Végre terjed az a szemlélet, hogy egy kert nem egyhangú, és keressük a színeket, az illatokat és vele együtt az életérzést is, amit egy kert adhat. Buja sokszínűséget, mesés illatfanfárt, ahogy mostanában mondják: retinaroppantó színeket.
Mit jelent a „retinaroppantó” színvilág? Gondoljunk a magenta színre, az élénk türkizekre, a vakító citromsárgára vagy a tibeti hitvilág piros és narancssárga színeire.
Az igazán színpompás kerthez olyan növényeket kell kombinálni, melyek virágzási idejükben is tudják ezt a színvilágot biztosítani, és még ősszel, a lombhullást megelőzve is ad egy olyan élményt a kertünk, hogy alig győzzük csodálni a színeket.
Divatnövények és színpárjaik
Sokan ültetik a most divatnövénynek számító hortenziákat, de ezek is akkor mutatnak igazán szépen, ha megvan az a színpárjuk vagy formapárjuk, ami még jobban kiemeli szépségüket.
Egy kék hortenzia mellett nagyon szépen mutat egy citromsárga szín: legyen az egy szellős hatást keltő sásliliom vagy egy díszcsicsóka. Minél nagyobb a két növény között a forma- és színkülönbség, annál jobban kiemelik egymás szépségét.
Örökzöldek és színes lomblevelek
Az örökzöldekkel teli kerteknél szokott előfordulni, hogy „unalmas” lesz az összhatás. Ha nagyon sok az egyforma lombszín, akkor egy idő után a kert látványa nem nyújt újat. Természetesen ennek is megvan a haszna, nem olyan nagy probléma ez, és vannak terek, ahol ez mutat igazán jól. A modern kertépítészeti stílusokban gyakori, amikor a fehér és zöld színek jelennek meg kizárólag a kertben.
Ezzel ellentétben, ha nem ez a cél, akkor ott a kontrasztokat érdemes keresni. Egy aprótűjű fenyő mellett kifejezetten jól mutat egy vöröshajtású sombokor is, mert így színfoltként jelenik meg a vöröslő hajtások sokasága a monoton fenyő elegáns formája mellett.
Ugyanígy egy csavartfűz, egy varázsmogyoró szintén az izgalmas hajtásrendszere miatt lesz érdekes egy formára nyírt örökzöldekkel teli kertben.
Az örökzöldek látványát lazítja szintén a tájképileg is hozzájuk illeszkedő fűféle: egy elegáns pampafű például.
Ne féljünk a színektől!
Ahogy az öltözködésben is a színesebb felé kéne haladjunk a komor és monoton fekete-szürke irány helyett, addig ez a kertben is bátran megvalósítható.
A narancssárga virágok mellett tökéletes kontrasztszín lesz egy égkék len virága. Egy vörösesbordó talajtakaró növény, mint az Ajuga reptans ’Atropurpurea’ felett a rózsaszín pillangóvirágok és a narancssárga kokárdavirágok sokasága adja meg az igazi hatást.
Virágkötészetben sem véletlen használjuk a kontrasztszíneket, mint a kék-narancssárga, igazán drámai hatást lehet elérni egy fekete kála, egy citromsárga vagy narancssárga kála és egy kék írisz kombinációjával.
Az aprólevelű növényeket meg, ha nem színekkel emeljük ki, akkor a nagy, hatalmas levelekkel lehet kiemelni. Így a már említett aprótűs fenyők melletti nagy lapulevelek, vagy élénk színű gallyak ugyanúgy meghozzák az izgalmat a kert látképébe, mintha a vöröslő juhar lombja mellé egy aranyszínű lombút választunk társnak.
