A kertünkben élő sünök többsége az őszi hónapokban a téli álomra való felkészülésre összpontosítja a figyelmét. A téli álom a sündisznó életének fontos, ugyanakkor veszélyes periódusa. Az pedig, ami ősszel történik, döntő fontosságú abból a szempontból, hogy sünjeink átvészelik-e a telet, és megérik-e a következő tavaszt. Ezért ezen a héten arról lesz szó, hogyan segíthetünk a sünöknek ősszel.
Sündisznó mit csinál ősszel?
Ahhoz, hogy megértsük, hogyan segíthetünk az őszi hónapokban, először is meg kell néznünk, hogy mivel foglalatoskodhatnak. Mert bizony rengeteg dolguk akad!
Esznek!
A táplálékkeresés és a táplálkozás a sünök életének fontos részét képezik, ám ősszel mindez fontosabbá válik, mint bármikor máskor. Egy felnőtt sünnek naponta nagyságrendileg 130 kalóriára van szüksége ahhoz, hogy megtartsa a súlyát. Ez körülbelül 75 gramm tápláléknak felel meg. Ez egy átlagos sündisznó esetében a testsúly jóval több mint 10%-át jelenti. A sünök táplálkozásának fontos részét képezik a puhatestű állatok, amelyekből a felmérések szerint egy kifejlett sün egy éjszaka alatt több mint 100 darabot is megehet. A sünök imádják a rovarokat is, amelyekből azonban az őszi hónapokban bekövetkező lehűlés miatt egyre kevesebb akad. Így aztán, amihez hozzájutnak, az éppen csak arra elég, hogy megtartsák a súlyukat. Ősszel azonban a sündisznó arra törekedik, hogy meghízzon, és így vészelje át a téli álmot. Bár a hibernáció a téli hónapok alatti energiatakarékosság egyik leghatékonyabb eszköze, a sünöknek a sikeres téli álomhoz komoly energiatartalékra van szükségük, mégpedig zsír formájában.
Sok vita folyik arról, hogy egy sünnek pontosan mennyit kell nyomnia, mielőtt téli álomba szenderedik, de a legtöbb forrás úgy véli, hogy a minimálisan elvárt súly legalább 500 gramm kell, hogy legyen. A kutatások azt is kimutatták, hogy a sünök, különösen a fiatal egyedek, ősszel több energiát tudnak kinyerni a táplálékukból, mint az év más időszakaiban. Bár ez elősegíti a tömegnövelést, a sünöknek az ősz folyamán minden egyes éjszaka egyre több és több táplálékot kell találniuk a hízás elősegítése érdekében. Ez azonban egyre nehezebbé válhat, ahogy a természetes táplálékforrásaik a fagyok közeledtével megcsappannak.
Sündisznó Fészeképítése
A sünök a nyár folyamán egész nap fészket építenek. De azok a fészkek, amelyekben téli álmot alszanak – a hibernációs fészkek – sokkal bonyolultabbak ezeknél. A hibernációs fészkeket gondosan és aprólékosan építik. Ezeknek ugyanis kellően melegnek és száraznak kell lenniük ahhoz, hogy a téli álmot alvó sündisznó egész télen biztonságban legyen.
A téli álmot biztosító fészkeket rétegről rétegre építik fel levelekből, amelyeket a rajtuk köröző sündisznó laposra présel. A kész falak szinte olyanok, mint a rétegelt lemezek, a szorosan egymás mellé rakott levélrétegek közel 10 cm vastag falakat alkotnak. A fészek átmérője általában 30 centimétertől 90 centiméterig terjed, amelyhez kör alakú, rövid, keskeny bejárattal rendelkező alagút vezet. A sünök csendes, száraz fészkelőhelyeket keresnek a fák gyökereinél, régi nyúlüregekben, a teraszok alatt vagy akár a kerti fészerben!
Kicsinyek születése
Bár a sünök arról ismertek, hogy kora nyáron szaporodnak, a nőstények akár 80%-ának az év későbbi szakaszában is születik egy második alomja. A késői alom augusztus és november között bármikor világra jöhet.
Ha tudjuk, hogy egy sünnek mekkora súlyra van szüksége a sikeres téli álomhoz, könnyen beláthatjuk, hogy a késői alom kihívást jelent mind az anya, mind a kicsinyek számára. A sündisznó születésükkor ugyanis csak néhány grammot nyom, ám néhány hét alatt több mint egy kilósra kell nőnie, hogy túlélje a telet. És az anyák, akiknek a téli álomra való felkészüléssel kellene foglalkozniuk, ezt az időt és energiát a kicsinyeik felnevelésére fordítják. A későn születő kölykökre könnyű úgy tekinteni, mint valamiféle evolúciós tervezési hibára, de ha egy kicsit részletesebben utánanézünk, rájöhetünk, hogy jó oka lehet annak, hogy a sünök egyre később jönnek világra.
