Házikert

Inváziós vagy idegenhonos? Rakjuk tisztába a fogalmakat!

Agrofórum Online

Egyre többször halljuk, hogy valami inváziós vagy őshonos, de valójában kevesen tudják és értik a fogalmak mögött lévő tartalmat. Az idei KertAkadémián is nem véletlenül volt vezértéma az ökológia kérdéskörében az inváziós fajok okozta hatás. Nézzük, mit jelent az inváziós (invazív) és az idegenhonos kifejezés!

A fenntartható kertek és természetes kertek tervezése során mindenkor figyelembe kell venni, hogy olyan fajokkal dolgozzunk, melyek akár a későbbiekben sem lesznek inváziós fajok, vagy nem károsítják valamilyen formában a természetes, az adott tájegységre jellemző ökoszisztémát. Mire is gondolok? Mint a Kiskunságban először csak megjelent, majd egyre jobban elterjedt medvetalpkaktusz, hogy az ideális Homokhátsági részeken elég csak egy kis darabot kidobni az erdőszélen, már megtelepszik, és akár kiszorít más növényeket is.

Mi az az invazív vagy inváziós faj?

Az inváziós faj (szaknyelvben és a nemzetközi használat nyomán említik invazív faj, illetve a magyar nyelvű szakirodalmakban özönfaj kifejezéssel is) olyan idegenhonos faj, amely miután sikeresen leküzdi a természetes terjedési gátakat, akadályokat (például folyók, tengerek, sivatagok) képes természetes elterjedési területén kívül megtelepedni, tömegesen elszaporodik, nagy területeken elterjed, és jelentős károkat okoz mind a természetvédelem, mind a gazdaság számára

– írja a legtöbb szakkönyv.

Tehát alapvetően kell egy idegenhonos faj hozzá, mely leegyszerűsítve annyira jól érzi itt magát az adott területen, hogy pillanatok alatt és “visszaesés nélkül” terjedni képes. Ehhez akár ideális talaj, ideális időjárás vagy megfelelő beporzó rovar kellhet.

Inváziós faj lehet hazánkban a medvetalpkaktusz
Inváziós faj lehet hazánkban a medvetalpkaktusz (fotó: Pixabay)

Visszaesés nélkül? Nagyon sok növény esetében van egy felfutási időszak, amikor a növény terjed, majd beáll egy egyensúlyi állapotba, ha le akarom egyszerűsíteni. Nem fog kiszorítani minden más fajt maga körül, hanem bele tud simulni a természetes és harmonikus rendbe.

Az inváziós fajok viszont nem állnak le, folyamatosan terjednek, tehát nem esik vissza vagy áll meg a terjedésük, hanem egyre nagyobb teret hódítanak el maguknak úgy, hogy kiszorítanak akár más fajokat is, és megváltoztathatják a helyi ökoszisztéma rendszerét is.

Mi az az idegenhonos faj akkor?

Amióta az ember nekiállt „csalinkázni” a világban, kezdve a nagy felfedezőkkel, onnantól jelent meg az idegenhonos faj kérdése. Egy részét dísznövényként tartjuk a lakásunkban is, mint egzotikus növényt. Sok inkább valamilyen szaporítóanyagként került be és meg tudott telepedni. Idegenhonos a jelenleg kertészetekben kapható növények döntő többsége.

Azokból az idegenhonos növényekből lehet csak inváziós faj, melyeknek jó ez a klíma, amit a Kárpát-medence ad – talán ez a legegyszerűbb megfogalmazás. De amelyeknek nem jó a helyi klímánk, azok megmaradtak a köztudatban egzotikumként vagy mediterrán növényként (mert pl. nyáron jó nekik nálunk, de télen teleltetni kell őket), vagy szépítik a lakásainkat, mint a dzsungelnövények sokasága. Ezek mind idegenhonos növények.

Európában a neolitikumot megelőző növényzet számít őshonosnak, tehát még az ember vadászó-gyűjtögető korából származók. De az őshonos növényekről majd egy következő cikkben írok a kedves Olvasóknak.

Kiemelt kép: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Még a hó alatt is virágzik: kikeleti bangita

2024. november 2. 08:10

A cserje akár 2-2,5 méter magasra is megnőhet, amelyet ültethet külön, de akár kisebb csoportban is, a rendelkezésre álló helytől függően.

Árvácskák: így vészelik át a fagyot

2024. november 1. 16:10

Amikor nincs hótakaró a talajon, az árvácska levelei továbbra is párologtatnak, viszont a fagyott talajból nem tudnak vizet felvenni.

A nagylevelű csodamogyoró 8 csodálatos tulajdonsága

2024. november 1. 10:10

A csodamogyoró olyan cserje, amely számos gyógyhatással rendelkezik és évszázadok óta felhasználják az emberek.

Hová tűnik a mulcs a kertben?

2024. október 31. 12:10

A legtöbb kerttulajdonos bosszankodott már azon, hogy a drága mulcsnak lassan nyoma sem marad, rendszeresen pótolni kell. De vajon baj ez?

Inváziós kártevők: Répa-gyökértetű

2020. május 20. 08:11

A répa-gyökértetű származása, földrajzi elterjedése, rendszertana, életmódja és kártétele, valamint az ellene való védekezési lehetőségek ismerhetők meg az inváziós kártevőket bemutató sorozatunk e havi írásából.

Inváziós kártevők: - A harlekinkatica

2018. november 24. 08:36

A harlekinkatica hazai megjelenése után rövid időn belül a leggyakoribb katicabogarunk lett. Annak ellenére, hogy mint ragadozó, jelentős hasznot hajt a kártevők szabályozásával, veszélyt jelent a Magyarországon őshonos rovarokra, így elterjedése természetvédelmi szempontból kifejezetten károsnak tekinthető.

A kukoricabarkó

2019. május 26. 14:23

A kukoricabarkó az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsébe, a rovarok (Insecta) osztályába, a bogarak (Coleoptera) rendjébe, az ormányosbogár-félék (Curculionidae) családjába, Entiminae alcsalád Tanymecus nemébe tartozik. A nevezett genus két károsító fajjal képviselteti magát a Kárpát-medencei agrárfaunában.

Zsizsikek jelentősége, inváziós zsizsikfajok hazánkban

2020. augusztus 11. 13:55

A zsizsikekre – mint magban fejlődő, így könnyen széthurcolható csoportra – fokozottan jellemző az inváziós létforma. Magyarországon – és a világ nagy részén szintén – a borsó- és a babzsizsik játssza a vezető szerepet, de rajtuk kívül is akadnak még jelentősnek mondható fajok.