Az ausztriai belföldi étkezési burgonyaágazatban február végén egyre fokozódó minőségi problémákkal és ezzel párhuzamosan a tárolási költségek növekedésével szembesülnek a raktározásban.

A mezőgazdasági földek 61 százalékát használó egyéni gazdaságok használt területének 68 százaléka volt saját tulajdonú, 27 százaléka bérelt.

A korábbi együttműködés most új szintre emelkedik azt követően, hogy aláírták a Claas és a Carraro Group stratégiai együttműködési szerződést.

Mi is a holtfa pontosan? Milyen célt szolgál az erdőben? Miért elengedhetetlen egy egészséges erdő számára? Milyen tévhitek keringenek a holtfákkal kapcsolatban?

A hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy a szója jobban ellenáll a klímaváltozásnak, mint a kukorica. Eközben pedig a termelési költsége is kisebb arányban emelkedik. Tényleg a szója lehet az egyik menekülőút az elképesztően magas műtrágyaárak idején? Bene Zoltánnal, a Karintia Kft. cégvezetőjével beszélgettem.

Most már a napközbeni hőmérséklet arra sarkall minket, hogy többet legyünk a kiskertben. Nézzük is sorba, milyen teendőink lehetnek február végén.

Több hónapja nem lehet másról hallani, mint, hogy milyen mértékben megemelkedtek a műtrágyaárak. Ennek oka elsősorban az alapanyagárak emelkedése, ami tavaly tavasszal a foszfor drágulásával indult. Ezt követte a kálium, majd ősszel berobbanva a nitrogén is. Ekkor még bizakodva figyelték a gazdálkodók az eseményeket, reménykedve az trend enyhülésében, de az nem következett be.

Prof. h.c. Heinz Dreyer, az Amazonen-Werke hosszú évekig aktív ügyvezető igazgatója február 19-én ünnepelte 90. születésnapját.

A Mátrai borvidék hazánk második legnagyobb bortermelő vidéke. Kevesen tudják, de többezer éves múltra tekinthet vissza. A XX. századig a szőlőművelés, borkészítés volt ezen a környéken a legfontosabb tevékenység, ám a II. világháborút követő időszakban úgy vélték a döntéshozók, hogy a legjobb, ami ezzel a vidékkel történhet az, ha ipari terület lesz. Mindez érthetően kevéssé kedvezett a borkultúrának. Mint ahogy az sem, hogy mind a Rákosi-, mind a Kádár-korszakban a Mátrai borvidéket az Egri borvidék részeként kezelték, és az itt termelt szőlő egri borként került forgalomba.