Téli álmot alszanak?
A sünök téli álmot alszanak, ám ez a téli álom az egyedtől, a helytől és az időjárástól függően merőben más és más lehet. A hímek a párzási aktus után odébb állnak, nem vesznek részt az utódnevelésben; a nyár végétől kezdődően a hízásra összpontosíthatnak, ezért általában sokkal korábban téli álomba vonulnak, mint a nőstények. A hímek ennek köszönhetően akár már szeptember végén eltűnhetnek a búvóhelyeikről.
Az északon élő sünök jellemzően több héttel a délebb területeken élők előtt téli álomba vonulnak. Azok enyhe őszi hónapok, amelyekben a táplálékforrások hosszabb ideig bőségesek maradnak, késleltetik a téli álmot. Ennek ellenére Magyarországon október végén vagy legkésőbb novemberben a legtöbb sün általában téli álomba vonul. A globális felmelegedés azonban erre a folyamatra is hatással van (ezt bármelyik állatmentő elmondhatja) ezért a sünök évről évre később és később vonulnak el a kuckóikba téli álmot aludni, sőt néhányan – úgy tűnik –, egész télen aktívak maradnak.
Ez problémát jelent? Talán igen, talán nem. A sünöknek alapvetően nincs szükségük arra, hogy téli álmot aludjanak, úgy, ahogy nekünk, embereknek alvásra van szükségünk. Ha ugyanis van elég élelem a környéken, akkor jól elvannak téli álom nélkül is, még meglehetősen hűvös körülmények között is.
Az új-zélandi Északi-szigeten az Egyesült Királyságból több mint 100 éve behozott és vadon élő sünök nem alszanak téli álmot. Jelentősen tovább is élnek, mint a brit sünök, így minden egyes egyednek lehetősége van több utódot nemzeni. Többek között ez az egyik oka annak, hogy az Egyesült Királyságban veszélyeztetett sündisznó ma már kártevőnek számít Új-Zélandon, ahol nem tartozik az őshonos faj közé.
Lehet, hogy az őszi hónapokban még láthatunk néhány sünt téli álmot aludni, de egyre valószínűbb, hogy a legtöbben csak decemberben vagy akár januárban vackolnak be a fészkeikbe. De talán a rövidebb téli álomidő, vagy az, hogy egyáltalán nem alszanak téli álmot, nem is olyan rossz hír a sünpopuláció számára.
Hogyan segíthetünk a sünöknek ősszel?
Ha megnézzük, mit csinálnak a sünök ősszel, akkor azt is láthatjuk, hogy miben tudunk segíteni nekik.
• Lássuk el őket plusz élelemmel
Ritkán találkozhatunk túlsúlyos sünnel, úgyhogy szinte minden süninek sokat kell ennie az őszi hónapokban, ha meg akar hízni a téli álom előtt. És mivel a természetes táplálékukat jelentő források (puhatestűek, rovarok) egyre szűkösebbé válnak, még fontosabbá válik, hogy plusz élelemmel lássuk el őket. Ha azt látjuk, hogy az esténként kirakott sün-eledel reggelre eltűnik, itt az ideje, hogy egy kicsit többet tegyünk ki belőle. Addig növeljük a kirakott mennyiséget, amíg reggelre nem marad belőle, majd kezdjük el csökkenteni. A nyári hónapokban száraz süntápot tegyünk ki a süniknek, de ahogy hűvösebbé válnak a nappalok és az éjszakák, váltsunk nedves vagy kevert tápra. Ha nincs süntápunk, természetesen választhatunk húsos kutyatápot vagy macskaeledelt is. Arra azonban ügyeljünk, hogy sose felejtsünk el friss vizet is kint hagyni a sünöknek egy széles, lapos tálban.
• Készítsünk / vásároljunk sünházat
Egy téli álomra alkalmas fészek építése nagy gyakorlatot igényel, amivel csak az idősebb példányok rendelkeznek. Könnyű észrevenni az első télre készülő fiatal sünök erőfeszítéseit, akik ügyetlenül építkeznek. A fészkeik a legjobb esetben sem lesznek díjnyertesek, és általában nem is nyújtanak elég biztonságot és szárazságot a bennük áttelelni készülő egyedeknek a fagyos hónapok folyamán. Éppen ezért, ha gondoskodunk arról, hogy a sünök élőhelyeinek közelében sünházak legyenek, a fiatal sündisznók szívesen beleköltöznek, hiszen a kész szerkezetek biztonságos alapot nyújtanak számukra a téli fészeképítéshez.
Ha még nincs sünházunk, itt az ideje, hogy vásároljunk vagy építsünk egyet. Ha pedig már van, meglehet, vehetnénk vagy készíthetnénk még egyet. A sünházak biztonságos menedéket nyújtanak a sünöknek arra, hogy téli álomra vonuljanak vagy családot alapítsanak bennük. Jó dolog, ha a kertünkben vannak ilyen búvóhelyek a sünik számára.
