Kertészeti károsítók előrejelzése – A tarka szőlőmoly

A tarka szőlőmoly Európán kívül előfordul még Közép- és Kis-Ázsiában, Japánban, Észak-Afrikában és már Észak- és Dél-Amerika szőlőtermesztő területein is.

A tarka szőlőmolyt polifág kártevőként tartjuk számon, azaz a tápnövényeit tekintve nem válogatós. A tápnövényei közül a szőlő a legfontosabb, de előfordulhat más kertészeti kultúrnövényen is, mint például a köszmétén, szedren, ribiszkén, veresgyűrű somon, loncon, ostorménfán, fagyalon és borostyánon. A szakirodalomban olvashatunk a Daphne gnidium-ról, mint fő tápnövényéről, de ez a növény csak a Mediterráneumban fordul elő, hazánkban nem honos.

Hazánkban a tarka szőlőmolynak évente 3 nemzedéke fejlődik ki. A telet báb alakban vészeli át a szőlőtőkéken vagy annak közvetlen közelében. Az áttelelő egyedek tavasszal, még a szőlő rügyfakadása előtt megkezdik a rajzásukat. Ezt követően párosodnak és a nőstények a tojásaikat a levelekre, illetve a virágzati és szárrészekre rakják le.

A szőlőben a kártételt a tarka szőlőmoly lárvája okozza. A kikelő hernyók kezdetben csak a virágzatot fogyasztják, de a vegetáció előrehaladtával a következő nemzedékek áttérnek a különböző fejlettségű bogyók megrágására. E miatt már az egészen apró zöld bogyók és az érőfélben lévő termések sincsenek biztonságban. A kárképének sajátos és egyben tipikus kísérő tünete, hogy a lárvák szövedéket készítenek maguknak, aminek a védelmében rágják ki a virágbimbókat, illetve a kis bogyók belsejét. A sűrű szövedékfészkekben akár több hernyó is táplálkozhat együtt. A három nemzedék közül az utolsó nemzedék károsítása a legjelentősebb, mert az érőfélben lévő vagy érett bogyók megrágásával utat nyit a szőlő botrítiszes betegségének (Botrytis cinerea Pers.), aminek hatására akár az egész fürt károsodhat.

Az egyes nemzedékek rajzásának megfigyelése és pontos dokumentálása különösen fontos a kártevő elleni harcban. Az áttelelő nemzedék rajzása általában április végén kezdődik, de az utóbbi néhány évben a rajzás korábbi, április 10-e körüli kezdését tapasztalhattuk. Sőt, az első rajzó hímek megjelenése idén még korábban, április első napjaiban kezdődött. Az első nemzedék rajzása a változékony tavaszi időjárásnak köszönhetően hosszan elnyúló, és a rajzás erősségét tekintve sokkal intenzívebb a másik két nyári nemzedékekhez képest (1. ábra).

1. ábra Tarka szőlőmoly 2018. évi rajzásgörbéje egy egri szőlőültetvényből

A második nemzedék rajzása június elejétől várható és a következő hónap elejéig eltarthat, míg a harmadik nemzedék imágói augusztus elejétől augusztus végéig repülnek. A hazai megfigyelések szerint a következő évi első rajzó imágók nem feltétlenül csak az előző év utolsó hernyónemzedékéből származnak, hanem akár az előző évi második, illetve csekély mértékben az első nemzedék báb állapotba vonult egyedei is lehetnek. Éppen ezért az egyik év rajzáserősségéből nem tudunk következtetni a következő évre, mivel ha a nyár folyamán a tarka szőlőmoly számára nem kedvezőek az időjárási körülmények, akkor a populáció egy része báb alakban maradhat és csak a következő év tavaszán rajzik ki. A populáció másik része ugyan kirajzik, de csökken a tojásproduktuma és a tojásrakás üteme, ami hatással van a nyáron rajzó 2. és 3. nemzedék rajzáserősségére.

Megfigyelés, előrejelzés

A tarka szőlőmoly rajzása, kártétele eltérő képet mutat. A területenként változó mikroklimatikus körülmények nagyban befolyásolják a rajzást. Egy területen belül a változatos domborzati viszonyok miatt a rajzás időben és erősségében eltérő képet mutathat. A rajzó egyedek mennyiségéből következtethetünk arra, hogy a kártevő előfordul-e az adott területen vagy sem. A tarka szőlőmoly elleni védekezés tervezése céljából szükséges az imágók rajzásmegfigyelése és előrejelzése. Korábban a rajzás megfigyelésére és követésére fénycsapdát, valamint izolátorban (rovarnevelő ketrecben) nevelt állatokat használtak. Ma már a rendelkezésünkre álló szexferomon csapdák viszonylag kis munkaráfordítással üzemeltethetők és a rajzás aktuális menetéről teljesen megbízható és pontos képet nyújtanak. Mivel a szexferomon csapdák fajspecifikusak, így kizárólag a követendő célfajt fogják, így az alkalmazásához nem szükséges komolyabb szakismeret, hogy a megfogott egyedeket meghatározhassuk. Fontos kiemelni azonban azt, hogy a csapdák által mutatott rajzás erőssége és a lárvakártétel között nincs közvetlen kapcsolat, ezért a kártétel mértékére a csapdafogásokból nem lehet következtetni. A kártétel mértékének megállapítására a szőlőfürtök rendszeres vizsgálatára van szükség.

