Idén is számíthatunk a mezőgazdasági repülők szolgáltatásaira

Bár a rendszerváltozás után a mezőgazdasági üzemek átalakultak, sok kisgazdaság jött létre, jelentősen csökkent az igény a légi védekezésre. Ennek ellenére az azóta eltelt évek azt igazolják, hogy – ha nem is az 1990 előtti mértékben –, de a hazai mezőgazdaságban továbbra is szükség van a légi védekezésre. Vannak olyan területek, táblák, vannak olyan évjáratok, ahol és amikor a légi védekezés lehetősége nélkül súlyos kártétel és veszteség érné a növénytermesztést. A nyugat-európai országokban a mi fogalmaink szerinti mezőgazdasági repülés nem vagy csak kevéssé ismert és folytatott tevékenység, így ennek jogi szabályozását az EU nemzeti hatáskörbe utalta.

Az is köztudott, hogy EU-csatlakozásunk után néhány évvel a nyugat-európai szokás és gyakorlat alapján hazánkban is a megszűnés, de legalább is az erős korlátozás veszélye fenyegette ezt az ágazatot. Hogy ez mégsem következett be, az a hazai növényvédelem akkori illetékes vezetői és munkatársai kitartó, alapos szakmai és tájékoztató munkájának az eredménye, ami által az EU döntéshozói 2007-ben itthon, a helyszínen győződhettek meg arról, hogy kellő szakmai felkészültséggel és megfelelő szabályok betartása mellett továbbra is engedélyezhető a légi munkavégzés. A légi tevékenység engedélyeztetési eljárása az Európai Repülésbiztonsági Szövetség (EASA) előírásai alapján, de nemzeti hatáskörben történik.

Hogy mik a kilátások a mezőgazdasági repülés terén ebben az évben, erről kérdeztük Kovács Andrást, a Mezőgazdasági Repülők Érdekvédelmi Szövetségének (MERÉSZ) elnökét. Visszatekintéséből megtudtuk, hogy 2017 tavaszán a mezőgazdasági légi járművek engedélyei lejártak, ezek megújítása során a légügyi hatóság új szabályozást vezetett be.

Új engedélyt a korábbinál szigorúbb feltételek mellett csak kevés vállalkozás kaphatott, amelyek a legmagasabb szintű műszaki háttérrel és infrastruktúrával (pl. ötfős műszaki üzemben tartó csoport stb.), és rendszerint új típusú, EU-konform gépekkel rendelkeztek. Azok, akik nem kaptak üzemben tartási engedélyt, csak bérbe adhatták eszközeiket az engedéllyel rendelkező vállalkozásoknak. Ez nyilvánvaló gazdasági hátrányt, egzisztenciális és jogi bizonytalanságot jelentett a légi vállalkozók nagy részének. Közülük sokan 2017 nyarán nem tudtak a szokott módon munkát vállalni, pedig a termelők részéről lett volna rá igény.

A MERÉSZ vezetősége ezért 2017-ben a légügyi felügyeletet gyakorló akkori Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz fordult a probléma tisztázása érdekében. Ennek eredményeként a légügyi hatóság a mezőgazdasági repülési vállalkozások működését a korábbi évek gyakorlata szerint végezve egy évvel, 2018. szeptember 15-ig (majd később december 31-ig) meghosszabbította, azaz a 2018-as szezonban biztosított volt a légi tevékenység folytatása. Egyben arról is döntöttek, hogy a vonatkozó jogszabályt felülvizsgálják, szükség esetén módosítják.

Ez utóbbi munka 2018 nyarán elkezdődött, a légügyi hatóság új alapokra helyezve módosította a légi tevékenység folytatásának feltételeit. Ennek során számos esetben egyeztettek a MERÉSZ vezetőivel is, elsősorban a szakmai szempontok figyelembe vételéről, de az engedélykérelmezés egyéb tartalmi és formai kérdéseiről is. Az új szabályozás egyik fontos pontja lett, hogy minden légi vállalkozás önállóan folytathatja a munkát, és az erre jogosult műszaki vállalkozással szerződéses formában állva biztosítja a légi munkavégzés műszaki feltételeinek meglétét.

Amint Kovács András elnök elmondta, mindezek nyomán a téli hónapokban a légügyi hatóság folyamatosan adta ki a Légi Tevékenységi Engedélyeket a vállalkozásoknak, amelyek két évig, 2020. december végéig érvényesek, tehát nincs akadálya annak, hogy az ilyen növényvédelmi és egyéb szolgáltatásokat igénylő termelők megkeressék a légi vállalkozásokat.