Vannak helyzetek, amikor meglévő kert kerül átépítésre, de ennek is megvannak a maga szabályai ahhoz, hogy kárt ne tegyünk, de mégis kedvünkre formáljuk a környezetünket.
Meglévő kertnél a legtöbbször, ha át kell építeni, az lesz az első kérdés: mi maradjon meg? Ez érintheti a nagy és idős fákat is, de akár kompletten az egész kertet. Fenntartható kertészeti szemléletnél viszont mindig az is kérdés, hogy mennyire lehet beleilleszteni a meglévő növényelrendezést és összetételt az új, elképzelt és megvalósítandó kertbe.
Mi legyen a nagy fákkal?
Amikor ügyfél érkezik hozzám, hogy van egy meglévő földterülete és egy fenntartható kertet NULLÁRÓL akar újraépíteni, és ehhez a meglévő és árnyékot adó fákat kellene a földdel egyenlővé tenni, akkor minden esetben a legegyszerűbb alapoktól indulunk és átbeszéljük, hogy valójában mit jelent a fenntartható kert tervezése és kivitelezése.
A nagy fákhoz csak akkor nyúljunk hozzá, ha minden kötél szakad, és nem találunk közös nevezőt a tervezett végeredmény és a meglévő állapotok között, mert a fák esetében sokkal hosszabb időtávlatban kell gondolkodni, mint egy évelőágyásnál vagy díszcserjéknél. Mivel első körben ezek fogják adni az új kertben is az árnyékot és a helyi mikroklímához is bőven hozzájárulnak, így érdemes őket meghagyni. Ráadásul mint helyi ökológiai egységek is fontos szerepet töltenek be.
Ha mégis hozzá kell nyúlni az idősebb fákhoz, akkor szakszerű átültetéssel még mindig dönthetünk a költöztetés mellett is, bizonyos határokig. Ilyenkor nagy földlabdával kell a fát kiszedni és alatta megfelelően beáztatott, fellazított ültetőgödörbe téve alaposan öntözzük be.
Tudjuk, hogy a meglévő kerttel mi is a gond?
Sok esetben a “nem tetszik és kész” nem lesz elegendő ok a kert teljes átépítésére. Hosszas beszélgetések alatt kiderül, hogy valójában merre érdemes elindulni. Sokszor a meglévő kert egy teljesen jó kiindulási alap anélkül is, hogy teljesen kipusztítanánk.
Először a kertben megvalósuló elvárásokat gyűjtjük össze és utána a meglévő kertet alakítjuk inkább hozzá az új helyzethez.
Érdemes megnézni, hogy merre voltak a vizesebb foltok, melyekben a csapadék jobban összegyűlt. Ugyanígy nézzük meg, merre mentek a gyalogutak, mert akkor várhatóan a későbbiekben is ide érdemes futtatni egy lépőkövekkel tarkított sávot.
A meglévő növények hogyan érezték magukat a kertben?
Egy leendő kertről sokat elárul az, hogy eredetileg az előző növények hogyan érezték benne magukat, mi pusztult ki rendületlenül és mi maradt meg, és mi burjánzott akarva-akaratlanul is. Ez mind utal a helyi mikroklímára, a talajadottságra, a telek fekvésére, az ökológiai oldalon a hely állapotára is.
Mivel ez egy fontos része a tervezés előtti időszaknak, minden esetben fontos, hogy szemügyre vegyük a jelenlegi állapotot.
A legtöbb esetben a kerttervezéskor ezt nem szeretik az ügyfelek megfigyelni, megnézetni, de a hosszútávú jó eredményekhez ez is szükséges.
Mi a jobb? Egyszerre átépíteni mindent, vagy fokozatosan?
A legtöbb kertépítő és kerttervező erre azt mondaná: egyszerre, naná! De a fenntarthatósági oldalnál kicsit árnyaltabb a kép ennél. Sok esetben a fokozatosság sokkal célravezetőbb. Persze nem kell hosszú évekre elnyújtani a folyamatot, mint a rétestésztát, de ha teljesen felborítjuk a kert ökoszisztémáját, akkor sok évbe kerül, mire újra helyreáll. Mindig az a kérdés: ökológiailag is jó kertet szeretnénk, vagy rögtön bumm bele, mi akarunk lenni az a szomszéd, akinek a fűje mindig zöldebb?