Metszőolló választásnál merülhet fel a kérdés, melyik változat a jobb, és melyik mire való? Illetve a jobb- és balkezes ollók, és a forgónyelű ollók kérdése is ide tartozhat, ha már a témát feszegetjük.
Női kertészmérnökként nekem a metszőolló választás nemcsak annyiban érdekes, hogy a pengéje kiváló legyen, hanem az is fontos, hogy női kézbe való legyen, és mégis lehessen vele erőt kifejteni, és akár nagyobb ágakat is át tudjak vele vágni, ha nincs kéznél karosolló. Az évek során rengeteg metszőolló megfordult a kezemben a kovácsoltvas antik ollóktól kezdve a szálerősített, könnyített szerkezetűn át a forgónyelűkig. Mivel ráadásul jobb- és balkézzel is simán dolgozom, így az is szempont, hogy bármelyik kezembe veszem, kényelmes legyen metszéskor.
Mi a különbség a rávágó olló és a mellévágó olló között?
A mellévágó metszőollóból van általában a több, szakkereskedésekben is ebből fogy a legtöbb. A mellévágónál a két penge szépen egymás mellett fut el összezáráskor és egy finoman vékony metszlapot lehet készíteni, többnyire sérülés- vagy roncsolásmentesen, már ami a vágott hajtást illeti.
Ugyanígy a rávágó esetében a felső penge rávág egy laposabb felületű alsó, úgynevezett üllőre, aminek köszönhetően a gally, amit vágunk az alsó felénél sérül, roncsolódik is. A rávágó ollót sokszor szőlőmetszéskor alkalmazzák, a fás metszéseknél használható legtöbbször. A puha, zöld hajtásoknál túlzottan megnyomja a hajtást a vágás felülete alatt, ami nem is eredményez szép metszlapot.
Alapvetően a rávágó metszőollókat az egykezes metszésekre fejlesztették ki, mert így nincs szükség a másik kézzel rásegíteni a hajtás hajlításával.
Mit jelent a forgónyél egy metszőollónál?
A metszést végző személy segítésére és a női kezek kímélésére lett kifejlesztve a forgónyelű metszőolló, ahol egy áttét segíti azt, hogy a nyél egyik szára forog megmarkolás és nyitás-zárás közben. Az áttét miatt és a forgás miatt viszont érezhetően könnyebbé is teszi a munkát a metszéskor, nem fárad el annyira a kéz munka közben. Virágkötők is gyakran használják a kisebb, forgónyelű metszőollókat, bár itt a szőlőhöz használt bogyózóolló is igen gyakran kap feladatot.
Egyes forgónyelű metszőollók esetében olyan speciális lett a forgónyél, hogy kis kezekbe is használható nagyobb ágak átvágásánál és minimalizálja a kifejtett erőt, amit a kézzel fejtenénk ki egy normál metszőolló esetében.
Cserélhető pengéset válasszak vagy sem?
Ez azért nehéz kérdés, mert márkafüggő, hogy a penge rögzítése mennyire “kotyog” egy idő után. Több cserélhető pengésem volt már az évek során, mondván hosszútávon praktikusabb csak pengét cserélni, ha pont kezemre van a markolata. De a végén mindig a penge illesztése és rögzítése adta fel a harcot, és a végén kikötöttem egy erősített, de könnyített súlyú metszőollónál, kovácsoltvas pengével, mely lassan 6. évemet szolgálja ki, és nem mellesleg egy kölyökkutya rágási tevékenységének is ellenállt, mert a nyélen alig látszanak a fognyomok, annyira erősített műanyag nyelet sikerült ehhez az ollóhoz társítani.
TIPP: A hosszúéletű metszőollóhoz szakszerű élezés is kell. A legtöbb esetben a penge megy tönkre, amikor észrevétlenül is drótot vágunk vele. Ezért jobb a kovácsoltvas penge. Viszont a metszőollók pengéjének élezése kényes műfaj, mert csak egyik irányból szabad élezni és sokan késélezők módjára éleznek, és így egyre távolabb kerül a két pengeoldal egymástól és egy idő után csereérett lesz az ollónk.
