elnöke

A kukoricatermesztés versenyképességének alakulása

A GOSZ elnöke Petőházi Tamás arra kereste a választ, hogy mi az oka annak, hogy világ-összesenben csökken a kukoricafelhasználás.

„Annak ellenére, hogy a nemesítés újabb és újabb eredményeket produkál és a kukoricahibridek egyre szélesebb választéka áll a termelők rendelkezésére, a mérlegadatok szerint csökken a felhasználás, ami alapvetően az állattenyésztés helyzetével függ össze. Ennek két motivációja van. Egyrészt csökken a fajlagos felhasználás az állatok jobb takarmányhasznosítása okán, másrészt csökken az állatállomány (nemcsak hazánkban), aminek számos közgazdasági és környezeti összefüggései vannak.” – mondta.

Nem hagyhatók figyelmen kívül azok a világgazdasági folyamatok sem pl. az USA és Kína konfliktusa, amelyek hatással vannak a nemzetközi kereskedelemre.

*

Kamarai alelnökként néhány jövőbeni elképzelést ismertet. Tervezik a családi gazdálkodók esetében egy adózási csomag bevezetését, amely egy könnyített adózási forma lenne.

Felvetődött, hogy a családi gazdaság, mint cég vásárolhasson földet. Az osztatlan közös tulajdon anomáliáinak feloldására szükség lesz az öröklési szabályok megváltoztatására.

Végül az öntözéssel kapcsolatos bürokrácia csökkentése is szerepel a Kamara tervei között.

A kukoricában is mindig vannak újdonságok

Marton L. Csaba tudományos osztályvezető a 2019. év nemesítési eredményeiről számolt be.

Egy két mondattal visszatért az elmúlt évtizedekhez. 70 éves a hibridkukorica nemesítési program, amelynek első eredménye az Mv-5-ös kukorica hibrid volt.

1964-ben a vetésterület 100%-án martonvásári hibrideket termesztettek hazánkban.

Az ún. nyitott fajtapolitikának tulajdonítható, hogy a hatvanas évektől kezdődően visszaszorultak a martonvásári hibridek, de keleti irányba, a határainkon kívül kedvező fogadtatásra találtak.

Még egy adalék: az utóbbi 30 évben 215 martonvásári hibridkukorica került állami elismerésre.” – zárta az általánosságban elmondottakat az osztályvezető.

*

Mielőtt a fajták bemutatására rátért volna, az idei év meteorológiai adatait ismertette.

„A nyár folyamán 43 hőségnap volt. Ennek majd’ a fele, 18 nap augusztusban. Megnövekedett a tenyészidő hőösszege is, az átlagos 1200 oC-nál 200 oC-kal több volt: 1390 oC.

A magas és változó hőmérséklet viszonylag kevés csapadékkal párosult, ami kihatott a termésmennyiség és a szemnedvesség alakulására.

Jelenleg 15%-kal magasabb a kukorica szemnedvessége valamennyi éréscsoportban, az előző évek átlagához viszonyítva” – értékelt az előadó.

Ezután következett az egyes kukorica hibridek bemutatása. A rögtönzött termi bemutatót a kényszerhelyzet szülte. Az előző napokban olyan mennyiségű csapadék esett, hogy a szabadföldi bemutató helyszíne megközelíthetetlenné vált.

„Martonvásáron mindig nagy súlyt fektettünk arra, hogy valamennyi éréscsoportban megfelelő számú fajta álljon a gazdák rendelkezésére FAO 100-tól a FAO 600-ig. A silóhibridek sorát a 610-es FAO számú Massik hibrid zárja.” – mondta.

A legkorábbi hibrid: az Mv 170, az eggyel későbbi Mv 270 megfelelő kalászos elővetemények lehetnek, továbbá a megkésett, vagy másodvetés céljára is kiválóan alkalmasak.

A derékhad természetesen a FAO 300-399-es éréscsoport, amelyben kilenc fajtát kínálnak a martonvásáriak, kezdve az intenzív termesztéstechnológiára is alkalmas Margitta hibriddel, amely bő terméssel és gyors vízleadásával tűnik ki a háromszázasok mezőnyéből. Az éréscsoport közepén elhelyezkedő Estilla az egyik legmegbízhatóbb hibrid. Termése minden évben kiemelkedő és hazánk bármelyik területén eredményesen termeszthető.