• Támogassuk fészeképítő anyagokkal a süniket
A levelek képezik a sünök legfontosabb fészeképítő alapanyagait. Ha tehát akad egy-két nagyobb fa a kertjében, máris megvan a tökéletes indoka arra, hogy idén ősszel miért ne gereblyézzen túl sokat.
Amennyiben azonban a kertjében nincsenek fák, segítsen a sünöknek azzal, hogy elvisz egy zsákot a legközelebbi parkba vagy erdőbe, és összegyűjt egy halom lehullott levelet a fészekrakáshoz, majd otthon, a sünök lakhelye körül szétszórja őket a kertjében. Ez egyébként egy igencsak kedves és szórakoztató októberi program lehet az egész családnak. Finom célzásként hagyhatunk egy halom levelet a sün háza mellett is. Néhányat tegyünk be a házba is, de ne sértődjünk meg, ha a süni kivonszolja onnan az összeset. A fészekanyagok összegyűjtése és a fészek nulláról való felépítése a téli álomba szenderülés fontos része.
• Ne metsszük vissza a növényeket
Kertjeink az ősz előrehaladtával, a növények elfonnyadásával különösen szedett-vedettnek és rendezetlennek tűnhetnek. Hagyományosan ilyenkor van itt az ideje a metszésnek és az őszi rendrakásnak, ám az élővilág, így a sünök szempontjából ez nem jó ötlet. Az elhalt és elhervadt növényeknek ugyanis még ekkor is búvóhelyet és táplálékot nyújtanak a puhatestű állatoknak, amelyek a sünök fő táplálékát képezik. Az élővilág érdekében ezért próbáljuk meg a lehető legkevesebbet metszeni, és hagyjuk tavaszra az erre az időszakra tervezett metszést és kerti munkát. Hagyjuk, hogy a növények egy kicsit elvaduljanak és ezzel is támogassuk a kertben élő állatok őszi boldogulását és télre való felkészülését.
• Gondoljunk a kertünkben élő sünökre
Már beszéltünk arról, hogy mennyire fontos, hogy a sünök megfelelő mennyiségű zsírt szedjenek magukra, mielőtt téli álmot alszanak. Ha tehát sünök élnek a kertünkben, az ősz az az időszak, amikor megmérhetjük őket, és – ha van rá lehetőségünk – ellenőrizhetjük, hogy rendben van-e a súlyuk. Egy pár kertészkedésre vásárolt kesztyűvel vagy egy törülközővel könnyen fel lehet venni és a mérlegre lehet tenni egy sünt. A sün nem fog megijedni, és amíg megfelelően védve vagyunk a tüskéktől, addig mi sem fogunk megsérülni.
A sünök általában akkor kezdenek el téli álmot aludni, amikor az éjszakai hőmérséklet rendszeresen 5 °C alá csökken. Ha úgy látjuk, hogy a kertünkben élő sünök még túlságosan alacsony súlyúak akkor, amikor a hőmérséklet drasztikusan csökkenni kezd, forduljunk egy sünmentő egyesülethez, akik tanácsot adnak, hogyan segíthetünk a bajba jutott állatokon.
• Vigyázzunk az ősszel született fiatal és sérült sünökre!
Amikor a sünök téli álmot alszanak, nagy testsúlyra és jó fizikai állapotra van szükségük ahhoz, hogy a legjobb esélyük legyen a tavaszig tartó túlélésre. Egy sérült vagy beteg süni nagy valószínűséggel nem éli túl a téli álmot. A sünök védelme érdekében az ilyen sünöket állatorvoshoz vagy helyi mentőközpontba kell vinni, és ugyanígy kell eljárni az ősszel született fiatal sünök esetében is. A szeptemberben vagy később született sünbébiknek nagyon nehéz lesz felszedni a téli téli álomra szükséges súlyt, ezért muszáj segítenünk rajtuk, hogy túléljék a telet.
• Óvatosan végezzük a kerti munkát!
A levélkupacok, a rönkhalmok, a komposzthalom, a tábortüzek, a kerti fészerek és a hosszan hagyott vagy lekaszált fű mind-mind kedvelt sün-tartózkodási helyek. Bár sokan segítünk a sünöknek, és szívesen invitáljuk őket a kertünkbe, mégis sok sün pusztul el minden évben a kertészkedéshez kapcsolódó balesetekben. Az összegömbölyödött sündisznó remekül álcázzák magukat az őszi kert színei mellett, ezért nagyon nehéz észrevenni őket. Kérjük tehát, hogy a sünök és a többi vadon élő állat védelme érdekében fokozott óvatossággal járjon el mindenki az őszi hónapokban a kertjében végzett munkák során!
A cikket fordította: Ordódy Eszter
