Az UNIMOG története egészen az 1940-es évekig nyúlik vissza, s talán kevesen tudják, hogy kimondottan – a II. világháborúban vesztes – Németország mezőgazdaságának talpra állítása volt a fő motiváció a jármű megalkotásakor.
Az azóta már több területen – honvédség, katasztrófavédelem, vasút, útépítés – bizonyított gép egy jogszabályi változásnak köszönhetően, ismét forgalomba helyezhető Magyarországon is traktorként, pontosabban mezőgazdasági vontatóként.
A II. világháború nem csak a német ipart nullázta le, a mezőgazdasági termelés is katasztrofális állapotban volt. Az újjáépítés egyik legfontosabb pillére a vidék helyreállítása lett, hiszen abban az időben, az 1940-es évek második felében (is), gyakori volt az élelmiszerhiány. A háborúban a mezőgazdasági gépek többsége is megsemmisült, a megmaradottakhoz nem volt alkatrész, így gyorsan világossá vált, hogy a szántóföldek megműveléséhez új eszközökre, gépekre van szükség, méghozzá olyanokra, amelyek mindenféle terepviszonyok között jól boldogulnak, és nagy vonóerővel is rendelkeznek.
Az Unimog prototípusa már 1946-ban elkészült Albert Friedrich és Heinrich Rößler mérnökök tervei alapján, ám akkoriban még kapacitás hiányában nem a Daimler-Benznél gyártották, hanem a Boehringer Szerszámgépgyárban. Az UNIMOG, vagyis „Universal-Motorgerät” (magyarul: univerzális motoros eszköz) 1947-ben mutatkozott be a gazdálkodóknak egy mezőgazdasági vásáron, és a sikerét mi sem bizonyítja jobban, minthogy 150 darabra érkezett megrendelés. A termelők lelkesedése a Daimler vezetőit is meglepte, így döntés született arról, hogy a jármű gyártásához helyet biztosítanak, végül 1951-ben került fel a már jól ismert csillag az Unimog elejére.
Érdemes megjegyezni, hogy az Unimog fejlesztésekor semmilyen katonai szerepvállalás nem játszott szerepet, mint vesztes hatalom, hadieszközöket nem is fejleszthetett Németország akkoriban. A jármű kifejezetten a mezőgazdaság számára készült, az első széria nyomtávja pl. úgy lett meghatározva, hogy a káposztaföldek sortávolságához igazították. A prototípust 1700 köbcentis Mercedes benzinmotor hajtotta, a szériagyártáskor azonban egy ugyanekkora lökettérfogatú dízelmotort alkalmaztak, melynek teljesítménye 25 lóerő volt.
Az évek múlásával, ahogy a politikai viszonyok is konszolidálódásnak indultak, a német és a francia hadsereg is szemet vetett az Unimogra, s tulajdonképpen ez adott még nagyobb lendületet a fejlesztéseknek, amelyek napjainkig sem álltak meg.
– A jármű előnye az volt, hogy tudta azt, amit egy akkori traktor, de mégis sokkal több volt annál – mondja lapunknak Bakondi Károly, a Pappas Auto Magyarország Kft. Unimog értékesítési vezetője. Volt vezetőfölkéje, amiben ketten elfértek és nem áztak el. Volt platója, kiváló terepjáró képességekkel rendelkezett. Az első és a hátsó nyomtáv megegyezett, így az első kerekek által kijárt sávban a hátsó tengely kerekei már könnyebben boldogultak, ráadásul kapcsolható volt az összkerékhajtás is, amit differenciálzárak tettek még biztosabbá. Az abroncsok – ellentétben a traktorokkal – azonos átmérőjűek voltak, terepmintázattal rendelkeztek. Kezdettől fogva portálhíddal gyártották, vagyis a magasabban lévő differenciálzáraknak köszönhetően az Unimog hasmagassága is nagyobb volt a hagyományos traktorokénál. Mivel a járműnek nem voltak túllógásai, ma is irigylésre méltóak a terepszögei, gyakorlatilag nem létezett akadály a földeken, ami megállíthatta volna ezeket a gépeket. Egyedül a motorteljesítmény bizonyult kevésnek kezdetben, de ez az évek során természetesen már az adott kor követelményei szerint változott – teszi hozzá Bakondi Károly.
Érdekesség, hogy a volt szocialista országok közül Magyarország vásárolhatott először az Unimogokból, 1958-ban az erdészetek kaptak 80 darabot. Később a közútkezelő vállalatok kezdték el alkalmazni, talán innen lehet leginkább ismerős a típus.
Nagyot ugorva az időben, öt évvel ezelőtt jelentek meg az Unimogok EURO VI-os környezetvédelmi besorolású motorokkal. Ezt követően, 2019-ben engedélyezte az Európai Unió ismét, hogy mezőgazdasági vontatóként – traktorként – kerüljenek forgalomba, mintegy 20 év kihagyás után.
– Egy ilyen példány mutatkozott be a közelmúltban a magyar gazdálkodóknak is Mezőfalván, a Szántóföldi Napokon. A kiállított jármű hathengeres, 300 lóerős, legnagyobb forgatónyomatéka 1200 Nm. A váltója 8 előre- és 6 hátrameneteli fokozatot kínál, illetve rendelkezésre áll hidrosztatikus hajtás is, amellyel a gép 50 km/h-s sebességre is képes. Saját tömege 9500 kg, a megengedett legnagyobb össztömege pedig 13.500 kg – tudtuk meg.
A 24 collos, Michelin terepmintás abroncsok sebességindexe 90 km/h, és az Unimog természetesen guminyomás-szabályozással rendelkezik, hogy a földeken minél alacsonyabb értékkel lehessen a jobb trakciót biztosítani. Vontatóként az összgördülőtömege 40 tonna lehet a szerelvénynek, így akár két kisebb vagy egy nagyobb pótkocsi vontatására is alkalmas. A 3-pont felfüggesztése kb. öt tonna emelésére képes, elöl és hátul is kardánhajtással szerelt a csatlakoztatott munkagépek kiszolgálására.
A vezetőfülke 2 vagy 3 személyes lehet. Két üléssel mindkettő rendelhető légrugóval, ülésfűtéssel, kartámasszal. Ezen kívül számtalan kényelmi felszereltség áll rendelkezésre, hogy a jármű négy évszakon keresztül dolgozhasson. Így, amikor mezőgazdasági munkára nincs szükség, az Unimoggal bérmunka végezhető pl. a közútkezelésben (hómarás, sószórás, padkakaszálás), vagy az önkormányzatoknál.
Bakondi Károly hangsúlyozta, hogy az Unimog rendkívül gazdaságosan üzemeltethető.
– Az első kötelező szerviz 5000 kilométernél esedékes, utána pedig évente vagy 1400 üzemóránként. Üzemanyag-fogyasztása kedvező, a közútkezelő Unimogjai átlagosan 7 litert fogyasztanak üzemóránként, vasúti vontatás során pedig mindössze 5-5,5 litert(!). Mivel a jármű 2019-től kezdve helyezhető ismét forgalomba mezőgazdasági vontatóként, nincs még ezirányú tapasztalatunk, de Unimogot használó gazdálkodókkal beszélgetve úgy gondoljuk, 500 hektár birtokméret felett ajánlható igazán a jármű – tette hozzá az értékesítési vezető megjegyezve azt, hogy nem a technika most az újdonság, hanem az, hogy a szabályozók ismét megengedik azt, hogy mezőgazdasági vontatóként kerüljön forgalomba a gép, ahogyan ez korábban is lehetséges volt.