A Pétisó egy védett márkanevű, 1932 óta gyártott magyar nitrogén műtrágya. Az alapgondolat szerint eredetileg olyan műtrágya gyártása volt a cél, mellyel a gazdálkodók nitrogént pótolnak úgy, hogy közben nem savanyítják el a talajt. Az idő folyamán a vásárlói igények változásával egyre nőtt a Pétisó nitrogén hatóanyag-tartalma, mely ma 27%. Ehhez jön még a Pétisó tonnánként 228 kg-nyi dolomitból származó 7% kalcium (CaO-ban kifejezve) és 5% magnézium (MgO-ban kifejezve) tartalom. Így összesen 39%-nyi makroelemet (nitrogén, kalcium, magnézium) tartalmaz.
A lényeg azonban mit sem változott. A Pétisó kiváló nitrogénforrás és emellett a talaj savanyúságát tompítani képes természetes, hazai forrásból származó, bányászott dolomitot is tartalmaz, mely egyben tökéletes kalcium és magnézium forrás is. De ha már dolomit, akkor nézzük is meg miért olyan fontos kérdés, hogy mi a kalcium (és ebben az esetben a magnézium) hatóanyag forrása.
A válasz egyszerű. Nem minden kalciumforrás egyforma. Egyes gyártók a Pétisóhoz hasonló mészammon-salétrom típusú (MAS, CAN, KAN) termékeik gyártásához mészkőport (CaCO3), anhidritet (CaSO4), esetleg valamilyen más ipari gyártásfolyamatból származó mellékterméket, égetett meszet (CaO), stb. használnak fel. A talaj savanyúságának tompítása szempontjából csak a karbonát (CO3)formák értékesek, mert a többinek nincs tartamhatása, illetve nem tompítja a talaj (vagy éppen a műtrágyában lévő ammónium-nitrát) savasságát. Ilyen például a gipsz, illetve minden más kalcium-szulfát vegyület is.
Ráadásul a dolomitnak nagyobb a semlegesítő képessége, mint a mészkőpornak, és jelentős mennyiségben tartalmaz a növény számára létfontosságú magnéziumot. A nem dolomittal készült MAS típusú műtrágyák vagy egyáltalán nem tartalmaznak magnéziumot, vagy csak nyomokban (<1%).
Így tehát a Pétisó tökéletes bármilyen kémhatású talajra, hiszen nem savanyítja azt és a növényeket
nitrogénen kívül ellátja kalciummal és magnéziummal.
Miért is rossz, ha a talajunk kémhatása savas?
Mert romlik a talaj szerkezete, vízbefogadó és vízraktározó képessége, hajlamosabb lesz a tömörödésre, és a tápelemek felvehetősége is romlik. Nézzünk egy példát. A gyengén savanyú talajon (pH=6) a kijuttatott foszfor hatóanyagnak alig több mint a fele (52%) hasznosul, és még a nitrogén hasznosulás is csökken 11%-kal. Ha csak 16,5kg/ha nitrogén és 25 kg/ha P2O5 hatóanyag-
veszteséggel számolunk, az is hektáronként több mint 22.500 Ft kidobott pénzt jelent. Egy savanyú talajon a „tápanyagveszteség” még nagyobb mértékű és már a kijuttatott kálium hatóanyagot is érinti (1. ábra).
A savanyú talajon a foszfor lekötődik vízben oldhatatlan vas és alumínium vegyületek formájában,
és csak a pH emelkedésével lesz felvehető. Márpedig hazánk szántóterületének kb. 60% érintett a talajsavanyúsággal, ezáltal a talaj termőképessége csökken.
Miért annyira fontos a kalcium és a magnézium?
Mert kalcium hiányban megváltozik a sejtmembrán átjárhatósága, lassul a tápelemek szállítása, megváltozik a hormonok működése. Márpedig a megváltozott membrán átjárhatóság miatt a passzív transzport (az energiabefektetés nélküli tápelemfelvétel) is zavart szenved. Azaz csökken az „ingyen felvehető” tápelemek mennyisége. A magnézium pedig fontos enzimaktivátor, így szerepe van minden felépítő folyamatban, és a klorofill központi eleme (melyben a magnézium mellett négy nitrogénatom is található.) Márpedig klorofill hiányában nincs fotoszintézis, a növény nem képes szervesanyag asszimilációra, csökken a hozam.
