Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

A vetésforgó nemcsak a nagyüzemi termesztésben, hanem a házikertekben is alkalmazott és bevált módszer, melynek számos előnye ismert. A vetésforgó célja a kártevők, kórokozók és gyomnövények elszaporodásának megelőzése az adott területen, valamint a talaj tápanyag-hasznosításának és fizikai állapotának fenntartása. Javul ezáltal a termesztett növényeink termőképessége, kondíciója, így több és jobb minőségű termést takaríthatunk be.

A vetésforgó a gyakorlatban azt jelenti, hogy kertünket több részre osztjuk fel és minden részbe évente más növénycsaládba tartozó növények termesztését végezzük. A vetésforgót általában legalább három-négy részre szokás osztani, annyi részre ahány növénycsoportot termesztés alá vonunk , így a növények egy meghatározott időn belül kerülnek vissza eredeti helyükre, amit a vetésforgó körforgásának nevezünk.

A vetésforgó tervezésének legfontosabb szempontja a különböző növényfajok rokonságának ismerete. Az egy családba tartozó növényeket sem egymás mellé, sem egymást követő évben nem ültetjük vagy vetjük ugyanarra a helyre. A jól megválasztott szomszédos növények segíthetik egymás növekedését, vonzzák a hasznos rovarokat, elűzik a kártevőket, akadályozzák felszaporodásukat, korlátozzák a gyomok tömeges megjelenését.

A vetésforgó a talajuntság megelőzése céljából is hasznos megoldást jelent. A kertben ugyanis évről-évre ugyanazt a növényfajt termesztve a jelenség hatására a terméshozam csökkenése következik be. Ez érvényes az egy családba tartozó növényfajok ugyanazon a területen való termesztésére is. A talaj tápanyagait és ásványi anyagait egyoldalúan használják fel, emellett elősegítik a közös kártevők és kórokozók felszaporodását is. Egy jól megtervezett növénytársítással, a fent említett számos előnye mellett, a permetezések száma is nagymértékben csökkenthető.

1. táblázat: A legjelentősebb növénycsaládok és fontosabb fajaik