A későiek közül stabil teljesítményével évek óta kitűnik a kettős hasznosítású Mv Koppány, amely bioetanol-gyártásra is alkalmas alapanyag.

A silóhibridek közül egyre népszerűbbek az ún. LEAFY típusú (leveles) fajták, amelyek kitűnnek a magasabb levélszámmal, a megnövekedett asszimilációs felülettel és ezáltal kedvezőbb a tápanyag-hasznosításuk. Vezető fajta – a mai napig is a Siloking.

*

A hibridekről részletesen tájékozódhatnak olvasóink az MTA-ATK Vetőmag Katalógusából, illetve a www.martongenetics.com honlapon.

A bővült a búzafajták választéka is

A búza sem maradhatott ki a programból, márcsak azért sem, mert itt állunk a vetésidő küszöbén.

Vida Gyula tudományos osztályvezető a búzanemesítés 2019. évi eredményeiről számolt be.

Kicsit fellengzősen azt is mondhatnánk, hogy a martoni búzákat nem kell bemutatni, hiszen szerte e hazában és határainkon kívül is ismerik azokat.

„A legnagyobb elismerés számunkra, hogy a gazdák figyelme változatlanul a martoni búzafajták felé irányul. Kiemelkedik a sorból a már említett Mv Nádor fajta, amely a vetésterület 14%-át érte el. Nyomában az Mv Nemere és az Mv Ménrót is trónkövetelőként jelentkezik. Számos külföldi búzafajta és hibrid mellett is álljuk a sarat és a termelők, illetve a felhasználók valamennyi igényét ki tudjuk elégíteni a martonvásári búzafajtákkal.” – mondta az osztályvezető.

Következett egy kis időjárási visszatekintés, majd a fajták vetítettképes bemutatása.

*

A részletektől ezúttal is eltekintünk, mivel a martonvásári fajtakatalógusban, illetve a már említett honlapon tájékozódhatnak olvasóink, továbbá a Marton Genetics kereskedelmi képviseleteinek munkatársai is készséggel állnak rendelkezésre.

A vetőmag-forgalmazás finisében

Még néhány fajtából rendelkezünk vetőmagkészlettel.” – mondta Oros Dénes ügyvezető igazgató. A Marton Genetics széleskörű termeltetői bázisának köszönhetően képes a gazdák valamennyi igényét kielégíteni, továbbá a hazai feldolgozóipari és az exportkövetelményeknek is eleget tenni.

Amíg a felhasználói kör igényli és bízik a martonvásári búzafajtákban (ld. Gyermely), addig van értelme a munkánknak, amely egyúttal bíztatás is a jövőre nézve.” – fejezte be tájékoztatóját az ügyvezető.

Hálátlan dolog arról beszélni, amit nem láthatunk

Sajnos így járt Árendás Tamás tudományos osztályvezető is, aki a szántóföldön mutatta volna be az agrotechnikai kísérletek eredményeit.

Marton L. Csabához hasonlóan rá is rájárt a rúd.

Kapacitálta ugyan a résztvevőket, hogy terepjáróval ki lehet azért menni a szántóföldi kísérletekhez. Meg is tették néhányan. (Természetesen „felszántva” a földutat.)

Amit a kukorica termését befolyásoló tényezők sokaságáról és azok összefüggéséről elmondott, az egy ilyen beszámoló lehetőségeit messze meghaladja.

*

Olvasóink figyelmét bizonyára nem kerülte el, hogy Tamás(!) szerkesztőbizottságunk tagja, és neki (is) köszönhető, hogy minden év végén megjelenik tematikus különszámunk, a Kukorica Extra, mivel alaposan kiveszi részét a lap tartalmának összeállításában, a szerzőkkel való egyeztetésben.

Szó, mi szó abban maradtunk tanult barátunkkal, hogy amit itt Martonvásáron elmondott a kukoricatermés eredményességét befolyásoló tényezőkről, azt egy tőle megszokott igényességgel összeállított szakcikk formájában olvashatják majd decemberben.

Addig is jó munkát, jó betakarítást és kedvező piaci pozíciókat kívánunk.

ARCHÍVUM
KERESÉS / SZŰRÉS
Kulcsszó vagy címrészlet
Dátum
Szerző
Csak az extra lapszámokban keressen