Számos kerttípusba remekül illeszkedik, ráadásul feltűnő, gömb alakú formája révén remekül mutat a szabadban. Szívós és viszonylag könnyen nevelhető növény, amelyet, ha a kertjébe ültet, biztos lehet benne, hogy télen – tápláló bogyói miatt – rengeteg madár látogatja majd meg.
A Fehér hóbogyó (Symphoricarpos albus) a mácsonyavirágúak (Dipsacales) rendjébe, ezen belül a loncfélék (Caprifoliaceae) családjába tartozó lombhullató bokor, amely rózsaszín virágokat és fehér (bogyó) termést hoz. A fehér hóbogyó halványzöld levelei ovális alakúak és különböző méretűek, a legnagyobbak 5 centiméter hosszúak, vagy egy kicsivel ennél is nagyobbak a friss hajtásokon. Az ágak végén késő tavasztól nyárig megjelenő apró rózsaszín virágai fürtvirágzatba tömörülnek. A magokat a madarak szórják szét a székletükkel, de a fehér hóbogyó főleg gyöktörzsi hajtások által terjed.
A fehér hóbogyó eredeti előfordulási területe Észak-Amerika, de dísznövényként Nagy Britanniában és Európában is megtalálható.
| Egyéb elnevezés | fehér hóbogyó, viaszbogyó, jeges alma, fehér korallbogyó |
| Tudományos név | Symphoricarpos albus |
| Család | Loncfélék |
| Mérgező hatás | Az emberre nézve mérgező hatású |
| Növénytípus | Lombhullató bokor, virágzó cserje |
| Érett méret | 1-2 méter magas és széles |
| Napsütés | A napos helyet kedveli |
| Talajtípus | Az agyagos, homokos, sziklás, jó vízelvezetésű talajt kedveli |
| Talaj pH-értéke | Savanyú és lúgos (6,0-8,5) |
| Virágzás ideje | Májustól augusztusig |
| Virágok színe | Fehér, rózsaszín |
| Termés | Egy centiméter átmérőjű fehér bogyó |
A fehér hóbogyó nevelése
A fehér hóbogyó jól tolerálja a száraz vagy gyenge minőségű talajt is. A bogyók – a héjjal körülvett termések – akkor lesznek igazán látványosak, amikor éretten hófehérre színeződnek. A növény gyorsan terjeszkedik, ezért célszerű kordában tartani, hogy ne lepje el a kertet.
A fehér hóbogyó elérheti az 1-2 méter közötti magasságot és szélességet, kerekded formát hoz létre. A napos vagy félárnyékos fekvés biztosítja számára a legoptimálisabb körülményeket. A hóbogyót fás erdőkertek részeként is használhatjuk. A növény a szárazsággal is megbirkózik, amennyiben a gyökerei mélyen a talajba tudnak hatolni. A gyengébb minőségű talajt is elviseli, ott is, ahol más növények kudarcot vallanak. A csírázási és palántázási időszakot leszámítva a fehér hóbogyó nem fejlődik jól konténerben. A madarak kedvelik a termését, ezért jó választás lehet vadregényes, vadon élő állatokkal teli kertekbe.
Fény
A fehér hóbogyót napos vagy félárnyékos helyre ültessük. A legszebben akkor virágzik, ha napsütötte helyre tesszük, de akkor is virágzik, ha félárnyékos helyre ültetjük. Teljes árnyékban is termeszthető, de nem biztos, hogy ez esetben elegendő bogyótermést hoz.
Talaj
A fehér hóbogyó a legkülönfélébb talajokon is képes fejlődni. Ezek a növények az agyagos talajokat kedvelik, de homokos és sziklás talajokon is szépen növekednek. A fehér hóbogyó általában patakok és lápos ligetek mentén nő, de szárazabb területeken is megtalálható.
Víz
A fehér hóbogyót rendszeresen öntözzük, amíg meg nem erősödik, hetente körülbelül 3 cm vizet adjunk neki. Miután meggyökeresedett, hosszabb idő is eltelhet az öntözések között. Ez a cserje szárazságtűrő; a nagyon meleg vagy száraz időszakokban adjunk neki plusz vizet.
Hőmérséklet és páratartalom
A fehér hóbogyó hidegtűrő, képes ellenállni a fagynak és túlélni a kemény teleket.
Műtrágya
Ha a fehér hóbogyó agyagos vagy egyéb tápanyaghiányos talajon nevelkedik, tavasszal és nyár közepén egyszer trágyázza meg a növényt. Ha szerves anyagokkal dúsított talajba ültették, csak egyszer trágyázzon tavasszal. Használjon kiegyensúlyozott, vizes 20-20-20 NPK (nitrogén, foszfor, kálium) alapú műtrágyát, vagy ha granulált műtrágyát használ, tervezzen körülbelül 0.9 kg-ot 9 m2 talajra.
