Száraz talajon nehézkes a bór felvétele, ezért csapadékszegény őszön a regulátorozással egybekötve érdemes bórtartalmú lombtrágyát is kijuttatni.

Sok kisgazdaság van Magyarországon, a termelés azonban koncentrált

A folyó déli szakaszán a száraz időjárás miatt a hét elején a teljes rakomány szállítására alkalmas minimális szint alá süllyedt a vízszint.

A növények kisebb mennyiségben (10-50 kg/ha) igénylik ezeket az elemeket.

Nagy Edittel, a MaVíz főtitkárával vízbázisokról, a kiváló minőségű magyar ivóvízről, PET palackokról is beszélgettünk, sőt még a debreceni Nagyerdő talajvízszintje is szóba került.

Az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal), és a részét képező „Termőföldtől az asztalig” (Farm to Fork – F2F) stratégia, illetve az abból fakadó károk 2020 májusa óta lázban tartják az európai gazdálkodókat.

Néhány nappal karácsony előtt egy ködös, zúzmarás délelőttön fordultam be az öregcsertői Vadas-Agro Kft. telephelyére, ahol már fotózásra készen várt rám az agrárvállalat gépparkjának néhány Väderstad eszköze. Csend volt és nyugalom, hiszen a telepen szinte mindenki a téli pihenőre készült. Nem véletlen, hiszen ilyenkor a földekre menni, és a nagy vasakkal munkát végezni szó szerint bűn. A Bács-Kiskun megyei, 750 hektáros gazdaságban ez különösen így van, hiszen interjúalanyom, Vadasné Velker Magdolna és férje, Vadas Ferenc szerint a talaj a sikeres termelés legfontosabb tényezője.

Tavaly november 19-én felavatták a Maschio Gaspardo aradi (Chisineu-Cris, Románia) gyárának új csarnokát.

Az ízeltlábúak közül az atkák (Acari), ászkák (Isopoda), az ikerszelvényesek (Diplopoda), ugróvillások (Collembola) nagy számban fordulnak elő az erdei avarban és a talajban.

Nem maradhatnak ki a sorból a hazánkban elterjedt rendkívüli egyéniségek: a rigófajok. A fekete rigó, a fenyőrigó és a sárgarigó érkezik! Kit vendégelhetünk meg télen? Hogyan ismerhetjük fel őket? Hogyan viselkednek az etetőnél?