Növénytermesztés
Növénytermesztés

A kukorica az éghajlatváltozás tükrében

A kukorica az éghajlatváltozás tükrében

Agrofórum Online

A Földön egyre jelentősebb problémává válik a növekvő népesség és ennek következményeként fellépő élelmezés-biztonság kérdésköre, valamint az éghajlatváltozás hatása a növénytermesztés jelenére és jövőjére. Agrometeorológiai és klimatológiai kutatások hada foglalkozik ezzel a tárgykörrel és dolgozik a lehetséges megoldásokon. Ez alól hazánk sem kivétel.

A kukorica mind világviszonylatban, mind hazánkban kiemelkedő fontosságú növény. Egy-egy év kirívó időjárása jelentősen befolyásolhatja a növény fejlődését, produktivitását, terméshozamát akár pozitív, akár negatív irányban. Ezzel szemben az éghajlatváltozással járó hatások tartósabbak, ilyen például a tenyészidőszak hosszának növekedése, az első és utolsó talajmenti fagyok idejének eltolódása, a csapadék éven belüli eloszlásának megváltozása, és még sorolhatnánk. A változások milyensége és erőssége földrajzi elhelyezkedéstől is függ, tehát a probléma rendkívül összetett, és helyi sajátosságokat, mintákat vehet fel.

A kukorica és a meteorológiai tényezők kapcsolata

A kukorica trópusi származású, melegkedvelő növény. A csírázásra vonatkozó optimális hőmérsékleti viszonyokat már több mint 100 éve ismerjük (Grafe, 1914). Ez alapján a minimumhőmérséklet 8-10 °C, az optimumhőmérséklet 31-35 °C. A csírázáskor a hőmérséklet minél inkább közelíti az optimumhőmérsékletet, annál inkább lerövidül a csírázás időtartama. A vetés-kelés időszaka alatt 1 °C-os hőmérsékleti eltérés 1-2 napos fázistartam-változást eredményez.

Hideg idő esetében minél fejletlenebb a kukorica, annál nagyobb kárt okoz benne a fagy. Természetesen gyakorisága és időtartama is fontos szempont a fagykár mértékének alakulásában. A kukorica V5-V6-os állapotában fordulhatnak elő az április végi, május eleji fagyok. A másik véglet, vagyis a nyári szélsőségesen meleg időszakok szintén kedvezőtlenül befolyásolják a kukorica fejlődését. A 35 °C feletti maximumhőmérséklet már kimutathatóan negatív hatással van a növényre, míg a tartósan (3 napnál huzamosabb ideig) fennálló, a 38 °C-ot meghaladó csúcshőmérsékletű napok jelentős károkat okozhatnak.

A másik fontos meteorológiai tényező a nedvesség, amely alapvető szükséglete a növényeknek, így a kukoricának is. A kukorica rendkívül érzékeny a vegetációs időszakot megelőző hónapok csapadékviszonyaira, ugyanis a vetés-kelés időszakában az alacsony talajnedvesség negatívan befolyásolja a növény fejlődését.

A kukorica tenyészidőszak alatti összvízigénye 370-440 mm közötti, ami fajtánként/hibridenként változik. A vízigény azonban a virágzástól a szemtelítődés végéig, azaz júliusban a legnagyobb.

Az éghajlatváltozás várható hatásai hazánkban

Sokat hallunk napjainkban a globális éghajlatváltozásról, kongatják a vészharangot a szakemberek. Vajon tényleg ekkora a baj? Hazánkban is már érzékelhető a hatása?

1750 óta, azaz az ipari forradalom kezdete óta rohamosan nő a szennyezőanyagok kibocsátása a légkörbe. Jelenleg több ezer tonna káros anyagot juttat az emberiség a légkörbe évente, aminek csak egy része képes kiülepedni, kémiai és biológiai folyamatok során átalakulni, megkötődni, tehát valamilyen úton kikerülni a légkörből. Sokat segítenek ebben a világóceánok és a bioszféra, de sajnos a kibocsátás sokkal nagyobb ütemben zajlik, mint ahogy a természet regenerálódni tud.

A szennyezőanyagok koncentrációja tehát egyre magasabb, ez erősíti az ún. üvegházhatást, aminek egyenes következménye az emelkedő globális hőmérséklet. Halljuk, hogy a szakemberek 0,5-1, esetleg 2 °C körüli emelkedésről beszélnek, ami nem tűnhet először soknak, mégis szerteágazó hatása van: megváltozik a globális légkörzés, nő a légkör vízgőztartalma, olvadnak a jégsapkák és gleccserek, eltolódnak az évszakok, elsavasodnak az óceánok, de oldalakon keresztül lehetne sorolni a már eddig észlelt változásokat. Mindezen anomáliák pedig visszahatnak az élővilágra, mind a flórára, mind a faunára, értelemszerűen haszonnövényeink fejlődésére is.

