Az őszi vetésű kalászos gabonákra a tél előtti időszakban is leselkednek különböző növényvédelmi jellegű veszélyek. Javarészt a még álló kezeletlen gabona árvakeléseknek köszönhetően a vírusvektor rovarok és egyes kórokozók folyamatos veszélyt jelentenek a nemrég kikelt árpa, majd pedig a búza állományokra. Kellő odafigyelés és ha szükséges, védelem nélkül ezek a kalászosok súlyos mértékben elfertőződhetnek gabona vírusokkal és gombás eredetű betegségekkel is. Ezek közül a vírusos megbetegedések vektorai, a levéltetvek és kabócák elleni védekezés ideje jött el.
Vírusos megbetegedések
A kalászos gabonákat hazánkban megtámadó vírusok közül az árpa sárga törpülés vírusa és a búza törpülés vírusa messze a leggyakoribb. Az elsőt valamennyi, a kalászosokon élő levéltetű viszi át egyik növényről a másikra, míg a búza törpülés vírus vektorai a különböző kabóca fajok. Mindkét vírus perzisztens, tehát a vírusok felvétele és esetleg már új növényen való leadása között több napnak is el kell telnie. Ez szerencsés dolog, hszen nem szükséges az első, még szárnyas levéltetvek észlelésekor azonnal védekezni, lehet 3-5 napot várni az inszekticides beavatkozással. Erre leginkább megfelelő időpont az, amikor a szárnyait elvesztett kifejlett egyed mellett már 2-5 db fiatal lárva is található a gabona levelén.
A gabona vírusokat a vektor szervezetek elméletileg folyamatosan, a vegetációs időszak során bármikor átvihetik, ugyanakkor a kialakult tünetek súlyossága és a termés visszaesés mértéke döntően függ a vírus infekció időpontjától. Minél korábban fertőződik meg egy növény, a tünetek és a terméscsökkenés annál nagyobb mértékű lesz. A tavaszi vírus átvitel sokszor már alig jár szabad szemmel érzékelhető tünetekkel és termés depresszióval. Az őszi fertőzések éppen ezért sokkal durvább kártétellel járhatnak. Ugyanakkor ősszel csak a legritkább esetben alakulnak ki jellegzetes tünetek. Azokkal már csak tavasszal találkozhatnak a gazdálkodók, amikor már semmit sem lehet tenni a vírusok okozta károk ellen.
A vírusos megbetegedések mértéke alapvetően a vektor tevékenység hosszától és a vektor szervezetek mennyiségétől függ. Az idei száraz kora őszi időjárás szerencsére nem igazán tette lehetővé a kalászosok, de főképp az őszi árpa nagyon korai vetését.
Ráadásul szeptemberben, majd pedig október 13 – 15 környékén is voltak olyan talaj menti fagyok, amelyek a frissen kelt gabonákba már betelepedett levéltetvek jókora hányadát elpusztíthatták. Sajnos a dús lombozatú kalászos árvakelések hőszigetelő képessége eléggé jó, így a vektor rovarok utánpótlása ezekről a táblákról továbbra is biztosított. A vektor tevékenységre alkalmas időszak azért szerencsére idén vélhetően rövidebb lesz, mint az elmúlt években. Ugyanakkor a vektor szervezetek mennyisége évről évre fokozatosan emelkedik. Idén már sajnos sem az árvakelésekben, sem a frissen kikelt fővetésű gabona táblákon sem kell keresgélni a levéltetveket. A kabócák egyedszáma is megnövekedett. Jó eséllyel megállapítható, hogy amit nyertek a gazdálkodók az időjárás okozta hatáson, nagyjából ugyanannyit veszítettek a vektor szervezetek helyenként drasztikusan megnövekedett egyedszámán.
A kórokozók sem pihennek
Az őszi kalászosokra veszélyes gombás eredetű betegségek kórokozói is éltek a gondozatlan árvakelések, tarlók nyújtotta lehetőségekkel. Az időjárás döntően meleg és száraz jellege miatt idén a korábban megszokott szeptóriás levélfoltosság (Septoria tritici) dominancia megszűnt. Ezt a nedvesség igényes kórokozót még az árvakeléseken is sokkal kisebb mennyiségben lehet megtalálni, mint a korábbi években. Az őszi árpa esetében a szintén nedvesség igényes, de rendkívül széles ökológiai tűrőképességű barna levélfoltosság (Bipolaris sorokiniana) már kevésbé sínylette meg a száraz nyárutó – ősz elő környéki időjárás hatásait.
Az idei év meleg nyara és kora ősze döntően a búza levélrozsda (Puccinia recondita), az árpa törpe rozsda (Puccinia hordei), valamint a gabona lisztharmat (Blumeria graminis) számára volt kedvező. Ezek a kórokozók jelentős inokulum mennyiséget halmoztak fel az árvakelések lombozatán. Itt a további szaporodás a héten ismét visszatérő meleg időjárásnak köszönhetően ismét csak folytatódik. Amikor a rozsda betegségek kórokozói nem magányos pusztulákkal, hanem már kisebb – nagyobb telepekkel vannak jelen a megfertőzött állományok lombozatán, akkor már bizton lehet számítani a kórokozók megjelenésére az őszi kalászosok fővetéseiben is. Ez a helyzet október első dekádjának végére szinte az ország teljes területén már kialakult. Nyilvánvalóan ott a további terjedés már a későbbi hetek időjárásának is a függvénye, de a fertőzési források nagy száma, az inokulum hatalmas mennyisége miatt elképzelhető, hogy fogékony fajtákon egyes kórokozók fertőzése olyan mértékben elszabadulhat, amely már fungicides beavatkozást igényelhet.
Teendők
A gazdálkodók számára most kiemelten fontos, hogy a már kizöldült gabona vetésekben folyamatosan kísérjék figyelemmel mind a vírusvektor rovarok, mind pedig a kórokozók megjelenését. A vektor szervezetek esetében a levéltetveknél egyszerű a helyzet, hiszen az 1-2 leveles gabonák levelein a betelepült szárnyas egyedek könnyedén észre vehetők. A kabócák esetében nehezebb az észlelés, hiszen a zavarást nem tűrő, folyton ugráló jószágokról van szó. Esetükben viszont az állomány méretét egyszerűen, a kikelt vetésben sétálgatva is meg lehet becsülni, hiszen a felugró és rövidebb távra elrepülő rovarok 90%-a biztosan valamilyen kabóca faj.
Amennyiben úgy ítéljük meg, hogy az inszekticides védekezés időszerű, ügyeljünk arra, hogy akár még a késő délelőtti órákban is harmatos, vizes lehet a gabona levele. Ilyen körülmények között a kezelésnek alig van értelme, hiszen a gabona levelén a permetezés során végig csurgó cseppek hatékonyan lemosnak mindent a levél felületéről, beleértve a kijuttatott inszekticidet is.
