Az ember nagyléptékű tájátalakító tevékenységének folyamatában a még meglévő, jelenleg gyepnövényekkel benőtt területek jelentik a védett fajok jelentős részének élőhelyét.

A gyümölcsszedők betanítása a virtuális valóság eszközeinek segítségével, a robotok alkalmazása a gyümölcskonténerek mozgatására, valamint a fizikai munkát megkönnyítő mesterséges külső vázak viselése mind-mind olyan lehetőségek, amelyeket az ausztrál bogyósgyümölcs-termelők a munkaerő hatékonyságának növelése érdekében fontolóra vesznek.

A közelmúltban történt, hogy a WHO – mint az minden évben megszokott – közzétette a listát, amit rákkutató szervezete, a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) állított össze. Az ügynökség az emberre nézve „lehetségesen rákkeltő” anyagok közé sorolta az aszpartámot is. Ezzel azonban jóval kevesebb meglepetést okozott, mint azzal, hogy a listára felkerült az Aloe vera, illetve az ázsiai savanyított zöldség is.

Mint az jól ismert, a kriminalisztikai célú DNS-vizsgálat immár a bűnüldözés egyik legfontosabb eszköze. Egy francia kisvárosban azonban ez idáig nem használt területen kezdték el ezt alkalmazni.

Vettem én már mindenféle növénykeveréket a csigák elleni védekezéshez, sok esetben az elsők között volt, amit lerágtak. De most nézzük sorra a tapasztalatokat!

Az EU-ban évente csaknem 59 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik – fejenként körülbelül 130 kilogramm.

Növénybarátként érdemes a külföldi utazásaink előtt tájékozódni a növényegészségügyi előírásokról, hiszen a tudtunkon kívül nagy kárt okozhatunk, ha a hazahozott növénnyel együtt a növény egyik betegsége vagy kártevője is beutazik vele együtt.

Az Európai Unió továbbra is „nyitott arra, hogy olyan megoldásokat keressen” az ENSZ-szel, amelyek hozzájárulnának az ukrán gabona biztonságos fekete-tengeri exportját lehetővé tévő megállapodás újjáélesztéséhez.

A somogyi térség legnagyobb máktermesztője idén csaknem felére csökkentette a termőterületét, de a kedvező időjárásnak köszönhetően így is kiemelkedő hozamnak örülhetett.