Az őszi lombhullást követően egészen a tavaszi lombfakadásig lehetünk tanúi annak, hogy a fák kérgét arany és ezüst színűvé „varázsolják” a fán megtelepedett zuzmófajok. Sokan hasonló bánásmódban részesítik ezeket az élőlényeket, mint a kert kórokozóit, megint mások érdektelenül figyelik a megjelenésüket. Mit kell tudni róluk? Valós veszélyt jelentenek a kertben?

A talajmentes szamócatermesztés már gyakori Olaszországban, de a három soros rendszerrel még ott is ritkán találkozni.

Az előrejelzések szerint a kemény tavaszi fagyok miatt az európai kajszibarack-termés igen csekélynek ígérkezik az elmúlt évekhez képest.

Az egyik legszebb látvány a tavaszi, késő tavaszi kertben a nagy hagymavirágok gömbje. Most nyílnak a díszhagymák.

Május első dekádját az időjárás erőteljes hőmérsékleti emelkedéssel zárta, előtte azonban változékonyan alakult az idő. Szinte minden nap szeles volt az időjárás, egy hidegfront szeszélyes eloszlásban csapadékot is szállított, de nagyobb mennyiségben csak a nyugati, déli és északkeleti tájegységekben hullott, az ország középső és keleti részében csupán néhány milliméter esett. A gyakori szél és a hőségnapok tovább szárítják a talaj nedvességkészletét. A talajhőmérséklet tartós emelkedése lehetővé teszi a melegigényesebb növények vetését is.

A határt járva már „szépen” látszanak az acatfoltok a táblákban, helyenként akár óriási tömegben találhatjuk. Veszélyes gyomnövény, érdemes beszélnünk róla.

Az előzetes adatok szerint a mezőgazdaság a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéből 4,1, a beruházásokból 4,3, a foglalkoztatásból 4,6 százalékkal részesedett 2020-ban.

A megnövekedett munkaerő-, szállítási- és nyersanyagköltségek, valamint a gabona és takarmányárak, számos vállalatnak gondot okozhatnak a húsiparban.

Indiában 12,25 millió a méhkaptárak száma, ezzel ebben a tekintetben is világelső az ázsiai szubkontinens.