Növénytermesztés
Növénytermesztés

Mezőgazdasági területekre, különösen kukoricaállományokra jellemző nagygomba előfordulások

Mezőgazdasági területekre, különösen kukoricaállományokra jellemző nagygomba előfordulások

Agrofórum Online

Szokatlan és érdekes téma a nagygombák előfordulása, termőtestképzése mezőgazdasági területeken. A lágyszárú kultúrákban a nagygombáknak jelen ismereteink szerint nincs gyakorlati (értsd növényvédelmi) jelentőségük, ugyanis nagyon kevés ismert nagygomba-kórokozó fordul elő lágyszárúakon, így kártételük is elenyésző.

A gyümölcsösök esetében már más a helyzet, itt számos, igen veszélyes kórokozó előfordulhat, bár a modern fajták és termesztéstechnológiai eljárások nagymértékben visszaszorították előfordulásukat.

A hazai és nemzetközi szakirodalomban kevés információ áll rendelkezésre a mezőgazdasági területeken, kaszálókon és legelőkön megfigyelt nagygombákról. A gyümölcsösök nagygombáinak a szakirodalma a legbővebb, de alapvetően ez is csak a gyakoribb fajokat tartalmazza.

A mezőgazdasági területek, szántók, gyümölcsösök és a környékükön elhelyezkedő rétek, legelők erős antropogén hatásnak kitett élőhelyek. Az emberi beavatkozás következtében létrejött jellemző tájstruktúra jelentősen befolyásolja az ott élő gombafajok előfordulását és az esetlegesen kialakuló gombaközösségek szerkezetét és diverzitását. A hagyományos mezőgazdasági műveléstől függő, legelőkön és tápanyagban gazdag réteken növő gombafajok alkalmas élőhelyet találnak a változatos, mozaikos mezőgazdasági tájban. A megfelelő mezőgazdasági művelés alkalmazása az agro-ökoszisztémákban és a környező élőhelyeken, segítheti ezeknek a fajoknak a fennmaradását és elterjedését. A felhagyott vagy művelés alatt álló gyümölcsösök, szintén megfelelő élőhelyet biztosítanak, különösen a fán élő (xilofág) bazídiumos nagygombák számára. A legfontosabb nagygombafajok felsorolása az 1. táblázatban található.

