Igaz, hogy a gyakran hetekig vízborította területek korlátozzák a mezőgazdasági művelést. Azonban, ahogy a nagy szárazságok után igazi kincsként kezeljük az esővizet, a földeken viszonylag rövid ideig álló vízfeleslegre is tekinthetnénk értékként.

Két komoly technológiai újdonságot mutatott be a Lemken a közelmúltban – egyet a vetéstechnika, egyet pedig a szántás kapcsán.

A minimum till, illetve a no-till, vagyis a talajművelést részben vagy egészben elhagyó növénytermesztési technológia alapja a megfelelő takarónövények kiválasztása, hiszen a nehéz vasak munkáját, és az inputanyagok kiváltását is ezek végzik.

A kertekben fel kell gyorsítani a teendőket, különösen a metszési munkálatokat, a talajerő visszapótlását és a tél végi lemosó permetezések elvégzését.

A szilárd műtrágyák kiszórási követelményeinek kielégítése, a műtrágya összetevők nem elégséges ismerete; a felszín lejtéséhez való igazodás és az egyenletes kijuttatás főleg a nagy szélességű gépeknél, mind nagyobb kihívást jelent a gyártó vállalatok számára.

Mint ahogy cikksorozatunk korábbi, a füzéri farkastámadással foglalkozó írásaiban jeleztük, kíváncsiak voltunk arra is, hogy mi a vadászatra jogosult vadásztársaság véleménye az esetről, és egyáltalán, a farkas jelenlétéről a területen. Kérdéseinkre a társaság képviseletében ifj. Mester András válaszolt.

A horgászok segítségét kéri a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata egy, korábban a Gyékényesi kavicsbánya-tavakból többször megfogott ponty jelenlegi élőhelyének maghatározásában.

Változatlanul igen aktív a mezei pocok. A bőven rendelkezésre álló zöld táplálék és a száraz idő elősegíti szaporodását, így az eddigi kolóniák mellett friss fertőzések is láthatók repcében, kalászosokban, pillangós területeken és gyümölcsösökben.

Ahogy tavaly, úgy 2020-ban is bevált növényvédő szereket, kipróbált növényvédelmi technológiákat ajánlunk a jövedelmező gabonatermesztéshez.