Néhány nappal karácsony előtt egy ködös, zúzmarás délelőttön fordultam be az öregcsertői Vadas-Agro Kft. telephelyére, ahol már fotózásra készen várt rám az agrárvállalat gépparkjának néhány Väderstad eszköze. Csend volt és nyugalom, hiszen a telepen szinte mindenki a téli pihenőre készült. Nem véletlen, hiszen ilyenkor a földekre menni, és a nagy vasakkal munkát végezni szó szerint bűn. A Bács-Kiskun megyei, 750 hektáros gazdaságban ez különösen így van, hiszen interjúalanyom, Vadasné Velker Magdolna és férje, Vadas Ferenc szerint a talaj a sikeres termelés legfontosabb tényezője.

Tavaly november 19-én felavatták a Maschio Gaspardo aradi (Chisineu-Cris, Románia) gyárának új csarnokát.

Az ízeltlábúak közül az atkák (Acari), ászkák (Isopoda), az ikerszelvényesek (Diplopoda), ugróvillások (Collembola) nagy számban fordulnak elő az erdei avarban és a talajban.

Nem maradhatnak ki a sorból a hazánkban elterjedt rendkívüli egyéniségek: a rigófajok. A fekete rigó, a fenyőrigó és a sárgarigó érkezik! Kit vendégelhetünk meg télen? Hogyan ismerhetjük fel őket? Hogyan viselkednek az etetőnél?

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az Agrárminisztérium célja minden mezőgazdasági ágazat esetében a gazdálkodók helyzetbe hozása és erősítése.

Az InnovaFeed még ebben az évben megkezdi egy nagy rovartenyésztő üzem építését az ADM Illinois állambeli Decatur kukoricafeldolgozó üzeme mellett.

Ez alkalommal a mohácsi körzetbe látogattunk el, közelebbről a Hásságyba, a Belward pincészetbe, amely igen komoly változásokon ment át az elmúlt tizenöt évben. Beszélgetőtársam a borászat egyik újragondolója, annak vezetője, Wilhelm Dávid borász volt.

A Caterpillar azt közölte, hogy a tavalyi kétszeri emelés után idén ismét áremelésre számít, hogy csökkentse a megugró költségek egy részének hatásait.

Ez a hatásvadász rövid mondat, jól hangzó szlogen képes volt magába sűríteni azokat a gondolatokat és ellentmondásokat, amelyek az elmúlt 20-30 évben a határtalan „zöldség” kiterjedésében a növényorvoslás elmúlását jelentik. A sűrítmény messze túlmutat a növényvédelmi szakma jövőjén, hiszen legfeljebb nem lesz. Kinek hiányozna néhány ezer, látszólag rétegtudással rendelkező szakember. Azonban, ha mélyére nézünk a dolognak, a hagyományos, a konvencionális gazdálkodás nélkülük nehezen lenne elképzelhető (bár ebben az országban a mezőgazdálkodáshoz és a focihoz mindenki ért).

Nemzetközi kutatási, fejlesztési háttérrel rendelkező vállalatként a Bayer célja a magyar mezőgazdaság, a termelők számára elérhetővé tenni nemcsak növényvédő szereket és vetőmagokat, hanem minél teljesebb körű megoldások biztosítása a XXI. század legújabb innovációi által.