magyar név tudományos név élőhely
almafa rozsdástapló Inonotus hispidus (Bull.) P. Karst. almafán
áltintagomba faj Parasola hemerobia (Fr.) Redhead, Vilgalys & Hopple kaszáló
bimbós pöfeteg Lycoperdon perlatum Pers. nitrofil kaszáló, legelő
borostás egyrétűtapló Trametes hirsuta (Wulfen) Lloyd gyümölcsfákon
borostás réteggomba Stereum hirsutum (Willd.) Pers. csonthéjasokon
büdös őzlábgomba Lepiota cristata (Bolton) P. Kumm. kaszáló, legelő
csipkés trágyagomba Panaeolus papilionaceus (Bull.) Quél. nitrofil kaszáló, legelő
csúcsos trágyagomba Panaeolus acuminatus Quél. nitrofil kaszáló, legelő
domború harmatgomba Protostropharia semiglobata (Batsch) Redhead, Moncalvo & Vilgalys nitrofil kaszáló, legelő
élénkszínű nyirokgomba Cuphophyllus pratensis (Fr.) Bon kaszáló, legelő
erdőszéli csiperke Agaricus arvensis Schaeff. rét, legelő
fehér nyirokgomba Cuphophyllus virgineus (Wulfen) Kovalenko gyepek
fehér tarlógomba Leucoagaricus leucothites (Vittad.) Wasser szántó
feketedő nedűgomba Hygrocybe conica (Schaeff.) P. Kumm. gyepek
gumós rétgomba Agrocybe arvalis (Fr.) Singer rét, kaszáló, legelő
gyapjas tintagomba Coprinus comatus (O.F. Müll.) Pers. kaszáló
gyenge áltintagomba Parasola plicatilis (Curtis) Redhead, Vilgalys & Hopple rét, legelő
gyűrűs tuskógomba Armillaria mellea (Vahl) P. Kumm. almafán, cseresznyén
halványbarna döggomba Entoloma sepium (Noulet & Dass.) Richon & Roze rózsafélék alatt
hasadtlemezű-gomba Schizophyllum commune Fr.:Fr. gyümölcsfákon
ízletes csiperke Agaricus bitorquis (Quél.) Sacc. kaszáló, legelő
júdásfülegomba Auricularia auricula-judae (Bull.) Quél. bodzán
kerti rétgomba Agrocybe dura (Bolton) Singer rét, kaszáló, legelő
könnyező szálkásgomba Lacrymaria lacrymabunda (Bull.) Pat. almafán
krétafehér szemcsésőzlábgomba Leucocoprinus cretaceus (Bull.) Locq. trágyázott szántó
lepketapló Trametes versicolor (L.) Lloyd almafán
lilás réteggomba Chondrostereum purpureum (Pers.) Pouzar csonthéjasokon
lilatönkű pereszke Lepista personata (Fr.) Cooke rétek, gyepek
melegágyi csészegomba Peziza vesiculosa Bull. rét, kaszáló, legelő szántó
mezei csiperke Agaricus campestris  L. legelő
mezei szegfűgomba Marasmius oreades (Bolton) Fr. legelő
mezei tölcsérgomba Clitocybe rivulosa (Pers.) P. Kumm. rét, legelő
nagy őzlábgomba Macrolepiota procera (Scop.) Singer rét, kaszáló, legelő, szántó
pihés laskagomba Pleurotus dryinus (Pers.) P. Kumm. almafán
púpos egyrétűtapló Trametes gibbosa (Pers.:Fr.) Fr. gyümölcsfákon
pusztai kucsmagomba Morchella steppicola Zerova kaszáló
ragadós bocskorosgomba Volvopluteus gloiocephalus (DC.) Vizzini, Contu & Justo szántó
ráncos tintagomba Coprinopsis atramentaria (Bull.) Redhead, Vilgalys & Moncalvo kaszáló
rózsáslemezű kígyógomba Mycena galericulata (Scop.) Gray cseresznyén, szilván
rózsaszínű nedűgomba Humidicutis calyptriformis (Berk.) Vizzini & Ercole gyepek
rozsdasárga tőkegomba Pholiota aurivella (Batsch) P. Kumm. fűzfán mindenhol
sárga bordás őzlábgomba Leucocoprinus birnbaumii (Corda) Singer virágcserép (szántó)
sárga gévagomba Laetiporus sulphureus (Bull.) Murrill szilván
sárga kénvirággomba Hypholoma fasciculare (Huds.) P. Kumm. cseresznyén
sárga kérészgomba Bolbitius titubans (Bull.) Fr. rét, kaszáló, legelő
sötét trágyagomba Panaeolus fimicola (Pers.) Gillet nitrofil kaszáló, legelő
szalagos fülgomba Auricularia mesenterica (Dicks.) Pers. almafán
szarvasagancsgomba Xylaria hypoxylon (L.) Grev. almafán
szilvatapló Phellinus pomaceus (Pers.) Maire cseresznyén, szilván
szürke pohárgomba Cyathus olla (Batsch) Pers. szántó
szürkésfehér porhanyósgomba Coprinopsis marcescibilis (Britzelm.) Örstadius & E. Larss. rét, legelő
tavaszi rétgomba Agrocybe praecox (Pers.) Fayod rét, kaszáló, legelő
tövisaljagomba Entoloma clypeatum (L.) P. Kumm. rózsafélék alatt
tüskés tőkegomba Pholiota squarrosa (Vahl) P. Kumm. almafán
változékony kacskagomba Crepidotus variabilis (Pers.) P. Kumm. szedren
vérző kígyógomba Mycena haematopus  (Pers.) P. Kumm. cseresznyén
1. táblázat: A legfontosabb, mezőgazdasági területeken előforduló nagygombafajok felsorolása

A felhagyott vagy művelés alatt álló gyümölcsösökben, házikertekben a faanyagot bontó gombafajok közül gyakran fordul elő a hasadtlemezű-gomba, a púpos egyrétűtapló és a borostás egyrétűtapló (1. kép) élő gyümölcsfák elhalt részein. A gyümölcsfák közül az élő almafán előfordul az almafa rozsdástapló (2. kép), elhalt alma tuskón a gyűrűs tuskógomba és a lepketapló.