A tarka szőlőmoly elleni eredményes növényvédelem sikere a lárvák ellen történő megfelelő időben elvégzett kezelésben rejlik. A leghatékonyabb a fiatal lárvák ellen elvégzett kezelés, ehhez azonban ismernünk kell a lárvák kelésének idejét. Az eddigi ajánlások szerint a védekezést a rajzáscsúcstól számított 7-10 nappal később célszerű elvégezni. A tapasztalati eredmények mellett a tarka szőlőmoly esetében is használható a hőösszegszámítás módszere. A hőösszegszámítás módszeréről és a számítás hátteréről már korábbi számokban beszámoltunk (Agrofórum 2019/4. és 5.), ezért most csak röviden írunk róla. A hőösszegszámítás során a fiatal lárvák kelésének idejét tudjuk előre jelezni. A hőösszegszámítás módszer során folyamatosan összeadjuk a rovar fejlődésére hasznosan ható napi hőmérsékleti értékeket. A legegyszerűbb számítási mód szerint a napi hasznos hőmérsékletet az adott faj alsó fejlődési küszöbhőmérséklete és a napi átlaghőmérséklet különbségéből kapjuk meg. Az összeadott napi hasznos hőmérsékleti értékekből megkapjuk azt a hőmennyiséget, ami a lárvák tojásból való kikeléséhez szükséges. Ez az az időszak, amikor eredményesen védekezhetünk a fiatal lárvák ellen. A napi hasznos hőmérsékleteket a rajzás kezdetétől (biofix) kell elkezdeni számolni. A tarka szőlőmoly előrejelzésével kapcsolatban főleg Európa déli országaiban folytatott kutatások eredményeire támaszkodhatunk, mivel hasonló hazai kutatások tudomásunk szerint még nem történtek. A tarka szőlőmoly fejlődéséhez szükséges hőmérsékleteket és effektív hőösszeget az 1. táblázatban foglaltuk össze.

A szakirodalomban a tarka szőlőmolynak az alsó fejlődési küszöbhőmérsékletére több értéket is találhatunk. Egyes szerzők 6,45 °C, 7 °C, míg mások 10 °C hőmérsékletet használtak alsó fejlődési küszöbhőmérsékletnek a lárvakelés vagy a nemzedékek elkülönítésére számolt hőmennyiségeknél. A kutatók eltérő véleményének oka hátterében az állhat, hogy amikor az állat különböző fejlődési stádiumait vizsgálták eltérő hőmérséklet tartományokban, akkor azt tapasztalták, hogy a különböző stádiumoknak (pl. tojás, lárva, hernyó) a fejlődésükhöz más-más hőmérséklet volt ideális.

Ajánlott és felhasznált irodalom:

• Briere, J-F., Pracros, P. (1998): Comparison of temperature-dependent growth models with the development of Lobesia botrana (Lepidoptera: Tortricidae). Environmental Entomology, Vol. 27(1): 94–101.
• Jenser G., Mészáros Z. és Sáringer Gy. (1998): A szántóföldi és kertészeti növények kártevői. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
• Milonas, P.G., Savopoulou-Soultani, M. and Stavridis, D.G. (2001): Day-degree models for predicting the generation time and flight activity of local populations of Lobesia botrana (Den. & Schiff.) (Lep., Tortricidae) in Greece. J. Appl. Ent. 125, 515–518.
• Touzeau, J. (1981): Etude des principaux parameters biotiques et abiotiques necessaries a l’etablissement d’un modele d’evolution de l’Eudmis de la vigne (Lobesia botrana Schiff.) pour la Region Midi-Pyrenees. Avertissements agricoles et lutte integree, France, Vol. 8: 1-23.
• Zalom, F.G., Varela, L.G. and Cooper, M. (2011): European Grapevine Moth. Insects & Other Arthropods. University of California Integrated Pest Management Program http://ipm.ucanr.edu

Dr. Hári Katalin
SZIE Kertészettudományi Kar, Rovartani Tanszék, Budapest
Dr. Markó Gábor
SZIE Kertészettudományi Kar, Növénykórtani Tanszék, Budapest
ELTE Természettudományi Kar, Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék, Budapest