A fehér hóbogyó fajtái
A Variegata egy olyan fajta, amely tarka leveleket hoz. A Laevigatus nevű növény kerti változata is osztozik ebben a tulajdonságban. A fehér hóbogyó más közeli rokonai közé tartozik a rózsaszínes termést hozó Symphoricarpos chenaultii, amely inkább talajtakaróhoz hasonlóan nő, és a Symphoricarpos orbicalitus, amely jellegzetes, élénkpiros termést hoz. A közönséges hóbogyó egyéb fajtái körülbelül 120 cm magasra nőnek; bogyóik alapján különböznek egymástól:
- „Bright Fantasy”: Nagyobb, hófehér bogyókat hoz.
- „Charming Fantasy”: Nagyobb, rózsaszín árnyalatú bogyókat hoz.
- ‘Scarlet Pearl”: Nagyobb, rózsaszínű bogyókat hoz
- „Magical Candy”: Egy tömör fajta, amely nyáron apró, rózsaszín virágokat és rózsaszín húsos bogyókat hoz.
- „Magical Galaxy”: Sárgászöld levelei, nyáron fehér virágai, ősszel pedig dús fehér bogyói vannak.
Metszés
A sövényként termesztett fehér hóbogyó rendszeres metszést igényel, amelyet a legjobb tavasszal elvégezni. Nyáron ne vágja vissza, mert akkor nem biztos, hogy lesz bogyótermése. Csak akkor vágja vissza, ha a növény már termést hozott. Igazítsa ki az alakját, vagy csökkentse az ágak méretét. Távolítsa el az elszáradt és törékeny ágakat. Kora tavasszal a földig visszavághatja a bokrot (hagyjon meg kb. 30 cm-t a növényből).
A fehér hóbogyó szaporítása
Ez a bokor szeret hajtásokat nevelni, és természetes módon, rizómákkal terjed. A hóbogyó szaporításának egyik legegyszerűbb módja, ha a saját hajtásait használjuk. Ássunk ki egy hajtást, vágjuk le, és ültessük el oda, ahol új bokrot szeretnénk növeszteni. A szaporítás nyár végén és ősszel a leghatékonyabb. Ezeket a növényeket emellett hajtásdugványok, gyökérdugványok szaporításával vagy magok csíráztatásával is szaporíthatjuk. A metszés vagy a tőosztás sűrűbb növekedésre ösztönöz, amitől a növény rendezettebbnek és takarosabbnak tűnhet.
Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan kell dugványozással szaporítani.
Dugványozással történő szaporítás
- Sterilizált metszőollóra, vágó- vagy palántázó táptalajra és egy edényre lesz szüksége. A gyökereztető hormon használata nem kötelező.
- Sterilizált metszőollóval vágjon le egy új (az aktuális szezonban termesztett) hajtást, egy 10-15 centiméteres darabot.
- Helyezze a dugványt a szár levágott végével lefelé a cserépbe (opcionálisan alkalmazzon gyökereztető hormont a levágott végére). A levágott véget 3-5 cm mélyen ássa be. Helyezze a szabadba, a közvetlen napsütéstől védett helyre, és a gyökeresedés elősegítése érdekében tartsa állandóan nedves talajban.
- A következő tavasszal ültesse ki a növényt a földbe, vagy helyezze át egy nagyobb cserépbe.
Gyökérdugványozással történő szaporítás
- Ásson be egy fehér hóbogyó bokor alá; minden irányban szétterülő gyökereket talál.
- Sterilizált metszőollóval vágjon ki egy 30 cm hosszú darabot, és ültesse át oda, ahol szeretné, hogy megnőjön.
- Győződjön meg róla, hogy a földje jó vízelvezetésű legyen, és tartsa a talajt nedvesen, amíg meg nem látja az új hajtásokat.
A fehér hóbogyó magról történő termesztése
Bár fehér hóbogyó bokrokat magról is nevelhet, a dugványokkal gyorsabb eredményeket érhet el. Néhány hóbogyó mag 10 évig is szunnyadhat a talajban. A hóbogyó maghéja kemény, és a csírázás hosszadalmas. A csírázás javítása érdekében a legjobb, ha a magokat rétegezzük vagy csíráztatjuk. A csíráztatással a maghéjat le kell vágnunk vagy meg kell gyengítenünk, hogy az csírázni tudjon. A rétegezés által a magok „megtévesztik” a magházat, hogy azt higgye, elmúlt a tél, és itt az ideje a növekedésnek.
Minden bogyó két magot tartalmaz. Vegye ki a magokat a bogyókból, és tisztítsa meg őket a nedves bogyóhéjtól. A kemény maghéjat ütögesse meg, vagy enyhén köszörülje meg, hogy lehetővé tegye a nedvesség és a meleg bejutását a magba. Ültesse el a magot egy megnedvesített ültetőközegbe, egy kis virágtartóba, egy kevés földdel lefedve. Párásítsa be a talajt. A maghéj további felpuhítása és a csírázás elősegítése érdekében tartsa a magot 90 napig 23-25 Celsius-fokos hőmérsékleten.