1. kép: Borostás egyrétűtapló termőtestei élő cseresznyefa elhalt ágán, Budapesten

2. kép: Almafa rozsdástapló egy vegyszerhasználat-mentes almaültetvényben az erdélyi Rigmány mellett

A cseresznye és a szilva jellemző faja a szilvatapló. Számos kígyógombafaj is előfordul gyümölcsfákon (elhalt tuskón, ágon), például a rózsáslemezű kígyógomba és a vérző kígyógomba. Megjegyzendő, hogy az intenzív gyümölcstermesztés minimálisra csökkentette ezeknek a gombáknak az előfordulását, de hagyományos- és biogazdálkodás esetén akár problémát is jelenthetnek. A gyökérkapcsolt (mikorrhizás) gombafajok közül jellemző a berkenye, körte, alma vagy kökény alatt a halványbarna döggomba és az ízletes tövisaljagomba.

Réteken, kaszálókon, legelőkön gyakran előfordul az erdőszéli csiperke, több rétgombafaj, kérészgombafajok, a súlyosan mérgező mezei tölcsérgomba, az ehető, ízletes nagy őzlábgomba, a melegágyi csészegomba vagy a szürkésfehér porhanyósgomba. A kaszált réteken gyakran jelennek meg tintagomba fajok, nitrofil, hallucinogén hatóanyagot tartalmazó trágyagombafajok, mint például a sötét trágyagomba és a csipkés trágyagomba (3. kép), valamint a domború harmatgomba, az ízletes pusztai kucsmagomba és a bimbós pöfeteg.

3. kép: Csipkés trágyagomba-tömeg marhatrágyán, legelőn a Börzsönyben

Magas füvű és intenzíven legeltetett legelőkre pöfetegek, illetve fák környezetében áltriflák is jellemzők. Számos talajon élő korhadékbontó (szaprotróf) fajt írtak le gyepekben. A leggyakoribb fajok közé tartoznak egyes csiperkefajok, mint a mezei (4. kép) és ízletes csiperke, a büdös őzlábgomba, élénkszínű nyirokgomba és – különösen a legeltetett gyepekben – az igen ízletes mezei szegfűgomba. A ritkább, érdekes fajok közé tartoznak a gyepekben előforduló nedűgombák, köztük a hazánkban védett rózsaszínű nedűgomba, vagy az ízletes lilatönkű pereszke.

4. kép: Mezei csiperke előfordulása legelőn, Bőszénfa

A szántóföldeken előforduló nagygombafajok száma a legkisebb az összes művelt terület közül. Nem véletlen, hiszen a talajmunkákkal a gombák tenyészteste (micélium) feldarabolódik, tönkremegy, ezért csak az egy év alatt termőtestet hozó fajok tudnak itt megtelepedni. Emellett a vegyszerezés hatásáról sem szabad megfeledkezni, mert – bár senki sem vizsgálta a nagygombákra kifejtett hatásukat – a gombaölő szerek nagy valószínűséggel a nagygombákat is pusztítják. Ennek ellenére számos nagygomba előfordul ezeken az élőhelyeken is. Szántóföldeken kizárólag talajlakó szaprotróf nagygombák előfordulása dokumentált. Ilyenek a fehér tarlógomba, melyet főleg cukorrépa-, ritkábban kukoricaföldeken figyeltek meg, a művelt és műveléssel felhagyott területeken előforduló, egyébként termeszthető, ragadós bocskorosgomba, az emberi környezetben termő melegágyi csészegomba (5. kép) vagy az alig észrevehető, apró termőtestű szürke pohárgomba (6. kép).

5. kép: Melegágyi csészegomba kukoricaföldön, Fészerlak mellett

6. kép: Szürke pohárgomba apró termőtestei kukoricaföldön, Orci mellett

Nagyon ritkán, főként meleg években a melegházakra jellemző nagygombák is előkerülnek a szántóföldekről, mint pl. a trópusi-szubtrópusi sárga bordás őzlábgomba, mely általában virágcserepekben terem vagy a hasonló, krétafehér szemcsés őzlábgomba.