Ez különösen jól lekövethető a hőségstressz alkalmával, amikor az UV-sugárzás károsítja a klorofillt, és ha a talajban nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű magnézium felvehető formában (meg persze nitrogén), akkor bizony a növény nem fogja tudni előállítani az időközben megsemmisült klorofill molekulákat. Így leáll a fotoszintézis és a növény elkezdi bontani a saját szervesanyagát, azaz csökken a termés. Ráadásul a magnézium részt vesz a szervesanyag növényen belüli szállításában is.
Hiányában gyakori jelenség a kukoricacső végén a hiányos termékenyülés, vagy a csökevényes szemek képződése. Ha ez csövenként csak 15 szemet érint, az 70.000 termő tő mellett hektáronként 200-250 kg hozamveszteség. A magnézium véd a stressztől. És nemcsak a korábban már említett hőstressztől.
A szárazságtól is. Magnéziummal jól táplált növényállomány mélyebbre hatoló, dúsabb gyökérzettel rendelkezik, ami segít a víz és a benne oldott tápelemek megfelelő mennyiségben és időben történő felvételében. A Pétisóban lévő dolomit átlagos szemcsemérete 40 µm alatti. Ez az apróra őrölt dolomit sokkal reaktívabb, mint a hagyományosan bányákból vásárolható 0-2-es dolomit.
A nagyobb reaktivitás a 25-50-szer nagyobb fajlagos felületnek köszönhető. Ne feledjük, a kukorica, búza, repce és a napraforgó hektáronként 55; 40; 110; 80 kg kalciumot és 36; 35; 35-80; 50 kg magnéziumot vesz fel a talajból (hozamtól függően ez lehet több vagy kevesebb), melyet a talaj tápelemszolgáltató-képességétől függően kisebb vagy nagyobb mértékben, de rendszeresen pótolni kell.
A dolomit másik fontos előnye, hogy nagyon jól stabilizálja az ammónium-nitrátot. Így a Pétisó nitrogéntartalmát alig éri ammónia kipárolgásból eredő N-veszteség (2. ábra).
Bár a kísérletben nem Pétisót, hanem ahhoz hasonló CAN terméket vizsgáltak, így is jól látható, hogy a mészammon-salétrom típusú (a Pétisó is ilyen) termékek hatóanyagából 0,7%, az ammónium-nitrátéból 1,3%, a karbamid-ammónium-nitrát (UAN) oldatokból 8,2% és a karbamidból 13% nitrogén párolog el azonos körülmények között. Ráadásul a karbamid hatása az igencsak megváltozott csapadékeloszlás és hőmérséklet miatt kiszámíthatatlan, kijuttatása is nehezen időzíthető, ami további veszteséget okozhat.
A Pétisó fizikai megjelenése szintén egyedülálló.
A granulált Pétisó szemcséi jól bírják a fizikai behatásokat, szemcseszilárdsága nagy, szinte tökéletesen gömb alakúak, méretfrakciója a legegyenletesebb eloszlású. Ennek köszönhetően hosszabb ideig szolgáltatnak nitrogént, alig koptatják a kijuttató berendezés fém alkatrészeit, kiváló szórásképpel szórható nagyobb távolságra is, jól tartják a beállított dózist a szórás során.
A prillezett Pétisó szemcséi kisebbek, így kisebb távolságra szórhatók, viszont még a granulálttól is egyenletesebb szórásképet kapunk. Puhább, higroszkóposabb szemcséi gyorsabban oldódnak, hamarabb szolgáltatnak nitrogént a növénynek, kevesebb nedvességben is oldódnak, ezért kiválóan használható alacsonyabb talajnedvesség-tartalom, kevesebb bemosócsapadék vagy megkésett fejtrágyázás esetén is. Nagyobb a hőstabilitása, így tárolás során 32 Celsius-fok felett sem kristályosodik át, nem veszít hatóanyag-tartalmából.
A Pétisó egyszerre három tápelemmel látja el a növényt, nem savanyítja a talajt, javítja annak szerkezetét, alig éri párolgási veszteség, bármely talajon és növénykultúrában alkalmazható, alap, starter vagy fejtrágyaként is. Univerzális és egyedülálló műtrágya. Ne feledje, ha nem használ megfelelő mennyiségű műtrágyát, a növény éhezni fog, csökken a hozam és a termelés veszteséges lesz!
Dr. Varga Csaba
Szaktanácsadó és fejlesztési főmunkatárs
Nitrogénművek Zrt.
Képek: Nitrogénművek Zrt.