Ezután következik a mag rétegzése. Helyezze a magot hűtőszekrénybe, pincébe vagy olyan helyiségbe, ahol 180 napig tartósan 4 °C-os hőmérsékletet tud tartani. A magoknak csírázniuk kell. Ha már megvannak a palánták, teleltesse őket beltéren az első időszakban. A fagyveszély elmúltával ültesse ki őket a szabadba.
Áttelelés
Ez a cserje bogyókat hoz, amelyek a vadon élő állatok számára a téli időszakban nélkülözhetetlen táplálékot jelentenek. A növény hidegtűrő, elviseli a hűvös, zord időjárást is. Mivel első vegetációs időszakában érzékeny, a palántákat beltérben, fagypont feletti hőmérsékleten, világos helyen kell teleltetni; a félárnyékos hely a legoptimálisabb számára.
Gyakori kártevők és betegségek
Ez a növény fogékony az antraknózisra, a bogyórothadásra, a levélfoltosságra, a lisztharmatra és a rozsdára. A legtöbb kerti kártevő távol marad a növénytől, kivéve néhány molyféle, amelyek hernyói kedvelik a leveleit. A levéltetvek szintén károsíthatják, ezek ellen rovarölő szappannal vagy növényvédő szerrel lehet a legjobban védekezni.
Gyakori problémák
A fehér hóbogyó ellenálló növény; leginkább a gombás megbetegedésre hajlamos, bár ez megfelelő szellőztetéssel és a tövénél – nem a felülről – történő öntözéssel féken tartható.
Elhervadt, hervadó vagy megperzselt levelek
Bár a fehér hóbogyó jól tűri a szárazságot, minden olyan fás szárú növény, amelynek levelei petyhüdtek, fodrosodnak, barnulni kezdenek vagy megperzselődnek, súlyos vízhiányról árulkodhatnak. Ha ezt látja, azonnal öntözze meg, hogy megakadályozza a növény elhervadását. Ha a korona kiszárad, a növény vele együtt elpusztul. A növény vízhiányának jele az is, hogy kevesebb és kisebb levelet hoz.
Foltok a leveleken vagy szárakon
Az antraknózisra a zöld szárakon, leveleken, virágokon és terméseken megjelenő elváltozások jellemzőek. Ha a foltok tavasszal, a levelek megjelenésekor keletkeznek, azt gombák okozzák. A foltok sötétbarna sérülésekként jelenhetnek meg, amelyek kifehérednek, majd kiterjednek. Feketedő termést is okozhat. A növények növekedése is elmaradhat, a bogyók pedig kiszáradhatnak és elpusztulhatnak. A gombásodás megfékezése érdekében távolítsa el a beteg leveleket és ágakat. Alkalmazzon rézalapú gombaölő szert. A megelőzés érdekében vágja vissza a túlzsúfolt ágakat, hogy javítsa a növény körüli légáramlást; továbbá öntözzön a növény tövénél; ne öntözze felülről. A túlságosan nedves környezet elősegíti a gombásodást.
Elszáradó ágak
Alaposan vizsgálja meg a bokrot pajzstetvek után kutatva. Bár ritkán, de ezek is megfertőzhetik a fehér hóbogyó cserjét. A pajzstetvek a bokor nedvével táplálkoznak, és elpusztítják az ágakat. A pajzstetvek elleni védekezéshez használjon növényvédő szert, amikor a növény nyugalmi állapotban van, vagy a növekedési időszakban, amikor a kártevők aktívak, általában kora nyáron. Alkalmazza a szert, mielőtt a pajzstetvek kemény, áthatolhatatlan páncélt növesztenének, amely megvédi őket a védekezési eljárásokkal szemben.
GYIK
Milyen vadon élő állatokat vonz a fehér hóbogyó?
A fürjek, a fajdformák, a fácánok és a medvék szeretik ennek a növénynek a bogyóit. A nyulak és az egerek a szárát fogyasztják, míg az őzek és a levelekkel táplálkoznak.
Ha a fehér hóbogyó ilyen agresszívan növekszik, miért nem tekintik invazívnak?
Egy növény csak akkor tekinthető invazívnak, ha nem őshonos, és ellenőrizetlenül terjed, elnyomva más növényeket. Az Egyesült Királyságban invazívnak számít. A hóbogyó eluralkodhat a kertjében, ha nem metszi meg időnként, és nem tesz megelőző intézkedéseket, például egy földalatti műanyag gát elásását, amely megakadályozza a gyökerek terjeszkedését.
Milyen természetes alternatívái vannak a fehér hóbogyónak?
A Kúszó fajdbogyó (Gaultheria hispidula) egy alacsony talajtakaró cserje, amely csak kb. 10 cm-re nő a talajtól. A fehér hóbogyóval ellentétben, amely a loncfélék családjába tartozik, a Kúszó hóbogyó a hangafélék családjába tartozik. A Kúszó hóbogyó kiváló alternatíva, mivel bogyói nem mérgezőek az emberre. Hasonló kinézetű, de inkább kis méretű tojás alakú fehér bogyókat hoz, míg a közönséges hóbogyónak gömbölyűbbek a termései.
A cikket fordította: Ordódy Eszter