Azt hihetnénk, hogy ezek a nagygombák, melyek a szántóföldön jelennek meg, nem befolyásolhatják a haszonnövények fejlődését. Sőt, a lebontó tevékenységüknek köszönhetően akár elő is segíthetik azt, a növények számára fontos tápanyagok előállításával. Ismertek viszont ezzel ellentétes folyamatok is. Kukorica esetében egy érdekes nagygomba-kukorica allelopátiás (gátló) kapcsolat nyert bizonyítást. Számos nagygombafaj, melyek előfordulhatnak és termőtestet képezhetnek kukoricaföldeken, gátolják a kukorica csírázását. Ilyen fajok a ragadós bocskorosgomba (7. kép) és a nagy őzlábgomba, de a szántóföld melletti füzesekben előforduló rozsdasárga tőkegomba esetében is kimutattak ilyen hatást.

7. kép: Ragadós bocskorosgomba egy éve felhagyott szántóföldön, Csörnyeföld

Más nagygombafajok a fiatal kukoricanövény fejlődésére fejtettek ki negatív hatást, a rügyecske és a gyököcske fejlődését gátolták. Ilyenek a fehér tarlógomba és szintén a ragadós bocskorosgomba azok közül, melyek előfordulhatnak a kukoricaföldeken. E fajok hatásának feltárása, hatásmechanizmusuk tanulmányozása jelenleg hiányterület, azonban fontosságuk vitathatatlan, ugyanis terméskiesést okozhatnak.

Ajánlott irodalom: a szerkesztőségben vagy a szerzőknél az érdeklődők számára elérhető.

Zöldítés okosan és hasznosan

2019. július 22. 08:51

Ismét eljött az aratás és utána gazdanyelven a „zöldítés” ideje, azaz kerülnek földbe a másodvetések. Sokan meg is kerestek a héten ezzel kapcsolatban kérdéseikkel, hogy megfeleljenek az előírásoknak.

RAPOOL-REPCÉK. PHOENIX CL ÉS CLAVIER CL

2019. július 17. 15:03

Nem lehet többé kérdéses, hogy a legújabb Clearfield-repcehibridek már felveszik a versenyt a nagy terméspotenciállal rendelkező hagyományos hibridekkel.

Talajjavítás növényekkel

2019. július 17. 09:37

A szakszerű köztesnövény-keverékek segítenek a talajszerkezet javításában (megfelelő pórusméret) és biztosítják az egészséges talajélet körülményeit.

UMBERTO KWS – A jövő piacvezető hibridje

2019. július 17. 06:33

Az UMBERTO KWS a magyar repcetermesztés egyik legkiforrottabb hibridje. Több éves kísérleti munka és tesztelést követően került a hazai repce piac élére.

Piretroid rezisztencia – Repcefénybogár

2019. március 29. 11:37

A rezisztencia tesztek alapján Magyarországon 2017-ben a vizsgált repcefénybogár populációk több mint 91%-a (a tesztelt 35 mintából 32 minta) rezisztens, vagy kifejezetten rezisztens besorolású.

Veszélyességük fokozott jelentősségű: a spanyol csupaszcsiga

2018. október 14. 03:35

A spanyol csupaszcsiga inváziós károkozó állatfaj, mely az Ibériai-félszigetről származik. Néhány évtized alatt Európa legtöbb országába eljutott, terjedése az utóbbi húsz évben vált intenzívebbé.

A gabonavírusok szerepe a gyakorlatban

2019. május 25. 07:19

Hazánkban évente megközelítőleg 1 millió 250 ezer hektáron termesztünk őszi búzát. Termesztett gabonaféléinket számos vírus, baktérium és gomba kórokozó betegítheti meg. A vírusok elleni védekezésben a fő gondot az jelenti, hogy ellenük csak preventíven tudunk fellépni.

Tudnivalók a réztartalmú gombaölő szerek okszerű használatáról, figyelemmel a talajszennyezésre

2019. január 31. 04:38

A réz már több mint 150 éve használt hatóanyaga a növényvédelmi permetezéseknek. Ez a hatóanyag több helyen támadja a gomba szervezetét, először is a mitokondriális elektrontranszporton keresztül. A réz ellen rezisztencia nincsen. A kontakt gombaölő szer viszont csak megelőző jelleggel hatékony, azaz a gomba támadásakor már a növény felületén kell lennie.