A Magyarországon is érzékelhető éghajlatváltozás hatásai a kukoricatermesztésre

A globális éghajlatváltozás a Kárpát-medencét sem kerüli el, sőt! Hazánkban az évi középhőmérséklet növekedése a globális átlag felett van (1. ábra).

1. ábra: Az éves középhőmérséklet változásának területi eloszlása az 1980-2009 időszakban

Ez a hőmérséklet-emelkedés a legkifejezettebb nyáron, a 20. század eleje óta több mint 1 °C-kal nőtt nyaraink középhőmérséklete (2. ábra).

2. ábra: Az országos nyári középhőmérsékletek 1901 és 2016 között

Ez a növekvő tendencia azonban minden évszakban megfigyelhető. Az utolsó tavaszi fagyok hamarabb következnek be, a fagyosszentek, ami népi megfigyeléseken alapul, szinte teljesen elvesztették megbízhatóságukat. A fagyok korábbi megszűnésének egyik hatása a tenyészidőszak hosszának eltolódása, illetve növekedése. A kukorica csírázásához és keléséhez szükséges hőmérséklet (10-12 °C, illetve 15 °C feletti talajhőmérséklet) az év korábbi időszakában megvalósul. Azonban az éghajlatváltozás egy nem kívánatos hatása a nyári hőhullámok gyakoriságának, intenzitásának és hosszának növekedése (3. ábra).

3. ábra: Hőhullámos napok száma (napi középhőmérséklet > 25°C) az 1980-2009-es időszakban

Kiemelten veszélyeztetett régió a Dél-Alföld térsége és a Duna–Tisza köze, de országszerte nőtt a hőségnapok száma az utóbbi évtizedekben. A kukoricát 35 °C felett hőstressz éri, a hőhullám mértékétől függően a fejlődés lassul vagy leáll. A tenyészidőszak hosszának megváltozását mutatja az őszi középhőmérséklet emelkedése is, az 1900-as évek eleje óta 0,5-0,7 °C-kal nőtt, ami az első őszi fagyok kitolódását is jelenti. Ugyanakkor mindenképp meg kell itt jegyeznünk, hogy ez nem azt jelenti, hogy ezentúl nem fordulhat elő korai, akár szokatlanul korai őszi fagy, ami a kukorica érését gátolja, vagy kényszer-érést eredményezhet.

A csapadék, illetve nedvességi viszonyok megváltozása mind térben, mind időben változatosabb képet mutat. Korábban említettük az éghajlatváltozás hatására megváltozó globális légkörzést. Ez miért fontos hazánk szempontjából? A felmelegedés egyik következményeként a ciklonpályák északabbra tolódnak, tehát a ciklonok egy része, ami alapvetően a mi földjeinket öntözné, Magyarországtól északabbra vonul el, ezáltal csökken az éves csapadékösszeg (4. ábra).

4. ábra: Az éves csapadékösszeg %-os változása 1960 és 2009 között

A kukorica vetése előtti tél végi, kora tavaszi hónapok csapadékossága meghatározó a növény korai fejlődése szempontjából. Télen nő ugyan a csapadékhajlam, de a hó-eső arány eltolódik a folyékony halmazállapot felé. A havas napok száma jelentősen csökkent az utóbbi évtizedekben, ami azért kedvezőtlen folyamat, mert a hó folyamatos olvadása révén nagyobb arányban szivárog be a talaj mélyebb rétegeibe, mint az eső. Emellett a tavaszi hónapok kevesebb csapadékot ígérnek. E két hatás együttesen pedig alacsonyabb tavaszi talajnedvességet eredményezhet.

Nyáron a mennyiséget illetően nincs szignifikáns változás, de a lehulló csapadék intenzitása növekszik, amiből szélsőségesebb csapadékeloszlásra következtethetünk térben is és időben is, azaz gyakoribbá válnak a heves csapadékhullással járó záporok, zivatarok. A kelés-címerhányás időszaka a legfontosabb periódus a kukorica fejlődésének tekintetében, ekkor a növény vízigénye 100-160 mm. Az éghajlati előrejelzések szerint a nyári hónapokban megnő a hőhullámok gyakorisága és intenzitása, nő az aszályhajlam, illetve a csapadék a hirtelen lezúduló, intenzív csapadékhullás felé tolódik el, a jégkár veszélye is ennek következtében növekszik. A viharokhoz károkozó szél is társulhat, ami tovább fokozza a kukoricát sújtó abiotikus károk mértékét. Ősszel pedig, habár a kukorica szempontjából kedvezően alakulnak majd a hőmérsékleti trendek, a csapadék ezekben a hónapokban is csökkenő tendenciát mutat.

