Korábbi írásainkban már többször érintettük a tápoldatozást, gyakran emlegettük, mint korszerű trágyakijuttatási technikát egy-egy növény termesztéstechnológiájának ismertetése során. Most a fejtrágyázás időszakában – a gyakori olvasói kérdések és levelekre válaszolva – szükségét látjuk megismételni, a módszert részletesebben ismertetni, az összefüggéseket kicsit mélyebben elmagyarázni.

A halak genetikai állományának részletes elemzése révén számos különleges sajátosságra derülhet fény egy adott populációval kapcsolatban. Keszte Szilvia, a Szent István Egyetem (SZIE) fiatal kutatójának vizsgálatai révén például kiderülhet, hogy származásuk és genetikai állományuk alapján mely halpopulációk lehetnek a legértékesebbek, és melyeket érdemes kiemelten védenünk a jövő nemzedéke számára.

A címben megfogalmazott állításhoz kell még kiegészítés: reményteljes eredmények IS vannak. Ez igaz itthon is és Európában is, ahol a francia gazdák kezdték meg elsőként a piacra is hatással lévő aratást.

Egy gazdálkodóval folytatott beszélgetés késztetett arra, hogy foglalkozni kellene a hibrid kukorica, csemegekukorica és a cirok tápanyagellátási problémájával.

A vállalat teljes bevételének mindegy 2,4 százaléka származott teák értékesítéséből a 2019-es pénzügyi évben.

Hitelcsomagokat kínálnak, amelyet vetőmag és/vagy műtrágya vásárlásra, illetve képzésre használhatnak fel az igénylők.

A legtöbb tavaszi vetésű mezőgazdasági földterület jó vagy kielégítő állapotban van, mivel az ország nagy részében visszatért a melegebb időjárás.