A csökkenő éves csapadékmennyiség, illetve az emelkedő hőmérséklet együttes következménye pedig a növekvő evapotranspiráció, ami még tovább csökkenti a talaj nedvességtartalmát a tavaszi időszaktól kezdve ősz végéig.

Következtetések

Az éghajlatváltozás már hazánkban is érezhető jelenség, nem csak egy távoli esetleges elméleti probléma. Az éghajlatváltozáshoz egyrészt jól nyomon követhető hosszú távú változások kapcsolódnak, mint például a hőmérséklet fokozatos emelkedése, vagy az egyes évszakok csapadéktrendjei. Ugyanakkor az évek közötti változékonyságért, a szélsőséges időjárási eseményekért is – részben – az éghajlatváltozás tehető felelőssé. A kukorica termesztése szempontjából a hőmérséklet emelkedését akár pozitív hatásnak is elkönyvelhetnénk, ugyanakkor a csapadék szélsőséges eloszlása, a hőhullámok és aszályos időszakok gyakoribb megjelenése már árnyalja ezt a képet.

A kis területre koncentrálódó, de nagyon intenzív időjárási jelenségek, mint például villámárvizek, tornádók, heves jégeső és szélviharok mind a termés mennyiségére, mind annak minőségére is kihatással vannak. Ezen jelenségek gyakoribb felbukkanására is fel kell készülnünk a jövőben.

Az AF szaklap átszerkesztett változata Somfalvi-Tóth Katalin: A kukorica az éghajlatváltozás tükrében (2017. E72. 08. old.) című írása alapján.

Mikor, hogyan, mennyit vessünk a kukoricából?

A martonvásári tartamkísérletek alapján, az optimális vetésidő, vetésmélység és növényszám meghatározásához nyújt segítséget a kukoricatermesztőknek az írás.

A zöldítő keverék idei kiválasztásakor mire érdemes odafigyelniük a repcetermesztőknek?

Hazánkban az elmúlt években az őszi káposztarepce vetésterülete jelentős mértékben nőtt (2013: 211 000 ha, 2018: 308 000 ha), és a legstabilabb jövedelmet biztosító szántóföldi kultúrává vált (1. ábra). Azonban eredményesen továbbra is csak magas technológiai színvonalon és kellő odafigyeléssel termeszthető.

A szójaoltás jelentősége és várható hozadékai

A növénytermesztésben az egyik leggyakoribb limitáló tényező a nitrogénellátottság. A pillangós virágú növények – így a szója is – fajspecifikus Rhizobium baktériumokkal szimbiózist alakítanak ki.

Jégverés okozta károk kukoricában

A jégverés a kukorica élettani folyamataira több ponton is hatást gyakorol. Befolyásolja a hajtásképződést, a jégverés következtében kialakult gombafertőzés miatt a termés beltartalmi jellemzői változhatnak, sőt vetőmag esetében a csírázóképesség módosulhat.

A kukorica gyomirtás aktuális kérdései

A kukorica gyommentesen tartására közel 140 készítmény, illetve számos kombináció áll rendelkezésre, mely arra enged következtetni, hogy a kukorica gyomirtása megoldott, viszonylag egyszerű feladat. Vagy mégsem?

2018. október 15. 18:47

A tőszám, mint a kukorica termesztéstechnológia lényeges, de ki nem használt eleme

A szerző azt a kérdést járja körül, hogy milyen esetekben van lehetőség a kukoricaállomány sűrítésére, a tőszám emelésére. Vajon a mai modern hibridek hogyan reagálnak e termesztéstechnológiai tényezőre?

2018. október 10. 10:10

Sikerágazat a csemegekukorica-termesztés itthon

A csemegekukorica-termelés szigorúan szerződéshez kötött, amelyben a felvásárlók meghatározzák, mikor, milyen fajtákat vessenek a termelők, s hogy mikor kell a terményt betakarítani.

2018. július 7. 16:24

Monszun: a csapadékos meleg már károkat okoz a mezőgazdaságban

Az előttünk álló héten csütörtök-pénteken egy átmeneti kisebb lehűlés után visszatér a nyári meleg, egyébként pedig maradnak a majdnem mindennapos zivatarok, területi átlagban pedig újabb jelentős mennyiségű csapadék várható.

2018. június 11. 14:42